Érdekes közvélemény-kutatást publikált a Guardian: az európai lakosság jelentős része, mintegy 41-55%-a úgy látja, 5-10 éven belül kirobban majd a harmadik világháború.
Párizsban egyszerre tartott nagyívű beszédet Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron a „Choose Europe” kezdeményezés elindításáról, amely Európát kívánja újra versenyképessé tenni a globális tudományos térben. Az Európai Bizottság elnöke 500 millió eurós támogatási csomagot, új kutatási jogszabályokat és a kutatási szabadság törvényi védelmét ígérte, míg a francia elnök a tudományos igazság védelmét nevezte a demokrácia alapjának. Mindketten hangsúlyozták: Európa nemcsak menedéket kínál a Donald Trump elnök által fenyegetett amerikai tudósoknak, hanem hosszú távú tudományos perspektívát is. Az üzenetük világos: a világ kutatói válasszák Európát – ne csak kényszerből, hanem meggyőződésből.
Egyre hangsúlyosabb lépésekkel igyekeznek az uniós országok elcsábítani a Donald Trump amerikai elnök elől "menekülő" kutatókat. Ugyan egyelőre még csak egyéni kezdeményezések vannak, az eddig Egyesült Államok irányába történő agyelszívás visszájára fordulhat, ha az EU képes kialakítani a megfelelő finanszírozási környezetet az ide érkező szürkeállománynak.
Trump újraválasztása után egyre több amerikai fontolgatja az Európába költözést, különösen az LMBTQ+ közösség tagjai és a kisebbségek körében – számolt be a Reuters.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök reagált Donald Trump pénteki megjegyzésére, miszerint az Egyesült Államok tette messze a legtöbbet a második világháborús győzelemért. Medvegyev „fellengzős ostobaságnak” nevezte az amerikai elnök szavait. A volt orosz államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is üzent, aki azt mondta, Ukrajna nem tudja garantálni a Moszkvába, a Győzelem napi ünnepségekre érkező külföldi küldöttségek biztonságát. Medvegyev Kijev elpusztításával fenyegetett arra aze esetre, ha az orosz fővárost támadás érné május 9-én. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szombaton rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, és határozott választ vár Kijevtől Vlagyimir Putyin elnök háromnapos tűzszüneti javaslatára. Zelenszkij korábban azt mondta, ő csak egy 30 napos tűzszünetbe hajlandó belemenni. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.
Szokatlanul kedvező meglepetést hoztak az áprilisi feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek (bmi) végleges adatai az euróövezet több nagy tagállamában: Franciaország, Németország és Olaszország esetében is jelentős felfelé módosítás történt az előzetes értékekhez képest.
Franciaország és Lengyelország új védelmi megállapodás kötött, amivel egyszerre üzennek Moszkvának és Washingtonnak: Európa saját kezébe veszi biztonsága sorsát. A Macron–Tusk-paktum a katonai együttműködés mellett gazdasági szinten is szorosabbra fűzi a két ország kapcsolatát.
Franciaország kezelési díjat vezetne be a kínai kiskereskedelmi platformokról, például a Temu-ról és a Shein-ről érkező kisebb csomagokra, megelőzve az EU 2028-ra tervezett vámreformját - tudósított a Fortune. Más országokkal is egyeztetnek.
Az első negyedévben az eurózóna GDP-je 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, élénkülést mutatva a 2024 végi 0,2%-hoz képest. Előzetesen ugyanezt a 0,2%-ot várták a mostani adatközléstől is, tehát az adat pozitív meglepetést jelent. Az EU országainak eddig ismert GDP-adatai közül a magyar a legkisebb, az egyetlen, amelyik visszaesést mutat.
Észtország kész csatlakozni az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett koalícióhoz, amely biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának - jelentette be Kristen Michal észt miniszterelnök. A balti állam egy századnyi katonát ajánlott fel Ukrajnának.
A német gazdaság az év eleji növekedésnek köszönhetően elkerülte a recessziót, a francia gazdaság szintén hajszálnyi növekedést tudott felmutatni az első negyedévben, Olaszország pedig az előzetes várakozásokhoz képest kissé erősebb számmal rukkolt elő.
2026-tól „kezelési díj” bevezetésével venné elejét a kínai e-kereskedelmi platformok, például a Shein és a Temu térnyerésének Franciaország, így is reagálva az amerikai vámemelések miatt várható kínai exportáradatra. Az intézkedés célja a vám- és biztonsági ellenőrzések költségeinek fedezése, miközben a párizsi kormány európai szinten is szorgalmazza a 150 eurós vámmentességi határ eltörlését. A lépés illeszkedik az EU fokozódó szabályozási törekvéseihez, amelyek a fogyasztóvédelem és a versenysemlegesség helyreállítását célozzák az online piactereken – számolt be a Les Echos.
Újabb részleteket közölt az áramkimaradásokról a spanyol hálózatüzemeltető, amely alapján Dél-Spanyolországban indulhatott ki a leállás.
Az európai vállalatokon fokozódik a nyomás Donald Trump amerikai elnök új vámintézkedései miatt, amelyek 10%-os általános és 25%-os célzott terheket rónak termékekre, például autókra, acélra és alumíniumra. Bár a jelenlegi pénzügyi eredmények több cégnél stabilak, a jövőbeli kereslet bizonytalansága óvatosságra készteti a vállalatvezetőket – írja a Les Echos.
Áramkimaradások bénították meg Spanyolország és Portugália jelentős részét – a francia hálózatüzemeltető most bejelentette, hogy gyors támogatást nyújt az európai szomszédjainak.
A hétfőn kora délután bekövetkezett óriási spanyolországi áramkimaradás az internetes forgalmat is összeomlasztotta az ibériai országban 100% körülről 17%-ra – derül ki a Netblocks internetes forgalomfigyelő hálózat adatbázisából.
Lehet, hogy még sokáig kell várni az új egyházfőre.
A kormány kiterjeszti az árréstopot is. A bejelentéseket élőben közvetítjük.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Jelentős veszélye van az eszkalációnak.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
