gazdaságfejlesztés

Milliárdokkal több jut a gyengébb forint miatt vízügyi projektekre

A Miniszterelnökség friss jelzésével összhangban egy múlt pénteki kormányhatározat összesen 7,7 milliárd forintnyi többlet támogatást engedélyezett 35 regionális ivó- és szennyvíz projektnek - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ahogy tegnapi elemzésünkben felhívtuk rá a figyelmet: a gyengébb forint az euróban meghatározott EU fejlesztési források kapcsán többlet forintalapú felhasználást tesz lehetővé. Most ennek egyik konkrét jelét látjuk.

Máris elértük a 6000 milliárdos uniós támogatási kifizetést

Egy héttel ezelőtt még csak 5942 milliárdon, ma viszont már kereken 6000 milliárd forinton áll a Miniszterelnökség által üzemeltetett hivatalos pályázati kifizetési számláló. Ez tehát azt jelenti, hogy a múlt héten általunk beharangozott tripla sikerből kettőt máris elért Magyarország.

Sokkal több pénzre pályázhatunk a gyengébb forint miatt

Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.

Jelentős hulladékkezelési projekt indul a Homokhátságon

Az Európai Unió támogatásával mintegy 5 milliárd forintból fejlesztik a hulladékgyűjtési és -hasznosítási rendszert a Homokhátságon, a környezetvédelmi beruházás Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megye 82 településén 300 ezer embert érint - közölte Gyovai Gáspár, a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke hétfőn Felgyőn.

Elkezdte kifizetni Brüsszel az április 15. utáni számlákat

Az Európai Bizottság megindította az április 15. után benyújtott magyar fejlesztési számlák kifizetését - erősítette meg a vs.hu ma reggeli információit Csepreghy Nándor az MTI-nek. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy bár az intézményrendszeri átalakítás brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be, de a jelek szerint az EB rövid időn belül elfogadhatja azt, így hamarosan aláírható lesz a partnerségi megállapodás. Mindez azért fontos, mert jelentősen növeli annak a kormányzati tervnek a realitását, hogy nyár végén valóban kiírásra kerülhessenek az első pályázatok a 2014-2020-as új fejlesztési ciklus keretében érdemi magyar költségvetési kockázat nélkül.

Ma zárul a milliárdos sümegi szennyvízprogram

Az utolsó település, Hetyefő, gondjainak megoldása után, több hónapnyi tesztüzemet követően ma adják át hivatalosan a Sümeg és Térsége Szennyvízkezelési Program csatornahálózatát, amely közel 10 ezer ember éleminőségét javítja. A mintegy 1,7 milliárd összköltségű fejlesztés több mint 1,4 milliárd forintos Európai Uniós támogatás segítségével valósulhatott meg a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül az Új Széchenyi terv részeként.

Egyre több magyar diák ismeri meg az EU működését

Szeptemberben folytatódnak a középiskolákban az Európai Unióhoz kapcsolódó iskolanapok, a program célja, hogy könnyed, játékos formában ismertesse meg a diákokkal az EU működését és az unió nyújtotta lehetőségeket.

Tripla siker küszöbén áll Magyarország

Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.

Kavosz: minden cég kaphatna önerő-kiegészítést az EU-pályázatokon

A Kavosz Zrt. friss vállalati felmérése azt jelzi, hogy a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból, de a múltbeli tapasztalatok alapján megfontolandó lenne a 2014-2020-as uniós pályázatokhoz az önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hitelek lehetőségének bővítése - mondta el a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Krisán László szerint a bővülő lehetőségekbe az agrárvállalkozásokat is érdemes lenne bevonni.

Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Az MKIK GVI elemzésében a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Mire költjük ezt a borzalmasan nagy összeget?

A Portfolio összesítése szerint abban a 7 Operatív Programban, amelyeket a közelmúltban hozott nyilvánosságra a kormány, mintegy 6960 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre Magyarország számára a 2014-2020-as ciklusban. Ezek persze még nem a végleges számok, hiszen az Európai Bizottságnak még el kell ezeket fogadnia, de jó közelítést adnak arra, hogy mely fejlesztési irányokra (ún. prioritástengelyekre) mennyi pénz áll rendelkezésre és egyúttal a döntő részét lefedik annak a 7200 milliárd forintnyi összegnek, amelyet a minap említett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón.

Lázáréknak lépniük kell az EU-források ügyében

Több, augusztus, illetve szeptember végi határidővel ellátott feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől a mai Magyar Közlöny alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve a Nemzeti Fejlesztési Miniszter az európai uniós fejlesztési programokkal - különös tekintettel a kifizetésekkel, a nagyprojektekkel, a Partnerségi Megállapodással és a 2014-2020 programozási időszak eljárásrendjével - összefüggő intézkedésekről. A lépések egyrészt azt célozzák, hogy a kormány korábbi ígéretével összhangban valóban ne vesszünk egyetlen fillért se a 2007-2013 közötti uniós támogatási keretből, másrészt az uniós nagyprojektek körül minden rendben menjen, harmadrészt a most induló 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra a megfelelően fel tudjon készülni a magyar intézményrendszer. A tegnapi kormányrendeletből kiderül, hogy a kormány részéről nincs akadálya az Európai Bizottsággal a következő 7 éves uniós támogatási ciklus kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodás átdolgozott verziójának brüsszeli kiküldésére.

Négy jelentésen múlik, hogy jöhetnek-e az uniós milliárdok

Két irányból is vizsgálja az Európai Bizottság azt, hogy az uniós támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer idén év eleji átalakítása után minden rendben van-e és az ezekből születő négy auditori jelentés eredményén múlik majd, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem - értesült a Bruxinfo megbízható forrásból.

Lázár utasított: kiküldjük a számlákat

Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.

Kétharmadát hívtuk le eddig az uniós milliárdoknak

A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság - értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban. Az EU-források lehívása szempontjából izgalmas volt a tegnapi nap, ennek részletei:

Miniszterelnökség: szépen jönnek az EU-támogatások

Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.

Továbbra is állnak az uniós kifizetések Magyarország számára

Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.

Jelentős uniós forrásokat bukik Magyarország?

Egy jövő nyári adminisztratív határidő és a projektek lassú előrehaladása miatt jelentős az esély arra, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukik majd uniós támogatásokat - hívja fel a figyelmet iparági szakértők információira hivatkozva az atlatszo.hu.

Brüsszeltől függ, hogy kapnak-e terhet az útépítő cégek

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági (EB) döntést követően lehet szó a konkrét tehermegosztásról, a kormány eszerint fog továbblépni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vadonatúj autóvásárlási támogatás jöhet Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.