Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, illetve az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában újra kritikus hanggal illette az eurózónás monetáris politikát. Álláspontja szerint a magas adóssággal küzdő (perifériás) országok állampapírjainak vásárlása nem csupán eltéríti az EKB-t fő mandátumától, de hosszabb távon komoly rendszerkockázatot jelent.
Benoit Coeure, az EKB igazgatósági tanácstagja szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a negatív betéti kamatok miatt az emberek elkezdenék kihordani a pénzhegyeket a bankokból, mivel szerinte a jegybankok még azelőtt leállnak, hogy idáig fajulnának a dolgok - írja a Financial Times.
A szlovák központi bank 0,5%-os extra tőkepuffer képzését írta elő a szlovák bankoknak 2017 augusztusáig, válaszul a megnövekedett hitelezésre. Ezzel a szlovákok az elsők az eurózóna tagjai között, akik ilyen követelményeket írnak elő bankjaiknak - írja a Reuters.
Részvényárfolyam-emelkedéssel reagáltak tegnap az olasz bankok Mario Draghi olasz EKB-elnök szavaira, miszerint kivételes körülmények között támogatja a bajba került olasz bankok állami megmentését.
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.
Nyomozást indított a szlovén rendőrség az ottani bankrendszer 2013-as szanálása során elkövetett szabálytalanságok és az ebből keletkező több mint 300 millió euró veszteség miatt.
Jogi lépésekkel fenyegette meg Szlovéniát az Európai Központi Bank (EKB) amiatt, hogy a szlovén rendőrség megszállta a jegybank ljubljanai épületét, és lefoglalt onnan dokumentumokat - közölte szerdán a szlovén főügyésznek küldött levelében Mario Draghi, az EKB elnöke.
Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.
Nagy baj van az olasz bankrendszerben, a banki részvényeket már napok óta megállás nélkül adják a befektetők, a legutóbbi áldozat Olaszország harmadik legnagyobb és egyben a világ legrégibb bankja, a Monte dei Paschi di Siena volt. Tegnap a bank részvényei árfolyama sosem látott mélypontra, 0,329 euróra esett, a pénzintézetnek ráadásul péntekig válaszolnia kell az EKB nem teljesítő hitelállománnyal kapcsolatos felszólítására is - írja a MarketWatch.
A britek két kihívással, az infláció és a recesszió kockázatával nézhetnek szembe a múlt csütörtöki népszavazás után - vélte a francia központi bank elnöke, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzó tanácsának a tagja.
Nem kétséges, hogy nagy meglepetés volt a Brexit győzelme a brit népszavazáson, és az sem vitatható, hogy pánikot okozott az esemény a piacokon, mégsem indokolt Európa "Lehman-pillanatának" hívni - fejtette ki véleményét az EKB alelnöke, Vitor Constancio a CNBC-nek.
Alaposan vizsgálja a helyzetet a brit népszavazás után az Európai Központi Bank (EKB) - közölte a jegybank péntek délelőtt. Kiemelték, hogy továbbra is ellátják fő feladatukat, ami az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása az eurózónában.
Az EKB szerdán bejelentette, hogy elfogadja a görögök bóvli államkötvényeit is biztosítékként a görög bankrendszernek nyújtott jegybanki hitelekhez. Ezzel Görögország hozzájuthat az olcsó jegybanki forrásokhoz, a görög bankrendszer 16 hónap után ismét EKB-s likviditást kap - írja a The Wall Street Journal.
Görögország az év végéig feloldhatja a tavaly bevezetett tőkekorlátozások döntő részét - vélte a balkáni ország bankszövetségének a vezetője. Mint mondta: várakozása szerint a korlátozásokat ősztől fokozatosan oldják majd fel, és csak néhány intézkedés marad érvényben jövőre.
Az elmúlt napokban jelentősen megviselte a banki részvényeket a befektetők Brexittől való félelme, viszont ha valóban a kilépés mellett döntenek a britek jövő héten, a pénzügyi központnak számító Londonban székelő bankok elvesztik az EU-s útlevelüket és így az unió pénzügyi szektorának körülbelül egynegyede is leválik a szigetországgal együtt. Többen emiatt 10-20 százalékos banki részvényárfolyam-esést várnak, de van, aki teljes tőkepiaci összeomlást és válságot vizionál, ezért az amerikai bankok, az EKB és a brit jegybank is gőzerővel készül arra, hogy a katasztrófának elejét vegyék; a kereskedelmi bankok az EU-s kampányt támogatják, a jegybankok pedig a pénzcsapot egyenesen pénzágyúvá akarják alakítani.
Ismét válaszolt Molnár Csaba EP-képviselő kérdésére Mario Draghi EKB-elnök a magyar jegybanki alapítványok ügyében. A jegybankelnök egyértelműen fogalmaz levelében.
Az eurózóna bankfelügyeleti hatósága elkezdett terveket készíteni arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság lakosai az Európai Unió elhagyását választják a jövő heti szavazáson - írja a The Wall Street Journal.
Nem tartja szükségesnek az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának további lazítását a német Bundesbank elnöke, aki szerint most már a meghozott intézkedések hatását kellene kivárni.
Washington egyelőre nem tart tőle.
Zajlik a kormányinfó.
A KSH a korábbinál 15 nappal gyorsabb adatközlési rendszerre áll át.
Több mint 5 százalékot emelkedett.
Kiemelt szempont a vendégélmény fokozása - közölték a szervezők.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
