Az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja jelentős költségcsökkentést és létszámleépítést tervez a következő években. A pénzintézet megállapodást kötött a szakszervezetekkel egy 4000 alkalmazottat érintő korkedvezményes nyugdíjprogramról, amellyel 2028-tól évi 500 millió eurót kíván megtakarítani a személyzeti költségeken.
Október 22-étől már a dematerializált állampapír-forgalmazásban részt vevő postákon is elérhetővé válik a kincstári nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-) szolgáltatás - közölte az Államkincstár.
Az már eddig is ismert volt, hogy 2025-ben várhatóan 3,2%-kal emelkednek a nyugdíjak, mert a kormány ekkora éves átlagos inflációval kalkulál. Most az is kiderült, hogy ez mennyivel maradhat el a jövő évre várható átlagos béremelkedés ütemétől.
Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS a napokban, ebben azt nézték meg, hogy elegendő-e valakinek csak egy vállalati nyugdíjprogramban részt vennie (ilyen sajnos már nincs Magyarországon), vagy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön. Sajnos a számok azt mutatják, kevés olyan hely van a világon, ahol ne lenne szükség további megtakarításokra, listába is szedték, melyik városban mennyit kellene pluszban félretenni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében azt elemeztük, hogy milyen új információk derültek ki a kormány tervével kapcsolatban, amellyel az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a lakáscélok felé terelné. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a friss építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.
Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Idén lett tíz éve, hogy elindultak az adójóváírás ígéretével értékesített nyugdíjbiztosítások Magyarországon. Egy évtized alatt félmillióan kötöttek maguknak ilyen szerződést, és tették a nyugdíjbiztosításokat a magyar öngondoskodási piac egyetlen, azóta is töretlenül bővülő szegmensévé. Jó hír, hogy végül a lakáscélú feltörés lehetővé tételére vonatkozó kormányzati tervekből is kihagyták a terméket, így szabadon növekedhet tovább. Röviden bemutatjuk, hová fejlődött mára a piac, és mi is a pontos igazság az értékesítők egyik kedvenc ügyfélcsalija, a 20%-os hozamígéret mögött.
Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb vagyonkezelője felszólította a kormányt, hogy tegye lehetővé a megtakarítók számára a nyugdíjmegtakarításokhoz való korai hozzáférést, ha a pénzt lakásvásárlásra fordítanák – írja a Financial Times. Ehhez hasonló tervek készülnek a magyar nyugdíjmegtakarítási piacon is.
Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
Az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. megszűnésére vonatkozó döntését az MNB előzetesen jóváhagyta és visszavonta annak engedélyét. A tevékenységét végelszámolással lezáró nyugdíjszolgáltató ezt megelőzően valamennyi jogszabályi és anyagi kötelezettségének eleget tett a vele kapcsolatban álló tagok és foglalkoztatók felé - közölte az MNB.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult. Mindez pont egy olyan időszakban, amikor a kormány épp a hosszú távú megtakarítások egy részét csatornázná át az ingatlanpiacra. Gyűjtésünkből kiderül, hogy egy magyar befektető átlagosan 26 millió forintot tart TBSZ-en, NYESZ-en pedig 3 millió forintot. Előbbit megmagyarázza, hogy több mint 1300 magyar tart 100 millió forintnál is többet TBSZ-számlákon.
Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk. Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián beszélt arról, hogyan tervezi az állam az önkéntes pénztári megtakarítások idő előtti felhasználhatóságát otthonteremtési célra. Elárulta, hogy egyszeri és egy évre szóló intézkedésről van szó, amely 2025. január 1-jén léphet életbe.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, ebben a részben pedig Németországról írok.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj... 
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó....
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk:...
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális...
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
