Az első félévben 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya, ez éves szinten mintegy két százalékos növekedést jelent. A Garantiqa kezességvállalásával biztosított teljes hitelállomány 5%-kal, 3203 milliárd forintra emelkedett - derül ki a pénzintézet közleményéből.
Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.
Most már 500 napja nem fizet a kormány. Ha nem érkezik meg rövidesen a pénz, rengeteg magyar tulajdonú pénzügyi vállalkozás fogja lehúzni a rolót – hallottuk az elmúlt hetekben a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés több szereplőjétől is. A hitelintézeteket is érinti ez: tudomásunk szerint banki felsővezetőket is felháborított a Széchenyi Kártya Program termékeit övező rendszerszintű anomália, amely épp akkor fogja vissza a hitelezést, amikor a kormány a recesszió és a „kamatcsapda” kivédése érdekében inkább felpörgetni szeretné azt. Az ehhez szükséges legfontosabb kifizetéseket viszont nem teszi meg, egyenesen likviditási válságba sodorva a kkv-hitelezés egyes piaci szereplőit.
2023. május 1-je után egységesebb termék- és szolgáltatáskínálattal várja az MBH Bank új és potenciális ügyfeleit – mondja Bertalan Sándor, a társaság középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, akit a vállalati üzletágat érintő egyes változásokról kérdeztünk a május 1-jén jogilag is megvalósult fúzió apropóján. A szakember szerint a kamatszint jelentős csökkenéséig alapvetően a támogatott hitelkonstrukciók tartják életben a vállalati hitelezést.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Novemberben már 56 százalékkal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul a támogatott hitelek is majdnem ugyanekkorát estek – mutatják az MNB kedden közzétett adatai. Bár a családtámogatások többsége megmaradt, a tavaly év végi lakáspiaci tranzakciószámok alapján 2023 eleje ennél is gyengébb hónapokat hozhat a lakáshitelezésben. A fogyasztási célú és a vállalati hitelek se tündököltek novemberben, a betétállományok gyarapodása pedig (vélhetően az infláció miatt) csúnyán megtorpant, sőt: a forintszámlákról február vége óta már nettó 1100 milliárd forintot vont ki a lakosság.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
Meg fogunk tenni mindent azért, hogy bármilyen hitelpiaci zavart látunk, azt a lehető leggyorsabban elhárítsuk – jelentette ki Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár egy mai sajtóeseményen, megjegyezve, hogy a bankok már a hitelkereslet visszaesését és a hitelfeltételek szigorítását prognosztizálják. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: egyelőre nem tapasztalják a bedőlési ráta növekedését vagy az ügyfelek hitelképességének romlását. A hitelkérelmekben az ősz közepén várnak igazi felfutást, de a júniusihoz „kérelemcunami” megismétlődése nélkül. Két új garanciatermékkel is készülnek.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Mintegy 6400 milliárd forint összegben jutott legfeljebb 2,5%-os fix kamatozású hitelhez 75 ezer hazai vállalkozás 165 ezer ügylet keretében a 2013-ban bevezetett jegybanki Növekedési Hitelprogram segítségével. Az MNB adatai szerint a GDP-hez 5,3 százalékponttal járult hozzá nyolc év alatt a program - hangzott el a "Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig" című NHP-tanulmánykötet bemutató sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Nagyon fontos információkat mondott Mátrai Károly egy bécsi eseményen.
Súlyos aggályok is felmerültek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
