A berlini Finovate Europe 2020 nevű fintech cégeknek rendezett versenyen két magyar cég, a Dorsum és a Wup is "Best of show" díjat nyert el ma este, ráadásul mind a két cég már zsinórban második alkalommal szerzett díjat.
A fintech forradalom - ugyan a mindennapi bankoláshoz képest pár éves késéssel - de elindult a vagyonkezelési, privátbanki szegmensben is, nagy piaci átalakulásra számíthatunk. A következő öt évben az inkumbenseknek bőven meggyűlhet a bajuk a bigtechekkel is. Nyugat-Európában és Amerikában már mainstreammé válik a környezettudatos befektetés (ESG), míg Magyarországon legfeljebb csak a fiatalabb generációt érdekli ez a téma. A daily banking teljesen személytelenné vált, de a privátbanki világban még messze nem ezt látni, ezért olyan digitális kommunikációs csatornákra van szükség, amelyek a személyes és a digitális kiszolgálást ötvözik. Rokob Imrével, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatójával, és Fischer Bálinttal, a Dorsum innovációs vezetőjével beszélgettünk.
Fontos állomáshoz érkezett külföldi terjeszkedésében a Dorsum, egy magyar fintech vállalkozás: az ő rendszerüket használja a befektetési tanácsadás támogatására majd a lengyel BNP Paribas, amely mintegy 5 ezer privátbanki és 140 ezer prémium banki ügyféllel rendelkezik. A privátbanki piac, a vagyonkezelési szektor digitális transzformáción megy keresztül: az ügyfelek ma már egyértelműen megkövetelik a digitális csatornákat, miközben a személyes kapcsolat is elengedhetetlenül fontos része a tanácsadásnak, ez pedig nagy kihívás elé állítja a szolgáltatókat.
Közös kutatást indít a Portfolio, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Dorsum, a régió egyik legmeghatározóbb innovatív befektetési szoftver szolgáltatója.
Megjelent a pénzügyi piacon is a digitális forradalom, amely már a médiát, a zeneipart is felforgatta. Versenyképességük megőrzése érdekében a munkáltatóknak viszont a backend rendszereiket is átláthatóbbá, felhasználó-baráttá kell tenniük és a fiatalok dinamikus szellemiségének megfelelő munkakörnyezetet kell kialakítaniuk - hangzott el mindez a legutóbbi Dorsum Klubon.
Az Y és Z generációnak egy évtizeden belül nagyobb vagyona lesz, mint az összes többi generációnak, és mindeközben az idősebb generáció is egyre inkább nyit a digitális világ felé, így a befektetési vállalatok versenyképessége nagyban függ majd attól, mennyire képesek a digitális csatornákon keresztül megszólítani az ügyfeleiket - véli Fischer Bálint, a Dorsum innovációs vezetője. Az IT-munkaerőhiányról, a generációváltásról, a külföldön és a Finovate fintech versenyen szerzett tapasztalatokról beszélgettünk a szakemberrel.
A londoni Finovate nevű fintech cégeknek rendezett versenyen két magyar cég is "Best of show" díjat nyert el néhány perccel ezelőtt: a Dorsum és a Wup érdemelte ki a díjat.
Gyakran hallani a bankoktól, hogy az ügyfél igényei a legfontosabbak, de emellett kevés olyan cég van, amely a dolgozóinak az életét is megkönnyíti egyszerű digitális megoldásokkal, sokan a mai napig elavult eszközökkel, korszerűtlen backend rendszerekkel, faxszal dolgoznak. Pedig a back office-okban használt rendszerek korszerűsítése hatékonyabb ügyintézést és ügyfélkiszolgálást is jelenthet - hangzott el mindez a Dorsum mai befektetői klubján. Emellett a KELER bejelentette, hogy számos újítással készülnek megkönnyíteni az elszámolási rendszereket használó piaci szereplők életét.
A bankok digitális transzformációjáról volt szó Banking Technology konferenciánk második panelbeszélgetésén, ahol banki IT-vezetők és nagy banki IT-beszállító cégek képviselői beszélgettek a témában.
Zajlik a negyedik ipari forradalom a korábban érintetlen pénzügyi szektorban is; a bankok kenyerére pályáznak a fintechcégek mellett az olyan tech-óriások, mint az Amazon vagy a Facebook. Utóbbiak hatalmas ügyfélbázissal rendelkeznek, ráadásul nem túlzás azt mondani, hogy sokszor jobban ismerik a felhasználóik igényeit, mint ők maguk. A versenyből az ügyfelek persze csak jól járnak majd: hamarosan széles körben is elterjedhetnek az egyszerű, átlátható és "szexi" befektetési alkalmazások, melyek segítségével olyan könnyű lesz egy komplett befektetési portfóliót megvenni, mint egy Netflix-sorozatot elindítani. A Dorsum befektetői klubján mindezen kívül szó volt a tőkepiacok kilátásairól és a privátbanki generációváltásról is.
Már 30-40 éve vannak számítógépek, mégis most téma a digitalizáció. A különbség, hogy most a folyamatok digitalizálódnak, ami a bankszektorban is egyre nagyobb teret nyerhet a szolgáltatásokban. Az Y-generáció elvárásainak megfelelően egyre több ügyet el lehet majd intézni okostelefonon, táblagépen. Bár a pénzügyi szektor figyelmét és erőforrásait mostanában a szabályozási változások (MIFID 2, PSD2, GDPR) kötik le, ha ennek vége, újabb lendületet kaphat az innováció - hangzott el a Dorsum Klub rendezvényen.
A Misys globális pénzügyi technológiai óriás - amely két éve vásárolta fel a magyar sikersztoriként is ismert IND Groupot - most újra a magyar piacon aktív: az Dorsum Zrt. lakossági online brokerage megoldásával bővítik az online banki termékcsoportjukat.
