jogállamiság

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.

Gulyás: létszámkorlátozás jöhet a boltokban a karácsony előtt

Gulyás: létszámkorlátozás jöhet a boltokban a karácsony előtt

„A kormány nyitott arra, hogy a jelenlegi szabályokon változtasson, amiről pénteken-szombaton tudunk tájékoztatást adni” – jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón arra a kérdésre, hogy várható-e a karácsonyi szezonban a boltokban a létszámkorlátozás bevezetése, mert túl sokan vannak és a zsúfoltság növeli a járványveszélyt. Arról majd a friss járványügyi adatok ismeretében dönt december 21-én a kormány, hogy a Szentestére adjon-e felmentést a kijárási korlátozás alól. A boltok december 24-i nyitva tartásának engedélyezését pedig szintén végiggondolják az idősek vásárlási sávjának fenntartásával együtt. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan tudósítottunk a mai eseményen elhangzott főbb információkról, bejelentésekről.

Kiszivárgott a teljes német csomag eredeti szövege a vétófeladásért cserébe

Kiszivárgott a teljes német csomag eredeti szövege a vétófeladásért cserébe

A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

„A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – érvelt a Magyar Nemzet hasábjain kedd reggel megjelent vélemény cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke. Tegnap egy világos jelzést várt a két ország vezetésétől a vétó fenntartása kérdésében az EU egyik illetékese és a lengyel kormányfő jelzése világos arra, hogy a két ország kitart a vétója mellett, igaz csak a helyreállítási alapra utalt, a 2021-2027-es büdzsére nem.

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

Amennyiben kitart a magyar és lengyel kormány vétója, akkor mindkettőjük gazdasága 2022-2024 között évente átlagosan a GDP 1-2%-pontját elveszítheti gazdasági növekedésben – vázolta a holland ING Bank hétfői átfogó régiós elemzésének egyik részében. Ezzel együtt a bank elemzői arra számítanak, hogy év végéig megszületik egy megállapodás az uniós vezetőkkel és elkerülhető lesz a két ország vétója.

Vétóügy: közvetlen EU-s finanszírozást kért Budapest és további 248 magyar és lengyel önkormányzat

Vétóügy: közvetlen EU-s finanszírozást kért Budapest és további 248 magyar és lengyel önkormányzat

Az Európai Unió (EU) vezetőihez fordult levélben 249 magyar és lengyel önkormányzat azt javasolva: ha a magyar és lengyel kormány részvétele nélkül jönne létre az európai helyreállítási alap, akkor az unió nyisson meg egy pályázati lehetőséget a magyar és lengyel önkormányzatok számára - mondta Karácsony Gergely, Budapest és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere hétfőn nemzetközi online sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban,

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban, "jogunk van vétót emelni"

„A magyar álláspont nem új, évek óta változatlan: elutasítjuk az uniós támogatások jogállamisági, politikai szempontokkal való összekötését”, így „Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van ebben a kérdésben vétót emelni” – így reagált ma délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy élő Facebook-videóban arra a felvetésre, hogy délelőtt egy uniós diplomata legkésőbb holnapig adott időt arra, hogy a két kormány jelezze: kitart-e a költségvetési vétója mellett, mert ha igen, akkor a B terv szerint tovább lépnek.

Lengyel és magyar közgazdászok tiltakoznak a vétó ellen

Lengyel és magyar közgazdászok tiltakoznak a vétó ellen

A lengyel tiltakozáshoz csatlakozva magyar közgazdászok is felemelték a szavukat az uniós források blokkolásával járó vétóval szemben. Mint írják, a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility