A bankok szerint még több hitelt vehetünk fel idén, mint tavaly
Folytatódhat a gyors növekedés 2018-ban is a lakossági hitelkihelyezéseknél, bár az ütem elmaradhat a tavalyitól - írja pénteki számában a Világgazdaság.
Folytatódhat a gyors növekedés 2018-ban is a lakossági hitelkihelyezéseknél, bár az ütem elmaradhat a tavalyitól - írja pénteki számában a Világgazdaság.
Befizetünk négy év alatt 960 ezret, és a végén kapunk több mint 1,2 milliót, amit lakással kapcsolatos dolgokra költhetünk - egy négy évre kötött szerződés esetében nagyjából erre számíthatunk a négy hazai lakás-takarékpénztárnál. Régóta tartja magát a meg nem erősített pletyka, hogy csökkenteni fogja a kormány a termék legfőbb előnyét jelentő állami támogatás 30%-os kulcsát, ezért talán érdemes még a választások előtt szerződést kötni. Mi most 10 tippel segítjük a döntést, a Pénzcentrum kalkulátora segítségével pedig személyre szabott kalkuláció is végezhető.
Annyira betett a Fannie Mae állami jelzálogfinanszírozónak az amerikai társaságiadó-csökkentés rövid távon, hogy ismét állami segítségre szorul a társaság - számolt be a MarketWatch.
Nem tárt fel jelentős hibát az MNB független pénzpiaci közvetítőknél végzett témavizsgálata, amely egyebek közt áttekintette, hogy a jelzáloghitel-közvetítés jutalékai nem lépik-e át a törvény szabta 2%-os jutalékmaximumot - közölte a jegybank. Egyéb szabálytalanságok miatt azért 1,2 millió forintos bírságot kiszabott a felügyelet.
A magyar lakosság és a vállalati szféra sem vett fel annyi hitelt 2008 óta, mint a tavalyi év egészében - mutatják az MNB tegnap közzétett adatai. A lakáshitelek új kihelyezése a tavalyelőttinél is nagyobb mértékben, 39%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 47%-kal nőtt 2017-ben. Miközben a lakosság hiteltartozása így is csak 1,3%-kal tudott gyarapodni tavaly, a vállalatoké váratlanul nagy mértékben, 9,5%-kal bővült 2016 végéhez képest. Bár az új kihelyezések növekedése lassulhat idén, a hitelezés esetleges visszaesésének semmiféle jelét nem látjuk.
Közel öt éve nem látott mélypontra esett az elfogadott jelzáloghitel-kérelmek száma Nagy-Britanniában 2017 decemberében - írja a Financial Times.
A lakáshitelezés felfutását látva egyre többen szögezik nekünk a címben szereplő kérdést, hiszen túl frissek a 10 éve kezdődött pénzügyi válság emlékei. A kérdés mögötti félelem kettős: hitelfelvevőként a rekordalacsony kamatszint megszűnésétől, felelős állampolgárként pedig a bankok túlzott kockázatvállalásának negatív gazdasági hatásaitól is tartanak az emberek. Válaszunk ugyanígy kettős: a törlesztőrészlet megugrásától valóban lehet és kell is tartani, a tőketartozás viszont most teljesen másképp "viselkedik", mint a devizahitelek időszakában, és ez menekülőutat jelenthet az esetleges baj elől a hitelfelvevők számára. Jó hír az is, hogy nemzetgazdasági szinten egyelőre nincsenek jelei a túlhajtott lakossági hitelezésnek.
A háború elkezdődött és az első fegyverek is eldördültek, de még messze nem dőlt el az MNB nagy háborúja a fix kamatozású lakáshitelek régiós összevetésben is magas kamatfelára ellen. Most először szektorszintű statisztikák alapján vizsgáltuk a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kezdeti hatásait, és arra jutottunk, hogy 1. 2016 óta az MNB állításának megfelelően csökkentek a kamatfelárak Magyarországon, de 2. nem látunk bizonyítékot arra, hogy ez a fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetésének lenne köszönhető.
2017-ből átléptünk 2018-ba, ami sok más mellett azt is jelenti, hogy közelebb kerültünk a hazai kamatkörnyezet megemelkedéséhez, akármikor is következik az be. Épp itt az ideje tehát, hogy megnézzük, mennyivel fog megemelkedni a hitelünk törlesztőrészlete, ha magasabb kamatszinten talál minket a következő kamatperiódus.
