Üzembe helyezett az Alteo egy napelemparkot Tereske község határában, amely megkezdte próbaüzemét. A közel 20 MWAC teljesítményű, saját beruházásban és kivitelezésben háromnegyed év alatt felépített létesítménnyel a duplájára nőtt a vállalat naperőművi kapacitása, olvasható a vonatkozó közleményben.
Az eredetileg tervezettnél korábban termelésbe állt július végén a hatalmas naperőmű Tapolca mellett, amely a júliusi országos statisztikán is meglátszott, és ez a projekt is hozzájárul ahhoz, hogy év végéig összejöjjön egy újabb bűvös határ a beépített naperőművi kapacitásokban Magyarországon. A tapolcai projektet fejlesztő izraeli cég a közleményében felfedett egy olyan adatot is, ami jól rámutat arra, hogy mennyire erőteljes a naperőművek kannibalizációs hatása Magyarországon, hiszen sokkal kisebb piaci alapú árbevétellel és megtérüléssel számol most, mint néhány hónappal ezelőtt. A naperőművek terjedéséről, megtérülési kérdéseiről, és az általuk okozott hálózati, ellátási kihívásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A világ legnagyobb kiterjedésű, 12 ezer hektáros, napelemparkját építi meg Ausztrália az ország északi részén, amely 3 millió ausztrál háztartást lát majd el árammal, és bőven jut majd exportra is, amely miatt két másik ország hozzájárulására is szükség lesz - jelentette be szerdán az ausztrál környezetvédelmi miniszter. A naperőművek előretöréséről és a zöld áram felhasználásának tapasztalatairól is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az energiaátállás Európában és Magyarországon, miután 2024 első fél évében a nap- és szélerőművek a történelem során először már több villamos energiát termeltek, mint a fosszilis erőművek - áll az EMBER nevű thinktank új jelentésében. A nap- és szélenergia részaránya 30%-ra emelkedett, míg a szén-, földgáz- és olajtüzelésű erőművek részesedése 27%-os történelmi mélypontra ereszkedett az EU villamosenergia-termelésében az idei első fél évben. A kedvező időjárási körülmények által is elősegített folyamat eredményeképpen a fosszilis alapon termelt elektromos áram mennyisége 17%-kal csökkent 2023 hasonló időszakához képest. Az, hogy az EU fosszilis alapú áramtermeléstől való függősége történelmi mélypontra süllyedt 2024 első felében, még jelentősebb fejlemény annak fényében, hogy a tavaly őszi fordulatot követően folytatódott a villamosenergia-kereslet növekedése, az áramárak pedig lényegében visszatértek az energiaválság előtti szintre.
A jelenlegi elszámolási adatok szerint 2024. július 27-én a 13:00 és 13:15 közötti negyedórában 3225 megawattig futott fel az 50 kW feletti napelemes rendszerek összes termelése, ezzel mintegy 21 MW-tal írva felül a korábbi, június 24-én mért 3204 megawattos csúcsot - derült ki az Energiaügyi Minisztérium Facebook-bejegyzéséből.
Egyre többfelé épülnek Európa-szerte olyan naperőművek, amelyek a hagyományos nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkhoz hasonlóan termőföldre települnek, de azokkal ellentétben a villamosenergia-termeléssel egy időben a napelemek alatt és között mezőgazdasági növénytermesztés is folyik. Egy új kimutatás szerint Magyarországon még nem épültek ilyen erőművek, pedig az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt a magyar élelmiszer- és vízbiztonságot is növelhetnék, és Európában nekünk az egyik legjobbak az adottságaink.
Tizedével nőtt a napelemes beépített teljesítmény az idei első félévben - írja mai Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A 2021-es 13,7%-ról 2022-re 15,2%-ra emelkedett tovább Magyarországon a megújuló energia részaránya, amelyen belül továbbra is abszolút domináns a szilárd biomassza súlya, az pedig főként a lakossági tűzifa felhasználással függ össze, de a napenergia súlya lendületesen növekszik – ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtöki összesítő jelentéséből. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni itt.
Brutálisan erős év volt 2023 a naperőmű-építések szempontjából, amikor is világszerte 87%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek világszerte, mint 2022-ben. A SolarPower Europe iparági szervezet szerint a folytatásban ugyan várhatóan jelentősen lassul a tempó, de így is olyan erőteljes növekedés jöhet a következő években, amire az elemzők eddig megközelítőleg sem számítottak.
A garantált értékesítési áron keresztül működési támogatást nyújtó modellről egyösszegű beruházástámogatási modellre tér át a német megújuló energiatermelési támogatási politika, amely a költségvetés számára kevesebb kiadással, a beruházók számára viszont jelentősen több piaci-értékesítési kockázattal jár - gyakorlatilag ez az az óriási változás, amelyről furfangos megoldások mellett megállapodtak múlt péntekre a német kormánypártok a 2025-ös költségvetés keretei kapcsán. Mindez magyar szempontból is fontos, hiszen a német megújuló energiatermelési kapacitások mérete a magyar nagykereskedelmi villamosenergia árakat is jócskán befolyásolja, másrészt idehaza is született már a közelmúltban javaslat a megújuló energiatámogatási rendszer megváltoztatására. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet regisztrálni.
A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.
