Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Továbbra is visszafogottság jellemzi az eladó lakások piacát. A kereslet már tavaly jelentősen csökkent, azóta pedig lényegében stagnál - derül ki az ingatlan.com júliusi kereslet-kínálati összesítőjéből. A kiadó lakások piaca azonban élénknek mondható, ahol hamarosan jöhet az újabb lakáskeresési hullám.
Hiába csökkent a pandémia alatt a népesség, az átlagos bérleti díjak Manhattanben 30%-kal emelkedtek 2019-hez képest. Az átlagos havi bérleti díj júliusban elérte az 5588 dollárt (1,97 millió forint), ami 9%-kal magasabb, mint tavaly, és egyben új rekordot jelent - írja a CNBC. A medián bérleti díj szintén új magasságokba emelkedett, melynek értéke 4400 dollár (1,55 millió forint).
A budapesti lakásbérlők csoportját nem könnyű vizsgálni, mivel a hivatalos statisztikák és a valóság nem feltétlenül mutatja ugyanazt a képet és egyébként is kevés a rendelkezésre álló adata arról, hogy hányan, kik, milyen formában bérelnek lakást a fővárosban. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Periféria Központ kutatása, melyben a hazai bérlakásszektorról készített átfogó felmérést az intézmény. Ebből többek között kiderül, hogy mennyien élnek ma bérelt lakásban Budapesten, hogyan változott ez az elmúlt évek során, illetve a bérlők mennyire elégedettek a helyzetükkel, mennyit fordítanak lakhatással kapcsolatos kiadásaikra és vajon mit gondolnak egy megfizethető bérlakásszektor létrehozásáról.
Általános probléma a világban, hogy a városok többségében vagy jó munkalehetőségek vannak és magas ingatlanárak, vagy kedvező árú a lakhatás, de nincsenek munkalehetőségek. A CNBC cikke azokat az amerikai városokat gyűjtötte össze, ahol a megfizethető lakáspiac és a magas keresetek lehetősége egyszerre van jelen.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Több mint 70 ezer végzős középiskolás a napokban érettségizik, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos képzéseire pedig még többen, 78 ezren adták be a jelentkezésüket. Ennek eredményeként több tízezer új bérlő jelenhet meg nyáron a hazai bérlakáspiacon. Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt mutatja be, mire számíthatnak a lakásbérlést tervező diákok.
Több mint 43 000 bérlakást hoz létre a spanyol kormány annak érdekében, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást. A lakásokat részben már meglévő épületek átalakításával, részben újak építésével hozzák létre - írja Pedro Sanchez miniszterelnök bejelentése alapján a Reuters.
A cseh kormány 800 millió cseh korona (mintegy 13 milliárd forint) jóváhagyásáról döntött egy bérlakás-építést támogató program számára. A pénz nagy részét az önkormányzatok kapják, de az önkormányzattal együttműködve lakásokat építő magánbefektetők is részesedhetnek belőle - írja a Property Forum.
Az utóbbi időben sokat írtunk arról, hogy Budapesten milyen mértékben emelkedtek meg - különösen a belvárosban - a lakásbérleti-díjak. Míg azonban Magyarországon az elmúlt hónapokban már a stagnálás jelei látszanak, a tengerentúlon eltérő folyamatokat látunk. A CNBC cikke szerint New York-ban, Manhattanben idén januárban újabb rekordot döntöttek a medián bérleti díjak, miután az erős munkaerőpiac és a korlátozott lakáskínálat megemelte az árakat.
Nyugat-Európában a bérlakások évek óta vonzó alternatívát kínálnak az intézményi ingatlanbefektetőknek, és Közép-Európában is láthatóan elmozdul ebbe az irányba a piac. A CMS nemzetközi ügyvédi iroda és a CBRE közösen publikált jelentésében a szektor növekedési lehetőségeit járják körül öt közép-európai főváros elemzésével. 2022 első felében 130 millió eurót tett ki a befektetési forgalom, az erősödéséhez hozzájárul az egyre több bérlakásfejlesztés a régióban, egyúttal a jogszabályok előnyöket biztosítanak a PRS-befektetőknek projektjeik fejlesztésére.
Alig hirdette ki a kormány az energia-veszélyhelyzetet július közepén, a rezsiárak emelkedése néhány hét alatt is érezhető hatással volt a budapesti kiadó lakások piacára – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Markánsan nyílni kezdett az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a bérbeadók tovább emelték áraikat, és átlagosan már 180 ezer forintot kérnek egy budapesti bérlakásért, ami egyetlen hónap alatt 4,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos keresleti ár ugyanakkor megragadt a 166 ezer forintos szinten, ennél többet nem igen fizetnének a bérlők. Eközben egyre több bérbeadó igyekszik kivédeni a rezsiköltségek növekedéséből adódó kockázatokat, amit jól mutat, hogy két éve nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik 3 havi kauciót kértek kiadó ingatlanjukért.
Jelentősen emelkedtek mind a bérleti díjak, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A Takarék Jelzálogbank elemzése mellett az Ingatlan.com arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedő rezsiköltségek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mennyiért veszünk bérbe egy felújított/jó állapotú vagy egy rosszabb/közepes állapotú lakást.
Tovább nőttek a lakbérek áprilisban: országosan és Budapesten egyaránt 2,0%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A fővárosban a kínálati díjak átlagosan 20%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%) emelkedés. Áprilisban a járvány előtti, 2020. januári csúcsnál országosan 6,9, Budapesten 3,2%-kal magasabb díjért kínálták a kiadó lakásokat - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek márciusban: az előző hónaphoz képest országosan 2,3, Budapesten 2,9%-kal. A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 19%-kal magasabbak voltak a kínálati díjak, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%-os) emelkedés. A budapesti lakbérindex ebben a hónapban haladta meg először a 2020. januári csúcsot: a járvány előtti szintnél már 1,2%-kal drágábban kínálták a kiadó lakásokat - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Ahogy a lakásárak, úgy a bérleti díjak kapcsán is elmondható, hogy általában két érdek feszül egymásnak a piacon. A bérbeadóé, aki a minél magasabb bérleti díjak és ezáltal minél magasabb hozamok elérésében érdekelt, és a bérlőé, aki minél olcsóbban szeretne minél jobb lakáshoz jutni. Az elmúlt két évben ez különösen kiéleződött, hiszen a járvány előtti bérbeadói piac villámgyorsan váltott át a bérlőivé, hogy aztán mostanra a lakbérek emelkedésével szép lassan ismét forduljon a kocka. Ennek kapcsán szeretnénk egy részletes felmérést készíteni arról, hogy kit hogyan érintett az elmúlt két év, amiben a te segítségedet is kérjük. Kérlek, válaszd ki a cikkben található állítások közül a rád leginkább jellemzőt, hogy minél pontosabb képet adhassunk a mostani bérlakáspiaci helyzetről.
Exkluzív nagyinterjút a Portfolio-nak Jákli Gergely.
Különleges képgalériával jelentkezünk.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
