A következő 20 év legnagyobb sztorija? - Így állhat fel a bérlakáspiac

Lesz Magyarországon bérlakáspiac? Soóki-Tóth Gábor MRICS, az Otthon Centrum, elemzési vezetője, RICS Board Member, elsőként a Gránit Alapkezelő új bérlakás-projektjéről kérdezett, majd a szabályozási feltételekről, illetve arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy kijöjjön a matek a fejlesztőknek és elterjedjen itthon is a bérlakás-koncepció.

Jakab Zsolt MRICS, a Gránit Alapkezelő ingatlanalapokért felelős portfóliómenedzser beszámolt róla, hogy van egy projektje az Alapkezelőnek, amivel megnyitotta ezt a szegmesnt Magyarországon is.

110 lakást vásároltunk a XI. kerületben, ezt hosszú távú bérbeadás mentén szeretnénk hasznosítani.

- mondta el Jakab Zsolt, majd hozzátette, hogy még nem látszódik, hogy tömegesen hasonló bérlakás-projektek lennének az országban, aminek a hátterében több ok is áll.

A panel tagjai egyetértettek abban, hogy jelenleg nehezen "jön ki a matek" ezen a piacon, de az adókedvezmények átalakítása például sokat segíthetne a bérlakáspiac kiépülésében.

Kutas Gábor, a Recorde Alapkezelő alapítója, CEO-ja bemutatta számításait: egy budapesti bérlakás kiadásából származó éves hozam 5,15% jelenleg (headline bérleti hozam), amiből lejön még többek között az ingatlanadó, az ügynöki díj, az esetlegesen kiadatlan hónapok miatti kiesés, capex, illeték és tranzakciós költség, eladáskor egy ügynökségi díj - ha ezeket összeadjuk már negatív bérleti hozamot lehet reaálizálni, de a felérétkelődés miatt ez visszafordulhat és 4,7% körüli hozamot mutat. Ehhez képest az átlagos éves infláció (2003 és 2023 között) 4,8%, az éves MÁK átlagos hozama pedig 5,9%.

Vagyis, nem látszik, hogy ez intézményi szinten hol érné meg.

A külföldi befektetők számára szintén nem túl kecsegtető, hiszen a forint gyengülése lényegében "megeszi" a hozamaikat.

Azért találni olyan piacot, ahol van létjogosultsága a bérlakásoknak, például Debrecenben, ahol a városba érkező új munkavállalók száma - akik egyébként nem maradnak ott hosszú távon - folyamatosan növekszik, és ennek megfelelően épülnek is a lakások.

Dr Ódor Dániel MRICS, a Taylor Wessing partnere elmondta, hogy a nemzetközi piacok bérlakás szegmensére vonatkozó szabályozáshoz képest, itthon a birtokvédelem rendkívül erős, így például egy esetleges nem fizetés esetén a bérbeadó nagyon nehezen tudja kiköltöztetni a bérlőjét. Egy másik különbség más országok és Magyarország között, hogy nálunk nem tekintik a bérleményt otthonuknak a benne lakók, ezen a szemléleten úgy lehetne változtatni, ha a kifejezetten hosszú távú - akár 10 éves - kiadás lenne előnyösebb a tulajdonosoknak. Összességében tehát,

A bérleti piac kifehérítésére, valamint egy, a hosszú távú bérlés esetén alkalmazott adókedvezmény alkalmazására lenne szükség.

Ódor Dániel végül arról is beszámolt, hogy konkrétan az intézményi bérlakásokra vonatkozóan nincsen szabályozás Magyarországon, ezt újként fel lehet építeni, de az biztos, hogy az alulszabályozottság nem segíti ennek a piacnak a kiépülését.

Galéria123 képXX. Property Investment Forum 2024

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