Az energiaárak 2022-es elszállását követően 2023 nagyrészt a piacok konszolidálódásáról szólt, azonban az energiaválság hatásai még egyáltalán nem csengtek le teljesen. A körülmények változása különféleképpen érintette a hazai energiaszektor szereplőit, de a kereskedők, szolgáltatók, hálózati és tároló cégek, valamint energiatőzsdék többnyire növelni tudták profitjukat.
Kína egyik legnagyobb energiacégének leányvállalata, a China Three Gorges Renewables Group bejelentette, hogy 80 milliárd jüant, azaz mintegy 11 milliárd dollárt fektet be nap- és szélerőműparkjainak bővítésébe. A projekt célja, hogy jelentős tiszta energia bázist hozzanak létre Kína belső területein - írta a Bloomberg.
Az európai megújulóenergia-piac egyik legnagyobb szereplője, a norvég állami tulajdonban lévő Statkraft visszavágta növekedési terveit az alacsonyabb villamosenergia-árak és az emelkedő költségek miatt. Birgitte Vartdal vezérigazgató, aki áprilisban vette át a társaság irányítását, bejelentette, hogy a vállalat stratégiáját a kihívásokkal teli piaci környezethez való alkalmazkodás jegyében fogják finomítani - tudósított a Financial Times.
A nyár elejére mindent egybevetve már csaknem 6500 megawattnyi naperőmű üzemelt Magyarországon, mert az ipari és háztartási méretű (HMKE) erőművek együttesen 6050 MW kapacitása mellett immár 436 MW-ot tesz ki a saját célra termelő erőművek (SCTE) kapacitása – mutatott rá pénteki Facebook-posztjában a helyzetre az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy gyorsan terjed Magyarországon ez a különleges energiaellátási forma (SCTE), hiszen tavaly év végén még 408 MW-nál járt ez a szám, amely olyan ipari méretű erőműveket takar egy-egy gyár telephelye mellett, amely nem táplál be a közcélú hálózatba, hanem az adott gyár igényeit igyekszik lefedni, és így megspórolja a rendszerhasználati díj kifizetését. Frissítés! Cikkünk előző verziójában februárra 260 MW-ot írtunk, tévesen, az azóta közzétett MAVIR statisztika pontosította ezt. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Jelentős változások várhatók a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyek jórészt a naperőművek által leadott menetrendek pontosabb betartását célozzák komoly pénzügyi ösztönzők segítségével; a fő cél az, hogy a villamosenergia rendszer optimálisabb működése mellett az ipari energiafogyasztókra hárított terhek mérséklődjenek – hangzott el a MAVIR szerdai iparági fórumán. Egy harmadik, még nagyobb horderejű esetleges változtatás témája is szóba került, mégpedig az, hogy a KÁT-os naperőművek a negatív áramáras környezetben is termelnek és így megkapják a garantált támogatást, amely komoly terheket okoz az ipari energiafogyasztóknak. Kiderült, hogy a MAVIR-nak van már javaslata ennek a helyzetnek a kezelésére, és már meg is osztotta a jogalkotóval, igaz a potenciális változások iránya, tartalma nem hangzott el a fórumon. A készülő változtatást bizonyára tűkön ülve várják a KÁT-os naperőművi termelők, és a téma a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján is szóba kerül majd, amelyre itt már lehet regisztrálni.
A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
A csökkenő energiaár-környezetben kimondottan erős első negyedéves számokat tudott közölni az elsősorban megújuló energiában utazó Alteo, most pedig közzétette a társaságot követő Kalliwoda elemzőház a legfrissebb modelljét, ami kifejezetten bizakodó hangvételűre sikerült.
Felemás képet mutat a magyarországi napelemes szektor, mert miközben a hazai fotovoltaikus kapacitás és termelés nemzetközi összevetésben is kiemelkedő szintre emelkedett, a működési környezet kedvezőtlen változásai miatt a piac szinte minden része visszaesést mutat, a telepítő cégek nagy része pedig a létezésüket fenyegető kihívásokkal küzd.
Egyre erősödik az igény a vállalatok részéről, hogy a zöldenergia-szükségletüket minél hitelesebb forrásból szerezzék be, sőt a saját eszközeikkel támogassák is a megújuló energia beruházásokat. Az utóbbi években rendkívül volatilissé váló energiapiacon mind termelői, mind vásárlói oldalon nagy biztonságot jelenthet a kiszámítható, hosszú távon stabil árazás, de ehhez az erre specializálódott energiakereskedőre és némi kompromisszumkészségre is szükség van. A nagyvállalati fogyasztók és a zöldenergia-termelők számára egyaránt megoldást jelenthet egy akár 10 évre fixált baseload (zsinór) árazású direkt (zöld)energiaellátási szerződés, amit a magyar piacon szinte egyedüliként csak az Axpo energiakereskedő vállalat tud biztosítani. A Portfolio Hornyák Pétert, a Axpo Energy Romania magyarországi irodájának vezetőjét kérdezte a cPPA szerződéses konstrukció részleteiről, az energiakereskedők szerepének változásáról, és a Jabil magyarországi üzemeinek zöldenergia-ellátásáról.
Trump tárgyalási technikáit is dicsérte.
Nőtt a rendelés darabszáma.
Nagy átcsoportosítások kísérik a döntést.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezzel védenék ki a háború leghalálosabb támadásait.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
