Izraeli légicsapás végzett a Hamász politikai vezetőjével, Salah al-Bardaweellel és feleségével vasárnap a Gázai övezet déli részén, miközben az izraeli hadsereg fokozta hat napja tartó katonai műveleteit a térségben.
A Fatah palesztin szervezet gázai szóvivője felszólította szombaton a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamászt, hogy a "palesztinok jelenléte" érdekében mondjon le a hatalomról a palesztin területen, tekintettel arra, hogy Izrael fokozza a katonai műveleteket és a lakosság kitelepítésére vonatkozó figyelmeztetéseit.
A tűzszünet azonnali visszaállítását sürgette a Gázai övezetben Annalena Baerbock német, Jean-Noel Barrot francia és David Lammy brit külügyminiszter, mély megdöbbenésüket fejezve ki a térségből a héten jelentett civil halottak száma miatt.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah pénteken kijelentette, hogy Teheránnak nincs szüksége proxy-erőkre a régióban, és a jemeni húszik, akik az Iránnal szövetséges közel-keleti csoportok közé tartoznak, saját indíttatásból lövik a vörös-tengeri hajókat - írta a Reuters.
Izrael fokozza a Gázai övezet elleni támadásait, azonban a teljes körű szárazföldi hadművelet újraindítása számos kihívásba ütközhet a csökkenő társadalmi támogatottság, a kimerült tartalékosok és a politikai nehézségek miatt - jelentette a Reuters.
Az izraeli kormány csütörtök éjfél körül jóváhagyta Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntését a Shin Bét belbiztonsági szolgálat vezetőjének leváltásáról, ami tovább mélyítette a háborúban álló ország megosztottságát - jelentette a New York Times.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy miért pont most lángoltak fel újra a harcok Izrael és a Hamász között Gázában. A témáról Csicsmann László egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy miért emelték idén a hazai bankok jóval a tavalyi inflációt meghaladó mértékben a díjaikat. A témával kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Visszatér a kormánykoalícióba a Zsidó Erő nevű radikális jobboldali párt Izraelben kedden, a gázai háború "újraindítása" után - jelentette be közös nyilatkozatban a kormányzó jobboldali Likud és a Zsidó Erő (Ocma Jehudít).
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
Március 18. hajnalra arra ébredt fel a világ közvéleménye, hogy egy újabb drámai fordulattal folytatódnak az összecsapások a Gázai övezetben. Az izraeli légierő az éjjel nagyszabású bombázással jelezte, hogy nagyon messze van még a béke a térségben, ezzel gyakorlatilag egy csapásra felborítva az elmúlt két hónap lassú építkezési folyamatait a Közel-Kelet tűzfészkében.
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette legkevesebb kétszázharminc gázai hétfőről keddre virradó éjjel.
Legkevesebb 9 ember vesztette életét és többen megsérültek egy izraeli légicsapásban a Gázai övezet északi részén található Beit Lahiában. Ez volt a legsúlyosabb incidens azóta, hogy januárban tűzszünet lépett életbe a térségben - számolt be a CNN.
A nagy nehézségek árán megkötött gázai tűzszünet, ha recsegve ropogva is, de működik: a Hamász elkezdte szabadon engedni az izraeli túszokat, Jeruzsálem pedig cserébe palesztin foglyok százait helyezte szabad lábra. Egyre égetőbb kérdéssé válik ugyanakkor az, hogy mi fog történni az övezettel a tűzszünet vége után. Donald Trump amerikai elnök meredek ötlettel állt elő, és bejelentette, hogy lényegében irányítása alá venné a területet. Az arab államok gyorsan összerakták a saját újjáépítési tervüket, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy bármiféle egyetértés lenne a régió fontosabb szereplői és Washington között. Nézzük, hogy áll most a helyzet.
Feszültség alakult ki Izrael és az Egyesült Államok között, miután az amerikai kormány közvetlen tárgyalásokat kezdett a Hamásszal a Gázában fogva tartott túszok, köztük egy amerikai állampolgár ügyében - közölte a Bloomberg.
Izrael a gázai túszok szabadon bocsátásának kikényszerítése érdekében elrendelte a Gázai övezet teljes áramellátásának leállítását, miközben a tűzszüneti tárgyalások folytatódnak Katarban - számolt be a BBC.
A Gáza jövőjére vonatkozó terveknek hiteles megoldásokat kell kínálniuk az újjáépítésre, a kormányzásra és a biztonságra, valamint mind az izraeliek, mind a palesztinok számára elfogadhatónak kell lennie - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az izraeliek közel háromnegyede úgy véli, Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek vállalnia kell a felelősséget a 2023. október 7-i események miatt és le kell mondania tisztségéről - jelentette a The Times of Israel.
Donald Trump túsztárgyalója, Adam Boehler eredményesnek értékelte a Hamásszal folytatott tárgyalásokat a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról, és nem zárta ki a további egyeztetéseket a palesztin szervezettel.
A jemeni húszik ma bejelentették, hogy ha az izraeli hadsereg nem oldja fel a Gázára kihelyezett blokádot, ismét elkezdik támadni a Vörös-tenger hajóforgalmát – számol be a Times of Israel.