A lassuló gazdaság, a szűkülő állami juttatások és az évtizedek óta tartó egygyermekes politika miatt demográfiai válság alakult ki Kínában: a következő évtizedben 300 millió új nyugdíjas jelenik meg, miközben a nyugdíjalap 2035-re kifogyhat a pénzből – írja a BBC.
A napokban számoltunk be róla, hogy Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke a BCSDH üzleti reggelijén tartott előadásában 3 alapvető tendenciát azonosított, ami most átformálja, és egyben meghatározza a jövő munkaerőpiacát, illetve a legkeresettebb szakmákat is bemutatta. Ennek kapcsán a Portfolio arról is megkérdezte az elnököt egy interjú során, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak, mit javasol, milyen területekre fókuszáljon a legfiatalabb generáció, vagyis azok a fiatalok, akik még ezután fognak a munkaerőpiacra lépni, vagy most kezdik el a karrierjüket. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk, amelyek első blikkre meglepően szép képet mutatnak a hazai munkaerőpiacról, a részletek ugyanakkor valamelyest árnyalják a helyzetet. A témáról Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében a ma megjelent 2023-as válási és házasodási statisztikák kapcsán Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke volt a vendégünk, akivel arról beszéltünk, hogy mennyire elterjedtek és mire használhatók a házassági vagyonjogi szerződések Magyarországon.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
A China Beige Book legfrissebb felmérése szerint a kínai gazdaság erős első negyedévet zárt, amit az ipari tevékenység és a kiskereskedelmi kiadások növekedése támaszt alá, miközben a vállalatok kamatlábak miatti hitelfelvételi óvatossága ellenére is javulást mutatnak a munkaerőpiaci és beruházási adatok - írta a Cnbc. .
A munkanélkülisági ráta évek óta nem látott magasságba emelkedett Magyarországon, amelynek több oka is van. Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban még nem érkezik meg a fellélegzés a munkaerőpiacon.
Javaslatcsomagot dolgozott ki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a külföldön dolgozó magyarok hazahívására. A VOSZ szakértői szerint – többek között - célzott hazatérési támogatással lehetne ösztönözni a hiányszakmában dolgozó munkavállalók hazatérését, de az atipikus foglalkoztatási formák is lehetőséget jelentenek.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint sikerült jogi megoldást találni a Fülöp-Szigetekről érkező vendégmunkások foglalkoztatása ellen - írja az Infostart.
Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában - közölte a jegybank.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
Töretlenül nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A vállalati érdekképviseletek szerint azért van rájuk szükség, mert továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a magyar dolgozók előnyben vannak a külföldiekhez képest, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzők több érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis a cégeknek a mostani munkaerőhiányos környezetben olyan dolgozók kellenek, akik biztos, hogy nem mondanak fel és szívesen vállalják a túlmunkát. Az elmúlt időszakban a vállalatok tarthattak attól, hogy megnő a fluktuáció, ám a külföldiek esetében ilyenről nincs szó.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
130. születésnapját ünnepli a Gundel Palota: a talán legismertebb magyar étterem több újítást is bevezet 2024-ben, de a gazdasági, piaci körülmények – a vendéglátószektor egészéhez hasonlóan – őket is érintik – hangzott el az üzemeltető Eventrend Group keddi sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
A pécsi Tüke Busz Zrt. vezetése az általa javasolt és végrehajtott 18,5 százalékos bér- és keresetfejlesztés szerint kötne bérmegállapodást az idei évre az érdekképviselettel. A szakszervezet 25 százalékos emelést akar elérni és újabb nyomásgyakorlást helyezett kilátásba - közölték a felek a héten négy napon át zajló sztrájk után, pénteken.
A rendelésállomány alakulását látva az építőiparban 2024-ben is a termelés csökkenésére kell számítanunk. A fizetőképes kereslet minden alágazatban csökken, emellett kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. A magánszektornak ugyanakkor ez jó hír, mivel több lesz az elérhető szabad kapacitás. Hogy milyen kihívásokkal néz most szembe az építőipar, azt az ÉVOSZ felmérése alapján mutatjuk be, kiemelve azokat a javaslatokat, amiket a szövetség szerint az ágazat élénkítése érdekében meg kellene tenni.
A Külügyminisztérium leszögezte: nincsen szó arról, hogy a Samsung „a meglévő területén kívül bármilyen további gyárépítést tervezne” - számolt be az RTL. A harmadik gyáregység építését egyúttal megerősítették.
Roppant izgalmas hét elé nézünk, záporozni fognak a piacmozgató hatással bíró események mind belföldön, mind külföldön. Idehaza érkezik a GDP második becslése, a februári infláció, valamint kiskereskedelmi és ipari statisztikákat is közölnek. A piacokat viszont jobban érdeklik a külföldi hírek, és bizony ebből is lesz bőven. Az amerikai gazdaság túlfűtöttsége miatt aggódó befektetők nagyon várják már a munkaerőpiaci adatokat, de az Európai Központi Bank kamatdöntése is hozhat mozgásokat.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.