Utoljára 2011 közepén, vagyis a svájci frank árfolyamának nagy elszállása előtt volt olyan alacsony a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek állománya a magyar bankoknál, mint az MNB ma közzétett friss adatai szerint idén szeptember végén. A bruttó lakossági hitelek 16,2%-a számít most 90 napon túlinak.
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd Ft energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll - derült ki az Energiaklub ma délutáni hírleveléből. Arra a lehetőségre, hogy a Bizottság az energiamegtakarítási célok elvétésére hivatkozva elkaszálhatja a forrásátcsoportosítást, a Portfolio már számos alkalommal felhívta a figyelmet az elmúlt egy évben. Az önkormányzati és egyházi épületek felújítása ugyanis sokkal kevesebb energiát tudna megspórolni, mint ha az elöregedett és energiafaló házak felújítására költenénk a pénzt.
A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása miatt eddig főként a vállalati hitelek alakulása került a középpontba. Közel hét évvel a válság kezdete után azonban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor jelentkezik fordulat a háztartások hitelezésében. Elemzésünk szerint három tényező játszik kiemelt szerepet a hitelfelvételi döntésekben: a meglévő banki kapcsolatok, ami erős kapcsolatban állhat a pénzügyi tudatossággal, pénzügyi ismeretekkel; a gazdaság általános teljesítményével kapcsolatos várakozások; valamint az intézményrendszerbe vetett bizalom. A válságban a devizahitelekkel kapcsolatos negatív tapasztalat csökkentette a hitelfelvételi kedvet. Emellett erőteljessé vált az önszelekció is: azaz azon háztartások, amelyek szigorúnak találják a banki kondíciókat, kevésbé terveznek hitelt felvenni.
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.
A szerb energiapiaci árhatóság pénteken jóváhagyta, hogy a Srbijagas állami gázimportőr és forgalmazó vállalat az importárak csökkenésére tekintettel mérsékelje a belföldi gázárakat.
A nem teljesítő lakossági hitelek megoldása érdekében az MNB új ajánlást fogalmazott meg a bankok és az adósok felé az adósság rendezése érdekében. Az MNB számításai szerint mintegy 130 ezer adós helyzete maradt rendezetlen, március 1-jével ráadásul a kilakoltatási moratórium is megszűnt, így égető kérdéssé vált a az adósok fizetőképességének helyreállítása. A jegybank számításai szerint a mostani ajánlás az érintett adósok mintegy 50-60%-ának jelenthet megoldást - hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.
Már hónapok óta lebegtette az MNB, hogy valamit kezdeni szeretne a nem teljesítő lakossági hitelek problémájával. A 35 ezer ügyletet megoldó Nemzeti Eszközkezelő és az alig pár száz érdeklődőt vonzó magáncsőd mellé most bejelentették: bár nem kötelező érvényű jogszabály, hanem egy ajánlás formájában, de az MNB terelgetni szeretné a lakossági hitelportfóliójuk tisztítása felé a bankokat. Az ajánlást pénteken bankszövetségi konzultációra bocsátotta a jegybank, és március közepén várható a megjelenése.
Ugyan decemberben jelentős mennyiségű állampapírt adtak el a magyar bankok, de így is a pénzügyi szektor volt a 2015-ös átrendeződés egyik főszereplője, hiszen több mint 1700 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A másik nagy vásárló a lakosság volt, mely szintén több mint ezermilliárddal növelte befektetését magyar állampapírban. Közben viszont a külföldiek - elsősorban a Franklin Templeton - folyamatosan adták el magyar kötvényeiket.
2014 elején az Európai Unió tagországainak összlakosságában alig 7 százalék volt a külföldi állampolgárok aránya, míg az unión kívüli országokból érkezők csupán a népesség 3 százalékát tették ki. Az Eurostat friss összeállításából kiderül, hogy az egyes tagországokban melyik öt külföldi nemzet állampolgárai élnek a legtöbben. Vajon a magyarok ott vannak az Egyesült Királyság, Németország vagy Ausztria top 5-ös listáján?
A készpénzben tartott deviza tűnik az új divatnak a magyar lakosság körében: tavaly júliustól idén júliusig megtriplázódott a magyar lakosság valutaállománya, betétet is egyre inkább idegen devizában tartanak a háztartások. Az euró és a dollár forinttal szembeni erősödésére sokan számítanak.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
A végtörlesztés időszakát leszámítva hat éve nem látott összegű, 60 milliárd forintnyi hitelt vett fel a magyar lakosság ez év júliusában. Az MNB friss adatai alapján ez ráadásul nem a hitelkiváltásoknak, hanem a ténylegesen új hitelfelvételeknek, főleg a lakáshitelek népszerűségének köszönhető. A lakáshitelek átlagkamata 5% közelébe esett, eközben a lekötött lakossági betétek már kevesebb mint 1%-ot ígérnek. Lakossági roham ide vagy oda, a lakáshitelek még mindig drágának tekinthetők: az EU-ban csak Bulgáriában magasabb a hitelköltségük, mint nálunk.
A kedvező lakossági értékesítésnek köszönhetően az ÁKK már az idén 900 millió eurót előtörleszthet a jövőre lejáró 5,5 milliárd eurós devizaadósságból - derül ki az adósságkezelő közleményéből. A lépést már belengette néhány hete Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója, azonban most pontosabb információkhoz jutottunk.
Rég nem látott folyamatok zajlanak a lakossági hitelpiacon, ezek közül kettőt emelnénk ki az MNB friss, februári statisztikáiból:
Egy sor 2009 előtt felvett lakossági tartozást törölhet el Koszovó - jelentette be csütörtökön a helyi kormány a Reuters szerint. A lépéssel az a cél, hogy csillapítsák a társadalmi nyugtalanságot és visszafogják a kivándorlás Magyarországon is érzékelhető újabb hullámát.
Szeptemberben a 101 milliárdos teljes állománynövekményből 68 milliárdot, októberben a 30 milliárdból 11 milliárd forintot tett ki a közhasznú szervezetek, így például az alapítványok lakossági állampapír vásárlása, ami a Matolcsy György MNB-elnök szorgalmazására létrejött öt jegybanki alapítványhoz köthető - hívja fel a figyelmet friss cikkében a 444.hu. Az alapítványok abból a jegybanki nyereségből kapják tőkéjüket, amely a devizatartalék átértékelődési hatásából ered és igen jelentős lehet, többek között a devizahitelek forintosításához adott jegybanki tartalékok elszámolásával. A bonyolult tranzakciók hátterét, a jegybanki nyereség képződését és annak potenciális mértékét korábban több elemzésünkben is körbejártuk. A jelentős alapítványi állampapír elvileg arra is jó, hogy év végén trükközni lehessen a kimutatott államadóssággal. Lehet, hogy ezt most nem a MOL, hanem az MNB alapítványai teszik majd meg.
Kijöttek a legfrissebb számok.
Közben négyéves csúcs körül jár a lengyel zloty.
A volt orosz elnök szerint az ukrán államfő bitorolja a hatalmat.
Lehet, hogy ez a küldetés már most kudarcra van ítélve.
Újra fellángolt a vita a kormány és az MNB között.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