A befektetési szolgáltatók és privátbankok világában is egyértelmű trend a digitalizáció, igaz, még az általánosságban véve konzervatív bankoknál is valamivel lassabban éri el ezt a szektort a modernizáció szele. Az új ügyféligények, a babérjaikra törő startupok és a digitalizációban rejlő lehetőségek azonban egyre inkább megmozgatják őket is.
Ki ne szeretné, hogy olcsóbban fialtassák a vagyonát magas hozamok mellett, úgy, hogy kevesebb adót kell fizetnie? Elég sokan vannak ezzel így, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a technológiai precíziós atombombákkal dolgozó online vagyonkezelő cégek jelentős piacot hódítanak el a hagyományos szereplőktől. Persze a piac hatalmas, és a hűséges régi ügyfelek nem ugrálnak egyik szolgáltatótól a másikhoz. Ugyanakkor a digitális világ vívmányaihoz szokott felnövekvő, egyre gazdagabb generációt a technológia csodái már jóval könnyebben elbűvölik. A patinás vagyonkezelőknek rémálmokat okozó cégekből négyet mutatunk be, illetve azt is megnézzük, mi a helyzet Magyarországon a vagyonkezelési innovációk területén.
A brókerbotrányokról, az állampapírok térnyeréséről, az abszolút hozamú alapok további sorsáról és az online számlanyitás előtt álló kihívásokról is szó volt ma a Dorsum alapkezelői klubján. Az említett témákkal kapcsolatban Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, Tuli Péter, az Aegon Alapkezelő értékesítési vezetője, valamint Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója is felszólalt a kerekasztal beszélgetésben.
Egyelőre nem nagyon található a magyar tőzsdén olyan sztori, amely nagyobb forgalomnövekedést generálhatna, de bíznak a piac szereplői abban, hogy egy éven belül egy új bevezetésre legalább sor kerül. A befektetési szolgáltatók szerint az ügyféligények változóban vannak, a magas hozamért egyesek nagyon magas kockázatot is be mernek vállalni, viszont az általános vélekedés az, hogy sokan nincsenek tisztában a kockázatokkal. Kihívást jelent a piacnak az online brókercégek agresszív előretörése, de több olyan tényező is van, ami a hagyományos szolgáltatóknak kedvez - hangzott el a Dorsum Broker Clubján.
A bankoknál kemény verseny folyik azért, hogy a szűkre szabott IT-büdzsékből melyik üzleti területeken költsék el a befektetésre szánt pénzt. Pedig az IT-beszállítók szerint az örökölt, akár 30 éves banki alaprendszerek rendkívül megnehezítik a fejlesztéseket, ezért ezek cseréjét minél előbb meg kellene ejteni. A technológiai fejlődés kikényszeríti a folyamatos alkalmazkodást, de ez egyelőre csak a rendszerek frissítésében, és nem teljes cseréjében merül ki - hangzott el a Portfolio Pénzügyi IT konferenciájának első panelbeszélgetésén.
Idén már nem csak a kötelező fejlesztésekre, hanem innovatív, értékteremtő informatikai fejlesztésekre is többet költenek a bankok. Ezen belül a mobil és tabletes megoldások kerülhetnek előtérbe. Utóbbiakkal főleg a privátbankok rukkolhatnak elő, a prémium eszközökkel elsősorban marketing- és sales tevékenységet támogathatják. A bankok számára az is fontos, hogy minél gyorsabban, lehetőleg csökkentett back-office fejlesztési igénnyel vezessék be az új technológiákat - véli Kő Róbert, a Dorsum Zrt. vezérigazgatója.
Nemrég a magyar tőzsdén és a brókercégeknél is megtörtént az átállás az új kereskedési rendszerre, a Xetrára. Az új rendszer gyorsasága és robosztussága, valamint az elérhetővé vált gyorsabb adatkapcsolat révén az algoritmus alapú robotkereskedést is támogatja. A BÉT azonban nem kizárólag IT-projektként kezeli az átállást, a tőzsde kereskedési szabályzata is megújul. A Xetra bevezetésében kulcsszerepet játszó informatikai fejlesztő cég, a Dorsum IT-igazgatója szerint az árjegyzői modell kialakítására még körülbelül másfél évet kell várni. Csorba Gyula azt is elárulta, hogy az átállás költségei miatt a sokak által várt brókerpiaci konszolidáció elmaradt. A projekt során megszerzett tudást felhasználva külföldi piacokon is szerencsét próbál a magyar cég.
A megtakarítási piacon az alapkezelők helyzete kedvező, az állampapírok egyelőre a betétekből kiáramló pénzeket szívják fel, ezt meghaladóan még bőven marad tér a befektetési alapok számára is. Idővel azonban ez a helyzet megváltozhat, különösen évek múlva, amikor a bankok is magasabban fogják árazni a betéteket. Az alapkezelők szerint két éve van a szektornak, hogy a pénzpiaci és rövid kötvényalapokból várhatóan meginduló pénzeknek a szektoron belül helyet találjanak. Az abszolút hozamú alapok mellett a vegyes alapok lehetnek a szerkezetváltás nagy nyertesei, amelyek könnyen kommunikálhatók az ügyfelek felé. Az igazi áttörést viszont az tudná elősegíteni, ha az ügyfelek többet tudnának az alapokról, mert sokakat még mindig nem tudnak megszólítani az alapkezelők - hangzott el a Dorsum Alapkezelői klubján.
Egy újabb kísérlet az önellátásra: reshoring.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
További szankciókat sürget.
Közel százmilliárd forintot vitt haza egy év alatt az éllovas.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