A Citibank lakossági üzletágának tavalyi átvételével megerősítette helyét a piacvezetők között az Erste a magyar lakossági bankpiacon. A hitelezés, a digitalizáció és a megtakarítások területén látható piaci fejleményekről a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A ma már pangó, de a válság előtt igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek várható feléledéséről, a lakáspiaci árak jövőjéről és az end-to-end digitalizációról is beszélgettünk Harmati Lászlóval.
Novemberben bejelentette a jegybank, hogy új eszközökkel segíti 2018 januárjától a hosszú kamatperiódusú hitelek térnyerését és a hosszú hozamok leszorítását. Vásárlóként beszáll az MNB a jelzáloglevelek piacára, és újfajta kamatcsere tenderek kezdődnek. Ma reggel ismertették ezek részleteit.
Nem tartja szükségesnek az MNB, hogy szigorítson a lakossági hitelezést korlátozó adósságfékszabályokon, az azonban célja, hogy a változó kamatozású hitelek aránya 45% alatt legyen. A jegybank mindezt az idei Makroprudenciális jelentés bemutatóján ismertette.
Tranzakciós alapon több mint 10%-kal nőtt a magyar bankok vállalati hitelállománya az elmúlt egy évben, a háztartásoknál ugyanez még csak 3% volt. Van miből hitelezniük a bankoknak: a betétek területén (mindkét szegmensben) ennél is nagyobb növekedést mutatnak az MNB ma közzétett statisztikái.
Túl magas a változó kamatozású lakáshitelek aránya Magyarországon, ezek kamatkockázata ugyanis a törlesztőrészletek látványos megemelkedésével fenyeget. Vannak országokban azonban, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet.
Az elmúlt években nagyon kedvezően alakultak az új lakáshitelek kamatai. Szinte hihetetlen, de 2012-ben még 30 millió forintot kellett visszafizetni egy 20 éves futamidejű 10 millió forintos lakáshitelért, ma már akár 17 millió forintért is megkapjuk ugyanezt a hitelt. Egy öt évvel ezelőtti, 20 éves futamidejű hitel mai változata ugyanolyan törlesztőrészlet mellett mai kondíciók szerint 10 év alatt visszafizethető.
A harmadik negyedévben 2922 lakást kényszerértékesítették Magyarországon a jelzáloghitel nem teljesítése miatt - mutatják az MNB ma közzétett adatai. 2013 eleje óta már 44 ezer család veszítette el ily módon a lakástulajdonát. Az MNB friss adatai szerint csaknem 1,7 millió (!) nem törlesztő lakossági hitelszerződés van Magyarországon.
2010 tavasza óta nem látott szintre, 8,5%-ra csökkent a 90 napon túl hátralékos lakossági hitelek aránya a magyar bankrendszerben. Kisebb részben a törlesztési képesség javulásának, az új hitelezés és a lakásárverések beindulásának, nagyobb részben pedig a Nemzetközi Eszközkezelőnek és a követésvásárlóknak köszönhető a banki hitelportfóliók látványos tisztulása. Az egyéb adósságrendező próbálkozások (például a magáncsőd) azonban nem hoztak tömeges enyhülést a szociális problémákra, így továbbra is százezres nagyságrendű a nem fizetők tábora. Nagy részük azonban már nem banknak, hanem a követelésüket megvásárló cégnek tartozik.
Bár még csak néhány százan jutottak hozzá a fogyasztóbarát lakáshitelhez az MTI által megkérdezett bankoknál és egyetlen pénzintézet sem számolt be arról, hogy a folyósított összeg meghaladta volna a tízmilliárd forintot, az érdeklődés nő a termék iránt.
Nagy bejelentést tett a héten az MNB, ami a lakáshitel-felvevőket is érinti: újabb két eszközzel segíti a jegybank a fix kamatozású hitelek terjedését. A hosszú kamatperiódusú lakáshitelek ezzel még olcsóbbak, törlesztőrészleteik még alacsonyabbak lehetnek. A hatások a leendő lakáshitelesek mellett (jellemzően a következő kamatperiódustól) a meglévő adósokat is érinthetik. Megnéztük, hogy mielőtt ez bekövetkezne, milyenek a jelenleg felvehető lakáscélú hitelek kondíciói.
Fókuszban a német ipar zöldítése.
A gyorsjelentést követően rég nem látott szintre emelkedett az árfolyam.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nagy kihívás előtt az ország.
Napról-napra, egyre több találatot szenved Belbek.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
