megtakarítás

Miben takarít meg a lakosság?

A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.

Tartós változások a lakosság megtakarítási hajlandóságában?

A hazai makrogazdasági adatok közül a válság óta a folyó fizetési mérleg egyenlegében láthattuk az egyik leglátványosabb elmozdulást. A válság előtt folyamatosan számottevő hiányt jelző egyenleg az elmúlt években rendre jelentős aktívumot mutatott. A finanszírozási oldalt vizsgálva a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása mögött a hazai szereplők megváltozott megtakarítási viselkedése áll. Különösen fontos a lakosság megtakarítási hajlandóságának növekedése. Amennyiben ez tartóssá válik, az hosszabb távon a gazdaság potenciális növekedési ütemét és stabilitását is pozitívan érintheti. (Az alábbi, a háztartások megtakarítási viselkedésére vonatkozó megállapítások a Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentésére támaszkodnak.)

Megvan a csúcsdöntés - 5017 milliárd az alapokban

Április végén a hazai befektetési alapokban lévő vagyon áttörte az 5000 milliárd forintos határt, köszönhetően annak, hogy a hónap során 63,1 milliárd érkezett az alapokba. A lakosság érezhetően nyitott az alternatív befektetésekre, a legnépszerűbb termékek az abszolút hozamú-, a kötvény- és a vegyes alapok. A trend arra utal, hogy egyre kevesebb tartalék van a lakosságnál, a kilátások viszont a piaci körülmények ismeretében továbbra is kedvezőek.

Furcsán gazdagszik a lakosság

Szorgalmasan fizetjük vissza a hiteleinket, nem csak a háztartások, a vállalatok is. A hitelezésben a Növekedési Hitelprogram csak ideiglenes javulást hozott, tavaly az utolsó negyedévben szinte már nyoma sem látszott. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számláiból sok egyéb dolog is kiderül.

A lakosság is szeretne devizában megtakarítani

Az MKB Bank a vállalati kötvénypiacon nagyon aktív szereplő, az utóbbi hónapokban az ügyféligények változása miatt több 2 éves lejáratú devizás kötvénnyel is megjelentek a piacon. Azt lehet látni szakértők szerint, hogy van érdeklődés az egyre alacsonyabb forintos alapkamat mellett a devizás befektetésekre. Mindezzel együtt a MKB tartani tudja ebben az évben a 200 milliárd forint körüli piacon lévő kötvényállományát, vagyis főként lakossági ügyféloldalról sikerül majd megújítani a lejáró sorozatokat - derült ki a mai sajtóeseményről.

Csúnyán eladósodott a magyar lakosság

A KKE-régióban az egyes országokra jellemző banki hitelfelvételi és megtakarítási szokások lényegesen eltérnek egymástól. Jól körülhatárolható azon országok köre, amelyek lakossága nagyobb arányban rendelkezik megtakarítással, mint hiteltartozással. A legtöbb régióbeli országban alacsony a banki megtakarítások hányada és ehhez képest nagyfokú a lakosság eladósodottsága - derül ki a Gfk egyik friss kutatásából.

Egyre vastagabb a németek pénztárcája

Részben a kedvező részvénypiaci környezetnek köszönhetően a német háztartások pénzügyi vagyona folyamatosan nő. A tavalyi harmadik negyedévben 48 milliárd euróval emelkedetek a lakosság megtakarításai - derül ki a Bundesbank által tegnap közzétett adatokból.

Valami megváltozott - Magukra találnak a betétek?

A korábbi hónapokkal összehasonlítva sok változást láthattunk a megtakarítási piacon októberben, mindössze az volt változatlan, hogy folytatódott az értékpapírok előretörése. Újdonság volt, hogy 2013 eleje óta először a betétekbe is friss tőke érkezett, bár hozzá kell tenni, hogy valószínűleg egy technikai tényezőnek (területalapú támogatásoknak) volt köszönhető mindez. Az MNB statisztikáiból kiderült, hogy a lakosság érdeklődése visszaesett az állampapírok iránt, a hónap domináns termékei a befektetési jegyei voltak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a betétek iránti kereslet csak átmenetileg támadt fel vagy tartósan, azt viszont ki lehet jelenteni, hogy sokáig nem tud egymás mellett növekedni a két szegmens, ha a betétek magukra találnak, akkor egy idő után azt az állampapíroknak és a befektetési jegyeknek is meg kell érezniük.

Meglepő számok Németországból

Az alacsony kamatkörnyezet és a DAX menetelése ellenére Németországban továbbra sem népszerűek a részvénypiaci befektetések. A háztartások inkább biztosra mennek, és takarékbetétekbe fektetnek. Az elmúlt évek másik meglepő eredménye, hogy folyamatosan csökken a lakosság megtakarítási hajlandósága. Egyes mutatók tekintetében nem csak a görögök, de még a szlovákok is megelőzik a németeket.

Kritizálják a rendszert, pedig 20 milliós havi nyugdíjat kaphatnak

Még az év elején tett egy amerikai cégvezetőkből álló lobbicsoport javaslatot a helyi társadalombiztosítási rendszer megreformálására, aminek része volt a nyugdíjkorhatár megemelése is. Egy most kiadott elemzés szerint azért is könnyű a cégvezetők dolga, mert jóval nagyobb nyugdíj-megtakarítással és ennek megfelelően nagyobb nyugdíjjal számolhatnak, mint egy átlagember. A nyugdíjvárományokat illetően óriási eltérések lehetnek, egy átlagember forintban átszámolva havonta 300 ezer forintos nyugdíjat kaphat, míg egy cégvezető minden további nélkül 20 millió forintot - írja a Huffington Post.

Sok pénzt tartunk a párnacihában

A magyarok átlagosan 14 769 forintot tudnak havonta félretenni, ami 2,5 százalékos növekedés az előző évhez képest, és lényegében stagnálást jelent 2011-hez viszonyítva. A megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatás szerint a fiataloknak csak kevesebb mint fele tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, míg az 50 év felettieknek a kétharmada. Külön érdekesség, hogy a magyarok körében még mindig nagyon magas azok aránya, akik otthon vagy trezorban tartják a megtakarításukat - derül ki az Erste Group megbízásából készített nemzetközi felmérésből.

Nálunk a részvénybefektetés szinte a kaszinózás szinonimája

A megtakarítási piacon látható felfutásból a tőkepiac közvetlenül nem tudott nagyobb mértékben részesedni, a lakosság először a konzervatívabb értékpapírok felé mozdult el, idővel azonban van remény a lakosság részvényportfóliójának bővítésére. A közvetítőrendszernek a legfontosabb feladata, hogy rávilágítson, hogyan is kell használni a részvénypiacot és hogy ne az éljen a befektetők fejében, hogy a tőzsde a kaszinózással egyenértékű. Ezt meghaladóan kulcsfontosságú, hogy a lakossági ügyfelek is merjenek hosszabb távon megtakarítani, a részvénypiac előnye ugyanis ilyen időtávon tud kijönni. A tőzsde életében nagy változás jön december elején, a Xetra rendszerre való átállás pozitív hatásai várhatóan középtávon fognak kijönni, így például a likviditás bővülése - mondta el Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde általános vezérigazgató-helyettese.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.