2020 júniusában meghaladták a kifizetések az uniós társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszegét - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.
Nemrég írtunk róla, hogy Vitézy Dávid lesz a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) vezérigazgatója, aki a közösségi médiában megosztott bejegyzése után egy interjúban az Indexnek is elmondta terveit. Ezek között a következő hét évre vonatkozóan a legfontosabb közlekedési beruházásként az 5-ös metrót jelölte meg.
Útfelújításra alig lesz uniós forrás a 2021-2027-es költségvetési időszakban, inkább a nagy európai közlekedési folyosók mentén új kapcsolatok létesítésére és bővítésére lesz majd lehetőség – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Szilvai József Attila. A Magyar Közút Zrt. vezérigazgatója azt is jelezte, hogy a következő ciklus uniós támogatásai segíthetnek majd az önvezető autókra való felkészülést is.
Nagy visszhangot váltott ki egy ma reggeli lapértesülés, amely azt vázolta, hogy az EU-források terén ki fogja véreztetni Budapestet a kormány, hiszen már délelőtt cáfolatot adott rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mi is reagáltunk rá egy gyorselemzésben, hogy ez így miért nem igaz és milyen csatornákon számíthat igenis forrásokra a főváros. Aztán késő délután az illetékes államtitkár is külön nyilatkozatot adott ki.
Magyarországon 2010 óta több mint 1300 milliárd forintból valósultak meg uniós társfinanszírozással vasúti projektek, és ezt követően idén minden korábbinál több forrás, közel 300 milliárd forint hasznosul majd kötött pályás korszerűsítésekben – emelte ki évindító vasúti összefoglalójában az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Azt is hangsúlyozzák, hogy 2020 valódi korszakhatárt jelent a vasúton, hiszen forgalomba állnak az első emeletes motorvonatok.
Az eddigi 121 milliárd forintról 117,767 milliárd forintra csökkentette egy minapi döntésével a kormány a budapesti 3-as metrót leszámítva a messze legnagyobb vidéki vasútfejlesztés EU-támogatását, és közben engedélyezte a magyar költségvetésből való megemelt támogatását – derül ki egy friss kormányhatározatból.
Az eddigi 15,6-ról 10,3 milliárd forinttal, azaz harmadával vágták az "Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése" című, GINOP-7.1.2-15 kódszámú uniós pályázat keretösszegét és közben néhány lényeges technikai szabályt átírtak a felhívásban - derült ki a hivatalos pályázati oldali közleményből.
Klímacélokat kell szolgálnia és közgazdaságilag meg kell térülnie a következő uniós költségvetési ciklus közlekedési fejlesztéseinek, közlekedési eszközbeszerzésekre pedig mindössze az adott Operatív Program 9%-át lehet majd fordítani - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság javaslata alapján egy szerdai vasúti konferencián az MTI beszámolója szerint Tóth Péter közlekedésért felelős helyettes államtitkár. A Világgazdaság szerdai cikke szerint az is elhangzott, hogy a jövő héten kerül a kormány elé a 2030-ig terjedő hazai vasútfejlesztési stratégia, illetve az is, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban több nagy főváros-közeli vasúti fejlesztést is terveznek, összesen 650 milliárd forint összegben.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter úgy döntött, hogy utasok jobb kiszolgálása, és közúti közösségi közlekedés fejlesztése érdekében egy állami cégbe szervezik a Volánbuszt és a hat, regionális közlekedési központot is.
Nyáron indulhat meg a forgalom az 1-es villamos új, XI. kerületi szakaszán a Fehérvári út és az Etele tér között - a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása alapján.
Támogatja a kormány a Galvani utca-Illatos út vonalában megépítendő új, kötöttpályás közlekedéssel együtt, 2×3 forgalmi sáv szélességű Duna-híd megépítését - olvasható a Magyar Közlönyben. Az új híd mellett olyan további fejlesztésekről is döntöttek, mint a Fehérvári út és az Üllői út-Határ úti csomópont közötti kapcsolódó közlekedési infrastruktúra terveinek előkészítése, a repülőtér közúti elérhetőségének javítása, valamint a fővárosba tervezett körvasút Bécsi út-M3 autópálya bevezető közötti szakasza, és ezzel együtt az új Aquincumi híd előkészítése.
Közúti, vasúti és közműfejlesztési projektek tömegéről döntött a debreceni BMW-gyár, pontosabban az annak helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakítása érdekében friss határozatában a kormány, amelyek összértéke 126 milliárd forint - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez akkora nagyságrendű csomag, hogy miatta aktualizálni kellett a 2022-ig szóló teljes országos közlekedés-fejlesztési programot is, amelynek keretösszege döntően a debreceni projektek miatt 147 milliárddal 2611 milliárd forintra ugrott.
Sokakat idegesít, sokan viszont szeretik az idelátogató turistákat, ami biztos, hogy gazdasági szempontból a miattuk is ösztönzött ingatlan-, város- és közlekedésfejlesztések, illetve az itt vásárolt szolgáltatásokra és termékekre költött összeg egyaránt pörgetik a hazai gazdaságot. De vajon mennyit költenek, és mely országokból jönnek a legtöbben? Miben ösztönzi igazán a kormányzatot, a fejlesztőket és a befektetőket a jelenlétük? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és néztük meg a hazai viszonyokat.
A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban EU-s és magyar állami forrásokból összesen 365,4 milliárd forintra számíthat Balaton térsége a fejlesztések terén és már több mint 100 milliárd forintot ebből ki is fizettek a futó projektekre - írja a Magyar idők.
Az M3-as metróvonal budapesti felújítása a negyedik nagy magyar közlekedésfejlesztési projekt, amelyre az Európai Bizottság rengeteg pénzt ad a Kohéziós Alapból a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban és ezekre együttesen 1,11 milliárd eurót, mintegy 352 milliárd forintot fordíthat Magyarország - derül ki a Portfolio rövid összesítéséből.
Magyarország történelmi pillanat előtt áll, hatalmas uniós és kormányzati forrás áll rendelkezésre a közlekedésfejlesztésre, de azt is tudni kell, elképesztő mennyiségű pénzt képes felszívni ez a terület - mondta a Portfolio Smart Logistics 2018 konferenciájának második előadásán Kolossa Péter, a MultiContact Consulting EU források igazgatója.
A közel 2,3 millió eurós (közel 715 millió forint) határtérség integrációját szolgáló közös kerékpáros turisztikai hálózatot alakít ki Szlovénia és Magyarország - tájékoztatott Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára a napokban tartott projektindítón.
Az elmúlt négy évben négyszáz kilométerrel gyarapodott a kisebb településeken a kiépített utak hossza, amit részben saját forrásból és támogatásokból fedeztek - írja a Világgazdaság az Országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) adatai alapján.
Októberben kezdődhet, és 2019 végére fejeződhet be a Letenye és Tornyiszentmiklós közötti M70-es autóút kétszer egysávos szakaszainak autópályává szélesítése - közölte a beruházó NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pénteken.
A Pannon Szíve Program keretében Etyektől Tarjánig épülő kerékpárút Bicske közelében keresztezi az M1-es autópályát és mivel a pályán szintbeli kereszteződés elképzelhetetlen, így a kerékpárosoknak egy önálló alagutat építettek - írja a vg.hu.