Sokaknak feltűnhetett, hogy a rezsiszámlákon szereplő rezsicsökkentés mértéke nincs összhangban azzal, amit az energia-veszélyhelyzet bejelentésekor Németh Szilárd mondott a rezsimegtakarításról. Az eltérés ráadásul nagyon jelentős. A 24.hu utánajárt annak, hogy mi lehet az eltérés oka.
Az energiaárak immár közel 1 éve tartó elszállásának hatására a villamos energiát a piacról beszerző hazai ipari vállalatok és az energiakereskedők szerződési gyakorlata is módosulni látszik: a fogyasztók igyekeznek az áram egy részét előre megvásárolva diverzifikálni energiaellátásukat, a kereskedők pedig a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szabnak ügyfeleiknek.
Egy épület üzemeltetése rendkívül komplex feladat, melynek során az épületet használók, az épületet bérlők és az épület tulajdonosainak az igényeit egyaránt figyelembe kell venni. Az összetett elvárások teljesítésében a technológiai megoldások segítenek, ami lehetővé teszi, hogy az épület hatékonyan, egészséges környezetet teremtve működhessen. Az alábbiakban ennek szellemében azt járjuk körbe, hogy milyen elvárásokkal néz szembe ma egy sikeres FM szolgáltató és miként kezelhető a rendkívüli mértékű energiaáremelkedés.
Egyes német városok a közvilágítás időtartamának csökkentését tervezik, hogy megtakarítsák a folyamatosan emelkedő villamosenergia-költségeket.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
A Portfolio stúdiójában ma délután fél 5-től elemzik az ukrajnai helyzetet a Portfolio munkatársai: Huszák Dániel, a Portfolio globál rovatának elemzője és Weinhardt Attila, a Portfolio makrogazdasági elemzője és Orosz Márton, a Portfolio PodcastLab vezetője. Hogyan áll jelenleg az orosz invázió Ukrajnában, melyek lehetnek a főbb követelései most az oroszoknak és mik a kilátások az e heti orosz-ukrán tárgyalásokon? Az orosz invázióval párhuzamosan mi a helyzet az uniós szankciók frontján? Milyen főbb energetikai fejleményekkel zárult a múlt heti EU-csúcs? Mi a háttere az orosz elnök által felvetett rubelalapú gázszámla kifizetésnek?
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Minden idők legnagyobb éves emelkedése következett be januárban a német termelői áraknál, hiszen éves alapon 25%-os volt az ugrás mértéke a Reuters konszenzusában szereplő 24,2%-os emelkedéssel szemben.
Az energiaárak gyors csökkentésére szólította fel a német kormányt az IG Metall szakszervezet igazgatótanácsának elnöke, Jörg Hofmann, jelezve, hogy különben heves bérharcokra és az inflációt tovább erősítő ár-bér spirálra kell számítani az idén.
Elképesztő átalakulások után van az irodapiac, de még mindig nem egyértelmű az irány, a legtöbb szereplő ugyanis a kivárás mellett tette le a voksát. Emellett a home office, a coworking, az irodaterületek albérletbe adása, a rugalmas bérleti szerződések és az átadások csúsztatása az, amik egyszerre gyakorolnak hatást a bérlők, tulajdonosok, finanszírozók, befektetők döntéseire. A forrongó események miatt talán még nem érdemes aggódni, viszont az is valószínű, hogy az útmegtalálás még nem 2022-ben fog eljönni. Kalaus Valterrel beszélgettünk a hazai irodapiaci tapasztalatairól, aki egy 2021-ben bejelentett partnerség eredményeként már a Newmark VLK Hungary ügyvezető igazgatójaként válaszolt kérdéseinkre.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
A legismertebb olaszországi műemlékek és helyszínek borultak sötétségbe a polgármesterek kezdeményezésére, akik a közvilágítás lekapcsolásával kívánták felhívni a figyelmet az energiaárak emelkedése teremtette vészhelyzetre - számolt be a La Repubblica napilap pénteken.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Miután a brit jegybank elnöke azt hangoztatta, hogy vissza kellene fognia magát a dolgozóknak a mostani bértárgyalásokon, mert különben elszáll az infláció az országban, keményen visszaszólt a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc, a Tesco elnöke egy vasárnapi tv-műsorban. John Allan szerint nem az a jó irány, amit a jegybank elnöke, Andrew Bailey, szorgalmaz, mert a Tesco dolgozói igenis megérdemlik, hogy az infláció ellen védve legyenek és ehhez igazodnia kell a bérezésüknek. A vita lényegében arra utal, hogy az energiaárak miatt elszálló inflációra mutogatva követelnek magasabb béremelést a dolgozók, ami az infláció további fűtéséhez járul hozzá, ami később szintén fokozott bérelvárásokat táplál majd és így egy ár-bér spirál alakulhat ki az országban.
Az áramár közel 96%-os ugrása miatt csaknem 36%-kal drágultak decemberben éves alapon a spanyol ipari termelői árak – közölte ma reggel a spanyol statisztikai hivatal.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Radikális beavatkozást mérlegel a brit kormány az árampiacon azért, hogy a lakosság csak tompítottan érezze meg az elszállt gázárak áramárakra gyakorolt hatásait - tudta meg a Financial Times. Közben a Reuters információi szerint az olasz kormány azt mérlegeli, hogy a stratégiai gáztartalék felhasználásával tompítsa a magánszektor felé a durva gázár-kilengéseket.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
1200 kilométert repültek.
Megszakadtak a tágyalások az USA és Kanada között.
Várják a következő lépést.
Donald Trump este jelentette be a tárgyalások szüneteltetését.
MIndez az AI-fejlesztések miatt van.
Egyértelmű az üzenet.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
