Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyag alapján. Elmozdulhat a kormány a „csak a tulajdonhoz jutást segítjük” felfogástól és a „demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukcióktól”, így a CSOK, a babaváró hitel, a babakötvény és a bérlakáspolitika is átalakulhat idén év végén.
A hazai intézményi bérlakáspiac megteremtődéséhez szükséges elemeket járták körül a Property Investment Forum délutánján a meghívott lakáspiaci szakértők. Jelenleg ugyanis nincs intézményesített bérlakáspiac a Gránit Alapkezelő legutóbb bejelentett első projektjét leszámítva, noha sok fiatal munkakezdő életét könnyíthetné meg, ha a lakáskiadás nemcsak magánkézben lévő ingatlanokra vonatkozna.
A Fővárosi Lakásügynökség programja lassan indul be, ősszel kampányt terveznek a népszerűsítésére. A márciusi indulás óta eltelt közel fél év alatt 200 lakástulajdonos jelezte bérbeadói szándékát, ebből mintegy 25 esetben történt meg a regisztráció, 3 lakásba költöztek be a lakók - számolt be a 24.hu.
Alig két hét múlva, július 24-én hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, és ezzel az egyetemvárosok bérleti piacain formálisan is indul a főszezon. A diákokat nagy választékkal várja a fővárosi bérlakáspiac, de az OTP Ingatlanpont szakértői szerint akár 10-20 százalékos árnövekedéssel is számolni kell.
A bérlők egyre kevesebbet fizetnének, mégsem változtak a bérleti díjak júniusban a budapesti bérlakáspiacon, mert a lakásukat kiadók az egyetemisták rohamára számítva kivárnak – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Az átlagos fővárosi bérleti díjak szintje jelenleg 239 ezer forintnál áll. A külföldi diákok ugyanakkor nem várnak a ponthatárok kihirdetésére, már június végén megkezdték a lakáskeresést. Az ő megjelenésük sem tudta viszont megállítani a keresleti díj csökkenését, amely immár negyedik hónapja tart – ilyen hosszú, a bérlők anyagi lehetőségeinek csökkenését mutató időszakra legutóbb 2020-ban, a Covid-járvány idején volt példa.
Az utóbbi években szinte letaszíthatatlan a városok élhetőségét vizsgáló listák éléről Bécs, amit az egészségügyi rendszer, az oktatás, az infrastruktúra, a közbiztonság és a kulturális környezet mellett a világszínvonalú lakhatási körülményeinek is köszönhet. Mi vezetett ahhoz, hogy Bécsben ma jövedelemarányosan sokkal olcsóbb lakást bérelni, mint Budapesten? Hogy alakult ki az osztrák fővárosban a világ egyik legmagasabb szintű bérlakásrendszere? Milyen kihívásokkal néz szembe ezen a téren Bécs és Budapest? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Fordulattal kezdte az évet az magyarországi bérlakáspiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Decemberben még enyhén csökkentek a bérleti díjak, de januárban ismét növekedésnek indultak: országosan 1,5, Budapesten 1,9%-kal lettek magasabbak.
Novemberben gyakorlatilag az előző havi szinten maradtak a lakbérek országosan (+0,2%) és a fővárosban (+0,1%) is. Az októberihez képest stagnáló fogyasztói árak következtében reál értelemben sem változtak a kínálati bérleti díjak. A reállakbérek szintje országosan 22, Budapesten 16%-kal haladta meg a 2015. évi bázist - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.
Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Továbbra is visszafogottság jellemzi az eladó lakások piacát. A kereslet már tavaly jelentősen csökkent, azóta pedig lényegében stagnál - derül ki az ingatlan.com júliusi kereslet-kínálati összesítőjéből. A kiadó lakások piaca azonban élénknek mondható, ahol hamarosan jöhet az újabb lakáskeresési hullám.
Hiába csökkent a pandémia alatt a népesség, az átlagos bérleti díjak Manhattanben 30%-kal emelkedtek 2019-hez képest. Az átlagos havi bérleti díj júliusban elérte az 5588 dollárt (1,97 millió forint), ami 9%-kal magasabb, mint tavaly, és egyben új rekordot jelent - írja a CNBC. A medián bérleti díj szintén új magasságokba emelkedett, melynek értéke 4400 dollár (1,55 millió forint).
A budapesti lakásbérlők csoportját nem könnyű vizsgálni, mivel a hivatalos statisztikák és a valóság nem feltétlenül mutatja ugyanazt a képet és egyébként is kevés a rendelkezésre álló adata arról, hogy hányan, kik, milyen formában bérelnek lakást a fővárosban. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Periféria Központ kutatása, melyben a hazai bérlakásszektorról készített átfogó felmérést az intézmény. Ebből többek között kiderül, hogy mennyien élnek ma bérelt lakásban Budapesten, hogyan változott ez az elmúlt évek során, illetve a bérlők mennyire elégedettek a helyzetükkel, mennyit fordítanak lakhatással kapcsolatos kiadásaikra és vajon mit gondolnak egy megfizethető bérlakásszektor létrehozásáról.
Általános probléma a világban, hogy a városok többségében vagy jó munkalehetőségek vannak és magas ingatlanárak, vagy kedvező árú a lakhatás, de nincsenek munkalehetőségek. A CNBC cikke azokat az amerikai városokat gyűjtötte össze, ahol a megfizethető lakáspiac és a magas keresetek lehetősége egyszerre van jelen.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Több mint 70 ezer végzős középiskolás a napokban érettségizik, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos képzéseire pedig még többen, 78 ezren adták be a jelentkezésüket. Ennek eredményeként több tízezer új bérlő jelenhet meg nyáron a hazai bérlakáspiacon. Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt mutatja be, mire számíthatnak a lakásbérlést tervező diákok.
Több mint 43 000 bérlakást hoz létre a spanyol kormány annak érdekében, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást. A lakásokat részben már meglévő épületek átalakításával, részben újak építésével hozzák létre - írja Pedro Sanchez miniszterelnök bejelentése alapján a Reuters.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Franciaország egy olyan támogatási modellt javasol, aminek részletszabályai két végletet jelentenek Magyarországnak.
Ursula von der Leyen minden létező korlátozás bevezetését belengette.
De mi lesz az, ami kimozdítja a holtpontról?
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
