Amennyiben az Európai Bizottság megállapodik Magyarországgal a helyreállítási tervvel kapcsolatban, akkor a magyar kormány által javasolt reformintézkedéseket nagyon fontos lesz hatékonyan és erőteljesen végrehajtani - jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos pénteken Brüsszelben.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Valószínűleg nem kerül a november 22-i európai bizottsági ülés napirendjére a magyar helyreállítási programról és a 17 féle korrupcióellenes intézkedésről szóló bizottsági értékelés témája, így tehát az is kérdéses, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén jóvá tudják-e ezeket hagyni, amikor egyéb, ezekhez képest prioritást élvező témákról kell döntést hozni, mint az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a globális minimumadó, amely két ügyet éppen Magyarország blokkolja egyedüli tagállamként – derült ki a Bloomberg friss információiból.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
Lengyelország arra kéri az EU-t, hogy függessze fel a napi 1 millió eurós bírságot, amit az igazságügyi rendszer változtatásai miatt kirótt rá - írja a Politico.
Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) ma úgy döntött, hogy mivel Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia régóta fennálló problémái "továbbra is nagyrészt megoldatlanok", az országot teljes körű ellenőrzési eljárás alá vonja.
Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.
Az Európai Bizottság szigorúan figyeli, hogy hogyan valósulnak meg Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos vállalások, és mindig használni fogja a rendelkezésére álló eszközöket, köztük a feltételességi mechanizmust, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit megvédje - jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament keddi plenáris ülésén.
Zoran Milanovic horvát államfő szerdán bírálta az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a kifizetését.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
A hivatalos sajtótájékoztató után megérkezett az Európai Bizottság hivatalos közleménye is a magyar EU-támogatások felfüggesztésének ügyében. Ebből úgy látszik, hogy akár egészen az év legvégéig nyitott maradhat az uniós pénzek sorsa. Egy első szakértői vélemény szerint a fejlemények inkább a magyar kormány szája íze szerint alakulnak.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava.
Számítások szerint mintegy 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartása lehet a tét 2021-2027 között - írja a Népszava, amely szerint az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos levelet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy a Magyarországgal szemben megindított jogállamisági eljárás folytatásáról fog dönteni szeptember 21-én az Európai Bizottság, azaz átlép a szankciós szakaszba a procedúra, de ha a rákövetkező hetekben a kormány teljesíti az összes, állítólag 17 vállalását, akkor még a konkrét pénzügyi szankciók előtt, legkésőbb év vége körül lezárulhat az eljárás. Éppen ezt a célt sugallta tegnapi Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter is, azaz még a cseh soros elnökség alatt záruljon le az eljárás, hogy így kinyíljon a magyar helyreállítási és felzárkóztatási EU-programok elfogadásának és majdani kifizetésének lehetősége. Ma reggeli posztjában pedig azt is jelezte a miniszter, hogy Brüsszelbe utazik uniós biztosokkal tárgyalni. Közben a Portfolio információi szerint tényleg erős intézményi keretekkel rendelkezne az az új független korrupcióellenes hatóság az EUTAF koordinálása mellett, amelynek legkésőbb november 21-ig tartó felállítására egy friss kormányhatározatban vállalt kötelezettséget a kormány.
Nem kizárt, hogy Magyarország megakadályozza az Európai Unió Oroszország elleni szankciócsomagja egyes részeinek megújítását, ha három oligarchát nem vesznek le arról a szankciós listáról – írja a Szabad Európa.