A nagy japán cégek többsége megrendezné az olimpiát, de „csökkentett üzemmódban”
A japán cégek mintegy 60 százaléka támogatja a tokiói nyári olimpiai megrendezését - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
A japán cégek mintegy 60 százaléka támogatja a tokiói nyári olimpiai megrendezését - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
Átalakítja a vagyonos ügyfelek pénzét kezelő üzletágát a Citigroup, a tervek szerint a privát és prémium banki ügyfeleket kiszolgáló egységeket vonnák össze – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent Magyarországon novemberről decemberre az EU-val történt költségvetési megállapodás mellett, így az üzleti bizalmi index 6,7 ponttal mínusz 13,1 pontra ugrott – derül ki a GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával készített felmérésből. Ezzel párhuzamosan viszont a fogyasztói bizalmi index a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant és 5,5 ponttal mínusz 38,5 pontra ért, amilyen mélységben utoljára májusban járt a mutató.
Hamarosan újabb, a koronavírus elleni orosz vakcinák megjelenése várható - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) közösségének tanácskozásán.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben tudatosan hamis termékeket, egyre kevesebben értékelik viszont bűncselekményként a hamisítványok terjesztését – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Tárki legfrissebb fogyasztói felméréséből.
A mobilitási adatok alapján Európa gazdasága nem szenvedi meg annyira a második hullámban hozott lezárásokat, mint a tavaszi, első lezárásokat. A két legnagyobb visszaesést Olaszország és Franciaország produkálhatja a negyedik negyedévben.
Egyre biztosabban rajzolódik ki, hogy hiába tesznek havi szinten több tízmilliárdot a magyar háztartások részvényekbe, többségében nem tudják elkapni az irányt: az MNB friss adatai szerint június óta nem nyert részvénybefektetésein a magyar lakosság, sőt, az egész évet tekintve már több mint 200 milliárd a mínusz.
Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.
Kijöttek a friss MÁP+-jegyzés adatai, e szerint múlt héten a papírra összesen közel 32 milliárd forintnyi jegyzés érkezett be, ezzel a szeptembert mintegy 185 milliárddal zárta a szuperállampapír.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
A finanszírozási terv időközi teljesüléséről adott ki közleményt az ÁKK, ebben többek között kitérnek arra, hogy a lakossági állampapírok idei értékesítési tervének teljesüléséhez havi átlagban 50 milliárd forintnyi lakossági állománybővüésre van még szükség az év utolsó három hónapjában.
Argentína újabb szigorításokat lengetett be a tőkekontrollal kapcsolatban, ennek hírére sok argentin elkezdte kivenni a bankban tartott dollármegtakarítását – számol be a hírről a Bloomberg.
A második hullám idején jelentősen csökkent a különféle járványügyi óvintézkedések betartási hajlandósága Magyarországon tavaszkoz képest egy friss kutatás szerint. Ez nem meglepő, az viszont rossz kilátásokkal kecsegtet, hogy még augusztushoz képest is romlott ez az arány szeptemberben.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Utoljára áprilisban volt olyan alacsony a MÁP+ heti jegyzése, mint a múlt héten, ahogy akkor, most is a rövid munkahét játszhatott szerepet a gyengébb keresletben.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősségük miatt.
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
