Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt vezetője egy nemrégiben tett nyilatkozatában azt mondta, hogy pártja visszakövetelné a nyugat-ukrajnai Kárpátalját, ha az ország a folyamatban lévő orosz invázió miatt megszűnne államként létezni. A nyilatkozat komoly nemzetközi botrányhoz vezethet.
Irán és Pakisztán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait a kölcsönös katonai támadások okozta feszültség elsimítása után, a nagykövetek január 26-áig visszatérnek szolgálati helyükre – közölte hétfőn az iszlámábádi külügyminisztérium, valamint a Tasznim iráni hírügynökség.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.
Pakisztán és Irán de-eszkalációra törekszik egymás területeinek bombázása után. A szakértők szerint azonban a feltételek megteremtődtek egy lehetséges proxyháborúhoz a térségben. A békefolyamatokban Kína közvetítést ajánlott fel a feleknek, mivel Peking félti az Övezet és Út kezdeményezés jövőjét a térségben – írta meg az Asia Nikkei.
A NATO-országok fegyveres erői felkészültek arra, hogy nyílt háborút vívjanak Oroszországgal, ezt a felkészülést viszont a civil lakosságnak is meg kell tennie – jelentette ki Rob Bauer tengernagy, a NATO katonai tanácsának elnöke.
A NATO Steadfast Defender 2024 gyakorlaton 90 000 katona vesz részt, a hidegháború óta ez lesz a legátfogóbb művelete a szervezetnek - tudósított a Reuters.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
A nyugati cégek a szankciók ellenére 2023-ban 2,9 milliárd dollár értékben szállítottak Oroszországnak potenciális katonai alkatrészeket – számolt be a Reuters.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök ismét megszólalt a Telegram csatornáján az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és szokásához híven ismét nem finomkodott.
Vang Ji kínai külügyminiszter Egyiptomba utazott, ez lesz a kezdőállomása az afrikai körútjának. Szerinte az Egyesült Államok vezette koalíció „csak olajat önt a tűzre” a Vörös-tengeren a bombázásokkal – számolt be a South China Morning Post.
Új év, régi kihívások, ismert szorongások: a Világgazdasági Fórum által a világ vezetői körében végzett éves felmérés alapján mutatja be a 2024-es év legnagyobb vélt kockázatait, melyek között olyan veszélyek szerepelnek vezető pozícióban, mint például a szélsőséges időjárási körülmények, a mesterséges intelligencia által egyre szélesebb körben fenyegető dezinformáció, de a társadalom polarizálódása is felfért a listára. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy milyen kihívásokat tartanak a legaggasztóbbnak a világ vezetői 10 éves időtávon.
Alexander De Croo belga miniszterelnökkel nemrégiben Pekingben folytatott találkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a Kína és Európa közötti "hídépítés" fontosságát. A kínai kormány által kiadott hivatalos közlemény szerint az elnök kiemelte a szorosabb együttműködés szükségességét a globális béke, stabilitás és jólét előmozdítása érdekében - írta meg a Politico.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka A-10-es repülőgépeket és más katonai repülőgépeket kér az Egyesült Államoktól a háborús erőfeszítések megerősítésére - közölte a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja a tűzszünetet, ragaszkodik Ukrajna győzelméhez a béketárgyalásokra irányuló nyomás közepette – közölte a Bloomberg.
Az ENSZ a jövő héten összesen 3,1 milliárd dolláros segélyt fog kérni a nemzetközi adományozóktól 2024-re. A szervezet becslése alapján a háború sújtotta ország lakosságának jelentős része szorul segítségre – írta meg a Kyiv Independent.
A télen átvette a kezdeményezést az orosz haderő Ukrajnában: több műveleti színtéren is támadnak az orosz csapatok, igaz, a területszerzés egyelőre minimálisnak tűnik. Friss térképekkel jelentkezett a War Mapper.
A francia külügyminiszter felszólította szombaton Iránt, illetve Teherán szövetségeseit, hogy hagyjanak fel destabilizáló tevékenységükkel a Közel-Keleten, mert az izraeli-palesztin válság "eszkalációja senkinek nem hozhat győzelmet".
Óva intett az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Bejrútban attól, hogy a Közel-Keleten regionális méretűvé szélesedjen az izraeli-palesztin konfliktus.
Nemrég interjút adott Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek, ahol számos fontos témát érintett a cégvezér, elősorban a 2024-es kilátások voltak terítéken - szó volt többek között az üzemanyagárak várható alakulásáról és a vállalat meg a kormány kapcsolatáról, de a háborús környezetről is beszélt Hernádi.