Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
A 2023-as inflációval szinte megegyező mértékben nőtt az Aldi Magyarország Bt. bevétele tavaly, viszont nem tudott nyereséget termelni - derül ki a friss beszámolóból. Az adófizetési kötelezettségük jóval 20 milliárd forint felett alakult.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
Magyarország politikai szabályozói környezete egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi, különösen az autóipari ágazaton kívüli befektetők számára a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt – állították a Bloombergnek német cégek képviselői, akik szerint ijesztő a magyarországi helyzet, az autóipar kivételével a legtöbb ágazatban üldöztetve érzik magukat.
Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a magyar kiskereskedelmi adó ügyében, miután az osztrák kormány és a Spar panaszt emelt az ellen, amely szerintük diszkriminatív a külföldi vállalatokkal szemben és sérti az uniós jogot, mivel az adó mértéke elérte a bevétel 4,5%-át, ami veszteséges működésre kényszeríti a cégeket.
Egyre nagyobb a Richter nyugati jelenléte, jelenleg az egyetlen olyan hazai cég, amely ebből az irányból képes jelentős tőkejövedelemhez jutni. Az idei év legnagyobb kihívása – a tavalyihoz hasonlóan – a logisztikai láncok biztosítása lesz, időközben pedig már nagy erőkkel készülnek a cariprazine hatóanyagú sztárgyógyszerük szabadalmi időszakának végére, de egy az egyben a kieső bevételt nem lesz lehetséges pótolni. A 2030-as dátumra ugyanakkor jó, ha nemcsak a Richter, hanem a magyar állam is felkészül, mert az a magyar devizamérlegre is negatív hatással lesz. A jelenlegi LLM-alapú AI technológiák nem fogják alapjaiban felforgatni a gyógyszeripart, a Richter pedig még ennél is összetettebb helyzetben van, a pszichiátriai gyógyszerek esetében ugyanis még az állatkísérletek sem túl mérvadóak. Az extraprofitadó idén terheli utoljára a gyógyszercég könyveit, jövőre ugyanis beszámítható lesz a globális minimumadóba, az export adóztatása viszont hungarikum, ami jobb lett volna, ha nem kerül be a történelemkönyvekbe – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Pressének adott interjúban beszélt az Európai Bizottsághoz intézett panaszukról, melyet a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt nyújtottak be. Reisch elmondta, hogy a magyar kormány egyfajta megoldást javasolt a helyzetre: a csökkentés feltétele az lett volna, hogy az állam részesedést szerezne a vállalatban.
Egy hétfőn éjszaka megjelent rendelettel feljebb tolta a kormány a 2012-ben bevezetett sávos biztosítási adó sávhatárait április 1-jei hatállyal. A 8 és 20 milliárd forint közötti casco, valamint vagyon- és balesetbiztosítási díjbevétellel rendelkező biztosítók örülhetnek igazán, és a kisebbek is nyernek rajta, a nagyobbak viszont nem kapnak könnyítést.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosította az extraprofitadóról szóló rendeletet, a fókuszban most a gyógyszergyártók állnak - de hogyan hatnak a bejelentett változások a hazai tőzsde egyik legjelentősebb vállalatára, a Ricterre, illetve hogyan reagál az árfolyam?
Nem január 31-éig egy összegben, hanem január 31-éig és július 31-éig két egyenlő részletben kell megállapítaniuk, megfizetniük és bevallaniuk a biztosítóknak az előző évi díjbevétel alapján fizetett, extraprofitadónak is nevezett pótadót idén és jövőre – döntött a kormány. A gyógyszergyártói különadó mellé bevezették a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát is egy másik rendelettel.
A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.
December elején érkezett a bejelentés, hogy az Alteo év eleji felvásárlását követően a Waberer'sbe is beszáll a Mol, méghozzá 15 százalékos tulajdonrészt vásárolnak a logisztikai cégben. Az ügylet kapcsán Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki többek között a vétel okáról és az ügylet körülményeiről beszélt, illetve azt is elmondta, hogy hogyan segítheti a szorosabb kapcsolat a Mol fenntarthatósági törekvéseit. Arról is kérdeztük az ügyvezetőt, hogy milyen lépéseket tesz és tervez a vállalat az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén, de a különadók problematikája és a jogszabályi környezet is terítéken volt.
Miután Magyarországon egy a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet jelentette plusz költségek miatt határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek, most a régió másik gyártója, a román Azomureş is leállást jelentett be. A vállalat az inflációra, a versenyellenes román szabályos, és egy nem rég belengetett 1%-os különadó miatt döntött így. Ezzel a térség összes nagyobb műtrágyagyártója leállt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy rendkívül jó negyedévet zártak a magyar bankok, a biztosítóknál viszont már nem ilyen egyértelmű a kép. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Wizz Airről beszéltünk, a légitársaságot rendesen megtépték a befektetők az elmúlt körülbelül fél évben, de vannak olyan jelek, melyek alapján szebb időszak várhat a cég parpírjaira. Ezzel kapcsolatban Kaszab Balázs, lapunk részvényelemzője volt a vendégünk.
A Nitrogénművek Zrt. - amelynek nemrég még a bezárásáról szóltak a hírek - aláírt egy szerződést, aminek köszönhetően egy olyan beruházást valósítanak meg, amivel óránként 80 tonna ammóniát tudnak lefejteni. Ez lehetővé teszi úgy a termelésüket, hogy nem kell fizetniük semmilyen adót - írja az Agrárszektor.
