A Kínai Köztársaság (vagy ismertebb nevén Tajvan) elnöke, Laj Csing-tö arról beszélt, hogy a szárazföldi Kínának (vagyis a Kínai Népköztársaságnak) a területi integritás jegyében Oroszországtól is területeket kellene követelnie – írja a Reuters.
Kína sokáig a világ legnépesebb országa volt, ám a születésszámok visszaesése és a halálozás emelkedése miatt ez a címet 2023 tavaszán elvesztette. Az egyre kevesebb gyermek miatt az óvodák száma is látványosan csökken.
Több mint három és féle tart a polgárháború Mianmarban, ami a szomszédos Kína számára is kezd egyre komolyabb problémát jelenteni. Peking azzal reagált, hogy rendszeresen a határral küldi a haderejét hadgyakorlatra, hogy ezzel is jelezze elégedetlenségét – írja a South China Morning Post.
Narendra Modi indiai miniszterelnök számos kritikát kapott korábban amiatt, hogy ellátogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. A világ legnépesebb országának kormányfője éppen akkor volt Moszkvában, amikor az oroszok egy gyermekkórházra mértek csapást az ukrán fővárosban, Modi mégsem kritizálta az eseményeket. Alig néhány héttel ezt követően a politikus kiköszörülheti a csorbát, hamarosan Kijevben rázhat kezet az ukrán elnökkel. A nagy kérdés, hogy ezzel mi pontosan a célja.
A hét elején ukrán csapatok lépték át a határt az oroszországi Kurszk megyénél, ez pedig az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. Karin Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szólalt meg a témában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország azért nem üzen hivatalosan is hadat Ukrajnának, mert a nemzetközi jogszabályok túlságosan megkötik Moszkva kezét, a „különleges művelet” sokkal nagyobb mozgásteret biztosít a hadviseléshez – mondta Marat Basirov orosz politikatudós az MK.ru-nak.
Peking aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy amerikai rakétaindító állomások jelentek meg a Fülöp-szigeteken. A keleti nagyhatalom attól tart, hogy az állandó telepítés esetén alapvetően változnak meg az erőviszonyok a térségben – írja a Nikkei Asia.
Az orosz Taszsz hírügynökség számolt be Vipin Narang, az amerikai védelmi miniszter űrpolitikáért felelős megbízott helyettese kijelentéséről, amely szerint az Egyesült Államok megnövelheti a telepített nukleáris robbanófejek számát.
Az Egyesült Államok úgy érzékeli, hogy a növekvő kínai befolyás egyre nagyobb fenyegetést jelent az amerikai érdekekre, ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet fog fordítani az indo-csendes-óceáni bázisokon állomásozó fegyverekre – írja a Newsweek.
Az elmúlt években az Európai Unió politikáját egyre inkább a gazdaságbiztonság és a stratégiai autonómia erősítésének célja határozza meg. Az EU-nak globálisan kell versenyeznie a zöld és digitális átmenethez szükséges, véges mennyiségű erőforrásokért, miközben az Egyesült Államok és Kína közötti globális dominanciaverseny is áthatóbbá vált. A Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború rávilágítottak az EU túlzott külső függőségeinek problémájára. A nehézségek viszont rávilágítanak, hogy az uniónak nagyhatalommá kell válnia, hogy csökkenjen kitettsége gazdasági riválisaival szemben.
Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
Kína közel egy évtizede építi titkos katonai bázisát Tádzsikisztánban, amely a világ egyik legtávolabbi és legelzártabb területén található. A műholdfelvételek alapján a létesítményben már most is rendszeresen tartanak hadgyakorlatokat. Ezeket az eseményeket a kínai állami média is bemutatja - jelentette a The Telegraph.
Indonézia nemrégiben választott új elnököt az ország élére, Prabowo Subianto csak októberben lép hivatalba, de már most számos kérdést felvet az ő várható külpolitikai irányvonala – írja a Foreign Policy Research Institute.
Kína új, ötödik generációs, lopakodó vadászgépet fejleszt, amelyet a legújabb repülőgép-hordozón vetnének be – értesült a Nikkei Asia.
Az amerikai Bloomberg beszámolt arról, hogy az információik szerint Peking és Moszkva közös támadó drón kifejlesztésén fáradozik. A lépés megdöntené az eddigi kínai kommunikációt, amely szerint nem nyújtanak segítséget az oroszoknak az ukrajnai háborúban.
Az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlenül a világ vezető haditengerészeti hatalma, ennek ellenére Washingtonnak szembesülnie kellett azzal, hogy a világ legnagyobb repülőgép-hordozó flottája ellenére még sincs elegendő ezekből a hadihajókból – írja a Nikkei Asia.
Az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína az elmúlt években egyre aktívabb hírszerzési tevékenységet végez Kubában.
Egyre kiélezettebb versenyfutás zajlik Kína és az Egyesült Államok között azért, hogy melyik hatalom lesz képes előbb kifejleszteni a hatodik generációs lopakodó vadászbombázót. Peking nemrégiben egy olyan elképzelést villantott, amellyel könnyen lehet, hogy nagy előnyre tett szert a riválisával szemben - számolt be a South China Morning Post.
Ismét megszólalt az elmúlt időszakban az extrém kijelentéseiről elhíresült Dmitrij Medvegyev, a korábbi orosz államfő.
A kínai hajógyártó vállalatok sokáig lehetőségként tekintettek a nyugati szankciókra Oroszország ellen, mivel úgy vélték, hogy ezzel jelentős bevételekre tudnak szert tenni. Az egyre súlyosabb intézkedések hatására azonban ők is visszakozni kényszerültek a tervüktől – írja a South China Morning Post.
Nagyon súlyos belső jelentés szivárgott ki a vezető katonai hatalomtól.
Brüsszel intenzív egyeztetésekbe kezdett a piaci szereplőkkel.
400 millió dolláros luxusgépet fogadna el az arab államtól.
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, kedden is izgalmas nap vár a devizapiacokra.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
