Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) megszerzett egy 277 oldalas dokumentumot, amely részletesen ismerteti, hogyan akarja Oroszország a nagy nyugat-európai országok közvéleményét maga mellé állítani – írja a Politico.
Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?
Emmanuel Macron francia elnöknek a hétvégén kellett volna kineveznie az ország következő miniszterelnökét, de nem tett bejelentést. Ehelyett hétfőn délelőtt az Elysée-palotában tárgyalásokat folytat a politikai élet kulcsfiguráival, köztük Nicolas Sarkozy és François Hollande volt elnökökkel, Xavier Bertrand-nal a Les Républicains konzervatív párttól és Bernard Cazeneuve volt szocialista miniszterelnökkel, aki a miniszterelnöki poszt egyik esélyesének számít. Politikai patthelyzetet kellene feloldania, és egy az ő politikáját is elfogadó jelöltet kereshet, hogy betöltse a hatalmi vákuumot. Egy jelölt látszik egyedül esélyesnek az EU második legnagyobb országának irányítására.
Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)
A Csendes-óceáni Szigetek Fóruma vezetőinek idei találkozóján kiemelt téma volt az Új-Kaledóniában kialakult helyzet. A francia tengerentúli területen májusban zavargások törtek ki egy ellentmondásos választójogi reform miatt, amely halálos áldozatokat is követelt - számolt be a BBC.
A vártnál magasabb volt az infláció Franciaországban augusztusban, Európa második legnagyobb gazdaságában az áremelkedés mértéke felfelé okozott meglepetést. Az éves infláció így is csökkent, de a rövid távú árdinamika erősödött.
Európa gazdasági kilátásai nagyon bonyolultak, egy dolog viszont biztos: ha minden így marad, ahogy most van, az senkinek nem jó. A kulcs a bérdinamika: a bérek jelentős mértékben nőnek, ami makrogazdasági szempontból nem jó, hiszen fokozza az inflációs aggodalmakat, miközben az áremelkedés mértéke még mindig messze a jegybanki cél felett jár (különösen igaz ez a maginflációra). Ám ha a bérdinamika túlságosan lelassul, akkor az áhított növekedésről mondhatnak le az európaiak, ami szintén kedvezőtlen következmény. Nehéz döntések előtt áll az Európai Központi Bank: milyen ütemben kell csökkenteni a kamatokat ahhoz, hogy az infláció ne pattanjon vissza, de az épp éledező növekedés előtt időben felszámolják az akadályokat. Ezekről a kilátásokról kérdeztünk eurózónával foglalkozó nyugati közgazdászokat.
Emmanuel Macron francia elnök a Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépek szerbiai megvásárlására vonatkozó megállapodás véglegesítéséről is tárgyal csütörtökön kezdődő, kétnapos belgrádi látogatásán, valamint energetikai együttműködésekről tárgyal Alekszandar Vucsics szerb elnökkel - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) a látogatás előtt.
A kedvezőbb árral, és a hitelesebb vállalási határidővel nyert a dél-koreai KHNP a francia EDF és az amerikai Westinghouse előtt a minap lezárult cseh atomerőmű tenderen, és az Európai Unióban számos projektben is nagyon nyomulnak – mutat rá körképében a Financial Times. Az atomenergia magyar energiamixbeli szerepéről és a dekarbonizációs erőfeszítésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Szabadlábra helyezték szerdán Pavel Durovot, a Telegram Franciaországban őrizetbe vett orosz-francia alapítóját és vezérigazgatóját, akit négy napon át hallgattak ki azzal kapcsolatban, hogy az üzenetküldő alkalmazást a gyanú szerint illegális tevékenységekre használják - közölte szerdán a párizsi ügyészség.
Továbbra is tart a káosz Franciaországban, amelyet Emmanuel Macron elnök a nyári rendkívüli törvényhozási választások kiírásával idézett elő. A Nemzetgyűlésben három nagy erő áll egymással szemben, amely egyikének sincs meg az abszolút többsége, így egyelőre kilátástalannak tűnik egy koalíciós kormány létrehozása. Az ország akár hosszan tartó politikai káoszba is süllyedhet, miközben legalább a 2025-ös költségvetést záros határidőn belül el kellene fogadni.
Erősödött a francia fogyasztói bizalom augusztusban, az ezt követő mutató 2022 februárja óta legmagasabb szintre került - közölte az INSEE francia statisztikai hivatal szerdán.
Megtámadta a cseh versenyhatóságnál a francia EDF és az amerikai Westinghouse azt a csehországi döntést, amely értelmében a dél-koreai KHNP nyerte el a cseh atomerőmű-tendert, és egyelőre nem világos, hogy mi lesz így az ügy folytatása - derült ki keddi cseh sajtójelentésekből, és a hatóság is megerősítette a fellebbezéseket.
Felszólította Josep Borrell, az EU külügyi főtárgyalója Ukrajna szövetségeseit arra, hogy oldják fel azokat a korlátozásokat, melyek tiltják Kijevnek, hogy Oroszország területét támadják nagy hatótávolságú fegyverekkel – írja a Kyiv Independent.
Nem politikai döntés következménye az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazás alapító-vezérigazgatójának párizsi őrizetbe vétele, hanem független vizsgálat előzte meg, és ez vezetett ide – hangsúlyozta hétfőn Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Közben a párizsi ügyész azt is elárulta, hogy internetes bűncselekmény elkövetése miatt indított nyomozás keretében vették őrizetbe Pavel Durovot: a vizsgálat illegális átutalásokkal, gyermekpornográfiával, csalással, illetve azzal kapcsolatos, hogy megtagadta a hatóságokkal történő információmegosztást.
Új-Kaledónia, Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán déli részén, a geopolitikai manőverezések célpontjává vált. A 2024 májusában kirobbant erőszakos tüntetések rávilágítanak a belső és külső tényezők összetett összjátékára, amelyben jelentős szerepet játszottak Kína és más külföldi szereplők – mondta el a Portfolio-nak Emmanuel Veron, Kína és az indo-csendes-óceáni térség francia geopolitikai szakértő, aki rávilágított arra is, hogy az Európai Unió számára gazdasági és geostratégiai létkérdés lehet a helyzet deeszkalálása.
A kormány a rendőrséget is beveti a műtéti várólisták miatt.
Érdekes eredmény született a tűzharcban.
Hosszú a potenciális érintettek listája.
Az oroszokkal való együttműködés miatt léptek közbe a titkosszolgálatok.
Több mint két évtizedes rekord dőlt meg ezzel.
Dénes Ferenc sportközgazdász és Karakas Ádám, a BCG partnere a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
