Mostantól akár 15 éves kamatperiódusú lakáshiteleket is nyújthatnak a bankok. Megjelent ugyanis az ezt szabályozó új kamatváltoztatási mutató, amely megmutatja, hogy változhat az ügyfél kamata a 15 éves kamatperiódus végén. A mutató természetszerűleg legalább 15 éves lejáratú hiteleknél alkalmazható.
Kiszámoltuk, mekkora lakásár-növekedésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy valóra váljon az MNB múlt héten bemutatott hitelezési jövőképe. Az általunk elképzelhető legmagasabb hitelfelvételi arány és banki kockázatvállalás mellett is éves átlagban (!) 8-10%-kal kellene emelkedniük a lakásáraknak 2030-ig országosan, hogy bejöjjön a jegybank számítása.
Az MNB összesen 9,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a K&H Bank Zrt.-t a fogyasztóknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó tájékoztatási szabályok megsértése miatt. A hitelintézet nem küldött jelzáloghiteleseinek törlesztési táblázatot és a hitelek megszűnésekor kimutatást, hitelkártyái reklámozásakor pedig több esetben nem vagy nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző THM értékét - közölte a jegybank.
Hatalmon lévő politikusoktól már megszoktuk, hogy a lehető legfényesebb gazdasági jövőképet (best case scenario) adják el választóiknak valószínű forgatókönyvként. Meglepődve fogadtuk viszont, amikor az MNB alelnöke egy szakmai előadásban, a Portfolio szerdai konferenciáján festett fel egy hasonló aranykort a hitelezés és a bankszektor elé. Bár nagyon szurkolunk, hogy megvalósuljon a jövőkép, nem fogadnánk rá nagy tételben, sőt, némi kockázatot is látunk abban, ha a számokat a bankszektor zászlajára tűzik. Összeszedtük, hogy miért.
Idén 20-30 százalékkal nőhet a lakáshitelek új kihelyezése Magyarországon, a tetőzés pedig 2-3 év múlva jöhet - prognosztizálták a lakossági hitelszakértők Hitelezés 2018 konferenciánkon. A digitalizált jelzáloghitelezésről, az automatikus értékbecslésről és a fix kamatok elterjesztéséről is véleményt mondtak a résztvevők.
Óriási lökést adhat a hazai lakáspiacnak is, ha megvalósulnak azok a grandiózus elképzelések, amelyekről Nagy Márton MNB-alelnök beszélt a Portfolio Hitelezés 2018 konferenciáján. Ha valóban beválnak az elképzelések, további jelentős lakás-áremelkedés áll előttünk, és folytatódhat a piaci fellendülés az új lakásépítések számában is.
Egyre több lakást vásárlunk hitelből Magyarországon: a részben hitelből vett lakások aránya tavaly elérte a 48%-ot, amire 2005 óta csak egyszer, éppen tíz éve volt példa. A KSH ma közzétett lakáshitelezési adatai szerint az átlagos lakáshitelösszeg 8%-kal, a hitelfelvételek darabszáma pedig 23%-kal nőtt 2017-ben. Még mindig nagyon magas, 73% volt azoknak a friss lakáshiteleknek az aránya, amelyeket használt lakás vásárlására fordítottunk. A lakáshitelezés aktualitásaival szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon részletesen is foglalkozunk, érdemes lesz eljönni. Hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A lakáshitelpiac aktualitásairól fog szólni jövő szerdai Hitelezés 2018 konferenciánk egyik panelbeszélgetése. A beszélgetés egyik résztvevőjét, Rajna Gábort, a K&H értékesítési hálózat és támogatási igazgatóját kérdeztük.
Még nem láttunk olyat a statisztikákban, amit ma az MNB közzétett: idén februárban a lakáshitelek több mint 70%-át már fix kamatozással vették fel a háztartások. Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat. Az alábbiakban a bankszektor friss hitel- és betéti adataiból szemezgetünk, két hét múlva esedékes konferenciánkon pedig banki és hitelközvetítői előadókkal részletesen is elemezzük a helyzetet.
Az Erstéhez és az FHB-hoz hasonlóan az OTP is a hasonló futamidejű állampapírok piaci hozamánál olcsóbban tudott jelzálogleveleket kibocsátani.
