Legalább 300 milliárd forintnyi, 2025-re tervezett állami beruházást halaszthat el a kormány 2026-ra, illetve 2027-re, tíz éves szabadfelhasználású lehet a szakmunkáshitel, és egy új kkv-államtitkárság felállítása nyomán akár 50%-os vissza nem térítendő pályázati támogatást is kaphatnak a magyar kkv-k – többek között erről beszélt az atv.hu-nak adott interjúban Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter pontosította, hogy mit értett cash-flow probléma alatt egy múlt heti interjúban.
Az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett pályázhatnak a KKV-k a Technológia Plusz hitelprogramra - közölte az NGM.
Kedden tartotta Hitelezés 2024 konferenciáját a Portfolio, amely hagyományosan az év egyik legnagyobb bankszakmai eseménye. Idén bizakodó banki felsővezetők, innovációkban bízó hitelpiaci szakértők és borúlátó makroelemzők mondták el véleményüket hitelpiaci és gazdasági kilátásainkról. A rendezvényről ebben a cikkünkben élőben tudósítottunk.
A bizonytalan piaci környezet egyelőre kivárásra készteti a hazai kkv-kat, csak a legszükségesebb esetben vesznek fel hitelt. Tavaly gyakorlatilag csak a támogatott hitelek iránti kereslet hajtotta a piacot, a beruházási hitelek egyáltalán nem keresettek, pedig az igazi indikátora a gazdasági optimizmusnak az lesz, amikor beindulnak a beruházási hitelek – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciájának kkv-hitelezésről szóló szekciójában. Vannak, akik úgy látják, hogy a trendforduló már idén eljöhet.
Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy meghosszabbítja a lakosságra, illetve a kkv-kra vonatkozó kamatstopot, előbbit 2024. június 1-jei, utóbbit április 1-jei hatállyal. Ezt pénteken annyiban pontosították, hogy a kkv-k esetében a meghosszabbított kamatstop április 1-től kivezetésre kerül, azaz ezután már a piaci feltételeknek megfelelően változhatnak a meglévő hitelek - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Az önkéntes kamatplafonok kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából, a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek – reagált a Gazdasági Versenyhivatal arra a bejelentésre, mely szerint az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól. A Portfolio véleménye mindezzel kapcsolatban cikkünk végén olvasható.
Az első félévben 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya, ez éves szinten mintegy két százalékos növekedést jelent. A Garantiqa kezességvállalásával biztosított teljes hitelállomány 5%-kal, 3203 milliárd forintra emelkedett - derül ki a pénzintézet közleményéből.
Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.
Most már 500 napja nem fizet a kormány. Ha nem érkezik meg rövidesen a pénz, rengeteg magyar tulajdonú pénzügyi vállalkozás fogja lehúzni a rolót – hallottuk az elmúlt hetekben a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés több szereplőjétől is. A hitelintézeteket is érinti ez: tudomásunk szerint banki felsővezetőket is felháborított a Széchenyi Kártya Program termékeit övező rendszerszintű anomália, amely épp akkor fogja vissza a hitelezést, amikor a kormány a recesszió és a „kamatcsapda” kivédése érdekében inkább felpörgetni szeretné azt. Az ehhez szükséges legfontosabb kifizetéseket viszont nem teszi meg, egyenesen likviditási válságba sodorva a kkv-hitelezés egyes piaci szereplőit.
2023. május 1-je után egységesebb termék- és szolgáltatáskínálattal várja az MBH Bank új és potenciális ügyfeleit – mondja Bertalan Sándor, a társaság középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, akit a vállalati üzletágat érintő egyes változásokról kérdeztünk a május 1-jén jogilag is megvalósult fúzió apropóján. A szakember szerint a kamatszint jelentős csökkenéséig alapvetően a támogatott hitelkonstrukciók tartják életben a vállalati hitelezést.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Novemberben már 56 százalékkal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul a támogatott hitelek is majdnem ugyanekkorát estek – mutatják az MNB kedden közzétett adatai. Bár a családtámogatások többsége megmaradt, a tavaly év végi lakáspiaci tranzakciószámok alapján 2023 eleje ennél is gyengébb hónapokat hozhat a lakáshitelezésben. A fogyasztási célú és a vállalati hitelek se tündököltek novemberben, a betétállományok gyarapodása pedig (vélhetően az infláció miatt) csúnyán megtorpant, sőt: a forintszámlákról február vége óta már nettó 1100 milliárd forintot vont ki a lakosság.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Ez sokak számára elég komoly kellemetlenség volt.
Egyre több krízistünet jelent meg az orosz gazdaság több szektorában.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
