Az Erasmus+ program esetében a kormány a pályázati határidő kitolását kérte az oktatási miniszterek múlt pénteki tanácskozásán Brüsszelben. Remélik, hogy addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentette összeférhetetlenségi aggályokat is orvosolni tudják, és az Európai Bizottság visszaengedi Magyarországot a programba.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet bizalmi értekezlete egyhangú döntéssel utasította el a munkáltató második ajánlatát és határozta meg az AHFSZ új bérkövetelését - derül ki az Audi Hungária Független Szakszervezetének közléséből.
Idén két ütemben nő a többségi állami tulajdonban lévő víziközmű szolgáltatóknál dolgozók bére – jelentette be V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára.
Azt üzenjük a magyar fiataloknak, akiknek sok lehetősége van külföldre menni, hogy a Corvinus Egyetem egy valós alternatíva számukra, ahol nemzetközi környezetben tanulhatnak - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Szabó Lajos, az egyetem megbízott rektora, akivel arról is beszélgettünk, hogy ennek érdekében milyen lépéseket tettek. Tovább nőtt az intézmény vonzereje a felvételizők körében, a 10 legmagasabb pontszám közül 9 a Corvinusé volt legutóbb. A beszélgetés során szóba került, hogy a legnagyobb kihívás a mesterképzéseik átalakítása, közben hatékonyan alkalmazzák az akadémiai életpályamodellt, ami teljesítményalapú, differenciált béremelést ad az oktatóknak, és azt is elmondta, hogy ugyan az Erasmus-program keretében jelenleg vannak problémák, de ez az egyetemet nem befolyásolja. Előrevetítette a rektor, hogy dolgoznak azon, hogy átalakítsák a Fővám téri régi épület közösségi tereit.
A legnagyobb technológiai vállalatok már évek óta csökkentik a dolgozói létszámot világszerte. Az IT-szektor nehézségei Magyarországot is elérték: programozóiskolák dőlnek be, a fizetések alig nőnek, miközben itthon is vannak olyan cégek, amelyek leépítenek.
A Lufthansa vasárnap közölte, hogy haladni akar a földi kiszolgáló személyzet több ezer tagjának bértárgyalásával, miután a Verdi szakszervezet követelte, hogy a vállalat magasabb emelést ajánljon fel a további sztrájkok elkerülése érdekében - írja a Reuters.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
A Lidl idén szeptemberben 5 százalékkal emeli a dolgozók bérét - derül ki a munkatársaknak küldött belső levélből. Ebben írnak a 2023-as emelésekről, azonban arról nem, hogy januárban nőttek volna a keresetek a cégnél. Ez azonban nem jelent reálbércsökkenést a tavalyi emelés áthúzódó hatása miatt. Időközben a Lidl is reagált a témában feltett kérdésünkre: kiderült, hogy a bolti dolgozók márciusban is kapnak emelést.
Ma is folytatódtak a bértárgyalások a győri Audi munkavállalói és munkáltatói között, de nem született megállapodás – tájékoztatott az Audi Hungária Független Szakszervezet.
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
Megtartották hétfőn, azaz február 12-én, az első hivatalos bértárgyalási fordulót az Audinál, és a két oldal bérelvárásai között egyelőre jelentősek a különbségek. A munkáltatói oldal 5,3%-os, a munkavállalói oldal 12%-os béremelést szeretne áprilistól, és további eltérések is vannak a két csomag között.
A vállalatok több mint fele 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A Randstad Hungary felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaitól.
Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.
Tavaly novemberben elmúltak azok az idők, amikor az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a teljes hazai inflációét, és év végére elértük azt is, hogy a szupermarketek, diszkontok teljes kínálatának árát se az élelmiszerek húzzák felfelé.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
Az Európai Központi Bank egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy az alacsonyabb hitelfelvételi költségek újra felélénkíthetik az euróövezet stagnáló gazdaságát, és az infláció "újra fellángolhat".
Megállapodott a 2024-25-ös üzleti évre vonatkozó bérfejlesztésről a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), valamint az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet. Ennek értelmében a 2023. november 30-án érvényben lévő bruttó 320 000 forintos alapbér 2024. március 1-től 12,5%-kal bruttó 360 000 forintra emelkedik a Tescónál - közölte a cég.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A G7 csoport felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