Tévedés, hogy lakás-takarékpénztári szerződést akkor érdemes csak kötni, ha néhány év múlva másik lakásba költözünk vagy felújítunk. Azoknak is kiváló lehetőség ez, akik egyiket sem tervezik, lakáshitel-tartozásuk viszont nagyon is van. A 2%-hoz közelítő lakáshitelkamatok és a 10% fölötti lakás-takarékpénztári hozamok együttállása a hitelfelvevőknek is ritkán adódó lehetőséget jelent arra, hogy 0% alatti lakáshitelkamatot "keverjenek ki" magunknak. Így lényegében az állam és a pénzügyi rendszer fizeti a lakáshitelünk költségeit is.
Másodszor is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba? A kamatemelkedés hozza el az új "devizahiteles" válságot? - teszik fel egyre többen a kérdést. Az amerikai jegybank legújabb, tegnapelőtt bejelentett kamatemelésével megerősítést nyert a nemzetközi kamatkörnyezet emelkedő iránya. Bár nem látni még, mikor gyűrűzik be látványosan a hozamemelkedés Magyarországra, év elején már kaptak belőle ízelítőt egyes lakáshitelesek. Csakhogy egy felmérés szerint nagyon sokan nincsenek felkészülve olyan élethelyzettel szemben sem, mint például a munka átmemeti elvesztése. Erről is beszélgetni fogunk a hazai lakossági hitelpiac vezetőivel Hitelezés 2018 konferenciánkon.
Töretlenül növekszik a Fundamenta: tavaly 25%-kal több lakásszámlát értékesítettek, és 13%-kal több lakáshitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. Mindkettő új rekordot jelent. A társaság a következő években nagy előrelépésre készül a digitalizáció területén. Tátrai Bernadett elnök-vezérigazgató a Portfolio kérdésére elmondta: nincs konkrét információjuk az állami támogatás csökkentésére vonatkozó kormányzati szándékról, és nem számítanak idén erre.
Az MNB ma közzétett határozataiban 14 millió, illetve 4,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Erste Bank Hungary Zrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t - többek között - a teljes hiteldíj mutató feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az Erste Bank a személyi kölcsönök és folyószámlahitelek, az FHB Bank a lakáshitelek reklámozása során több esetben nem vagy nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző THM értékét.
Megtörtént, amire nagyon rég nem volt példa: idén januárban először a lakáshitelek több mint kétharmadát fix kamatozással vették fel a háztartások. Az új lakáshiteleknek így több mint negyede lehetett a jegybank által minősített fogyasztóbarát kölcsön. Az MNB friss adatai szerint egyébként a hitelpiac ott kezdte az idei évet, ahol a tavalyit abbahagyta: dinamikusan nő minden jelentősebb lakossági és vállalati szegmens. A személyi kölcsönök 81%-os megugrása egészen lenyűgöző.
Az utóbbi időben több cikk is megjelent a késedelmes lakossági hitelek témájában. Az MNB most további részleteket árul el. A 2014-ben mintegy 1,9 milliós darabszámon tetőző késedelmes lakossági hitelszerződések száma mára 16 százalékkal 1,6 millióra csökkent, ami 900 ezer adóshoz köthető. A tartozások 80 százaléka egymillió forintnál alacsonyabb összegű, míg 50 százalékuk a 200 ezer forintot se haladja meg. A magas összegű jelzáloghitelek esetében stabilitási szempontból kedvező fejleményt jelent, hogy a követelések egyre nagyobb aránya a követeléskezelők mérlegében van, akik az adósok együttműködése esetén megoldások szélesebb tárházát tudják kínálni. A szociálisan rászoruló adósok helyzetén mindeközben a Nemzeti Eszközkezelő működése is enyhít.
A régióban nálunk nőtt tavaly a legjobban (10%-kal) a bankok vállalati hitelállománya, köszönhetően többek között annak is, hogy az érintett bankok 250%-ban teljesítették a Piaci Hitelprogramban tett kkv-hitelezési vállalásaikat - közölte ma az MNB. A lakáshitelek kamatfelára továbbra is magas régiós összevetésben, a hitelkereslet visszaesésének pedig nem látszódnak a jelei.
A fix kamatozású lakáskölcsönt igénylők bő 40 százaléka vesz fel Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt - közölte az MNB. 2017 szeptembere óta közel 40 milliárd forintnyi ilyen hitelt folyósítottak a bankok, takarékszövetkezetek.
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
A piaci átlag fölött, 50 százalékkal nőtt tavaly a Budapest Bank új lakossági hitelkihelyezése, a teljes lakossági hitelállomány pedig 4,6 százalékkal 335 milliárd forintra nőtt tavaly - közölte a pénzintézet.
A gyorsjelentést követően rég nem látott szintre emelkedett az árfolyam.
Nagy kihívás előtt az ország.
Napról-napra, egyre több találatot szenved Belbek.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
