A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
Újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokat eredményezhetnek a kormány extraprofitadós tervei – írja a hvg.hu. A lap szerint az Európai Bizottság áttanulmányozza majd a magyar különadók jogszabályait, de véleményezni csak azok elfogadása után fogja.
Az extraprofit-adók mellett mintegy 100 milliárd forintos adóemelés jöhet a cigire, alkoholra, chipsre és cégautókra - derült ki a mai Kormányinfón. Ez a hazai tőzsdei vállalatok közül érinti az Unicumot gyártó Zwackot is a népegészségügyi adó és a jövedéki adó emelése miatt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében a ma megjelent A 100 Leggazdagabb Magyar 2022 című kiadvánnyal foglalkozunk. A témával kapcsolatban Szakonyi Péter felelős szerkesztő volt a vendégünk, aki többek között azt is megvilágította, hogy Gattyán György az idei listában miért bukta el 2021-es dobogós helyezését, és adta át azt Felcsuti Zsoltnak. Az adás második részében az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett, majd pedig Gulyás Gergely és Nagy Márton miniszterek által csütörtökön részletezett költségvetési kiigazító csomagot értékelte Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A különadókat is bőségesen tartalmazó gazdasági csomag makrogazdasági és tőkepiaci hatásaival részletesen holnap, tehát pénteki adásunkban foglalkozunk majd.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton ismertette az ágazati különadók (800 milliárd forint), illetve egyéb adóemelések (100 milliárd forint) részleteit, amely 900 milliárdos tétel együtt csak a kiigazítás 40%-át fedezi. A nagyobb rész kiadások lefaragásából, beszerzési stopból, beruházások elhalasztásából jön, és így gyorsértékelésünk szerint összességében jóval nagyobb idei kiigazításról van szó, mint amit akár mi is kalkuláltunk, két évre vetítve pedig a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb kiigazítása történhet meg. Kiderült, hogy néhány száz fős leépítés is várható a központi közigazgatásban. Nagy Márton érvelése szerint az tekinthető extraprofitnak, ami a normál működésből adódó profit felett képződik, és ennek vonják el a jelentős részét. A lépésnek szerinte nem lesz érdemi inflációs hatása, mert a cégek nem hárítják át a terhet a fogyasztókra, de azért szorosan figyelik a folyamatokat. Gulyás Gergely beszélt az uniós olajembargó tervéről, amelyet egyelőre továbbra sem támogat a kormány, csak akkor, ha az EU 15-18 milliárd eurónyi forrást biztosítana a magyar energiarendszer fejlesztésére. Bejelentette azt is, hogy holnaptól megszűnik a külföldi rendszámú/forgalmi engedélyű autók számára a 480 forintos üzemanyagár melletti tankolás lehetősége. Az alábbi hírfolyamunkban számoltunk be a legfontosabb információkról.
Amellett, hogy nyolc konkrét ágazatból idén összesen 800 milliárd forintos „extraprofit” adót akar beszedni a kormány, az is kiderült a mai Kormányinfón, hogy megemeli a kormány több termék adóját is, amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei adóbevételt vár.
Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton ismertette a tegnap Orbán Viktor által már bejelentett extraprofit-adók részleteit. A szektoroktól várt összesített adóbevételek már ismertek, az adó alapja azonban nem minden esetben, így egyelőre nehéz számszerűsíteni a vállalati hatásokat (Nagy Márton azt mondta, hogy minden vállalatra tudják az adó mértékét), de adunk néhány kapaszkodót a befektetőknek a Mollal és a Magyar Telekommal kapcsolatban. Első ránézésre a 2022-re és 2023-ra várt profit jelentős részét elviszi az érintett vállalatoknál az új sarc.
Az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.
Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter az MTI-vel szerdán. A tárcavezető extraprofitadónak nevezte az új intézkedést.
Második napja zajlik az ötödik Orbán-kormány minisztereinek meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Az új kormány gazdaságpolitikájának részleteiről egyelőre sok információt nem tudtunk meg, viszont a lehetséges szellemiségéről és irányáról annál inkább. Három fontos kihívásra kell ugyanis választ adnia a kabinetnek: a lassuló gazdasági növekedésre, az elszálló inflációra és a kilyukadó költségvetésre. Mindezekre pedig régi-új eszközöket vethet be a kormány, amire a gazdaság szereplői biztosan reagálni fognak.
Mára eldőlni látszik: a heteken belül felálló ötödik Orbán-kormány első és legfontosabb feladatai között a költségvetési egyensúly biztosítása lesz, ami – tekintettel az elszálló idei deficitre – még idén kiigazító lépéseket fog eredményezni. Már az sem kérdés, hogy a büdzsében tátongó több ezer milliárd forintos lyukat részben a különadók emelésével tömné be a kormány. Inkább csak az a kérdés, hogy változnak-e a meglévő különadók, lesznek-e újak, és ha igen, mely szektorokra. A célba vehető szektorok között jelen van a gyógyszeripar (gyártók és forgalmazók) is, amely viszont nominálisan és árbevétel-arányosan is már most az egyik legnagyobb különadó-terhet viseli, és lassan már 20 éve közelről ismerik az ágazat szereplői a különadó működését. Cikkünkben iparági forrásainkkal folytatott beszélgetéseink alapján azt mutatjuk be, hogy a szektor terhelésének esetleges további növelése mit okozhat a szereplőknek, az egész egészségügyi rendszernek, valamint a betegeknek.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Nem lesz a lakosságot sújtó adóemelés - jelentette ki a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken. Nyitrai Zsolt fontosnak tartotta felidézni azt is, hogy a kormány már korábban is a multinacionális vállalatok extraprofitja felé fordult, amikor szükségesnek látta. Ez az üzenet nem sok jót ígér a különadót cipelő ágazatok számára.
Az ukrajnai háború, az elszálló energiaárak mindent felülírtak, a magyar gazdaság növekedése is jóval elmaradhat a korábban várttól, emiatt a magyar költségvetést is újra kell szabni, erről Varga Mihály pénzügyminiszter már a választások előtt beszélt. Orbán Viktor a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy kizárható, hogy lesznek megszorítások a következő egy évben, az pedig, hogy a 2010-es időszakhoz hasonló multiadók szükségessé válnak-e, az az EU döntésétől függ és attól, hogy Brüsszel meg tudja-e akadályozni az energiaárak drámai emelkedését. Ha ez nem sikerül, akkor valamit lépni kell, mondta a miniszterelnök, de hogy az mi lesz, arról egyelőre nem hangzott el konkrétum. Sok a nyitott kérdés, például, hogy meddig és milyen formában marad a több szektort érintő ár- és kamatszabályozás, megemelik-e a különadókat, vagy hogy jönnek-e újabb adók. A befektetők mindenesetre elkezdték beárazni a hazai tőzsdei cégekkel kapcsolatban a rosszabb forgatókönyveket. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen terhekkel szembesülnek a hazai tőzsdei cégek.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a kétharmados parlamenti győzelme után, és itt az újságírók kérdésére több fontos gazdasági kérdésben is egyértelműen foglalt állást, vagy legalábbis fogalmazott meg kormányzati üzenetet, iránymutatást. Most ezeket foglaljuk össze, mert a várható gazdaságpolitikai lépések szempontjából sem árt ezekkel tisztában lenni.
Tovább emeli a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát a kormány, amivel a legnagyobb multiláncokat sarcolja tovább. Számításaink szerint több milliárd forintnyi plusz bevételhez jut így az állami költségvetés, amire a kormány kommunikációja szerint is egyre nagyobb szükség van.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
