Az eddigi 121 milliárd forintról 117,767 milliárd forintra csökkentette egy minapi döntésével a kormány a budapesti 3-as metrót leszámítva a messze legnagyobb vidéki vasútfejlesztés EU-támogatását, és közben engedélyezte a magyar költségvetésből való megemelt támogatását – derül ki egy friss kormányhatározatból.
Átadták a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet tejfeldolgozó üzemét pénteken, a mintegy 747 millió forint értékű beruházás a Vidékfejlesztési program 347 millió forintos európai uniós támogatása mellett 400 millió forint önerővel épült meg.
Több mint egymilliárd forintos beruházásban, új technológiával fejlesztett ki autó oldalüveget Salgótarjánban a Salgglas Zrt., a járműipari vállalat ehhez 380 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el; a terméket elsősorban a megnövelt utasterű személygépjárművekbe építik be - tájékoztatta a társaság az MTI-t.
Komoly előrelépést jelent a Microsoftnak a felhőpiacért vívott harcában a Pentagonnal való 10 milliárd dolláros JEDI-meállapodás. E téren sokáig az Amazon volt az abszolút domináns – írja a Wall Street Journal.
Újabb milliárdos projektben vesz részt a 4iG, a vállalat végzi a mező- és erdőgazdasági földek digitális nyilvántartási és közigazgatási rendszereinek fejlesztését.
A terveknek megfelelően halad az irodapark építése, két épület szerkezetkész.
Budapestre főleg jellemző, hogy egy új építésű lakóprojekt több száz lakást foglal magában, sőt akár több ezret, ha a fejlesztés összes ütemét beleszámoljuk. A környék fejlődéséhez azonban nemcsak a lakásépítések tartoznak hozzá, az egyszerre megjelenő több száz család ugyanis komoly infrastrukturális terhet jelent az adott kerület számára, amit valamilyen módon kezelni kell. Ebbe beletartozik az iskolai, óvodai férőhelyek számának biztosítása, vagy éppen, hogy legyen egészségügyi intézmény, orvosi ellátás a környék új lakóinak is. Budapest egyes részeit elnézve azonban úgy tűnik, hogy pont azokban a kerületekben van az átlagnál kevesebb óvoda és általános iskola, ahol a legtöbb projektet építik, ez pedig komoly kihívást okozhat az új helyre költöző családoknak. Megnéztük, mennyire bővelkednek az egyes kerületek új lakásban és oktatási intézményekben.
Bár eddig is volt jogszabályi lehetőség a közszférabeli kedvezményezettek projektjeinek többlet támogatására EU-s pénzből, de egy minapi jogszabályváltozás a gyakorlati tapasztalatokra és a gyorsított adminisztrációra hivatkozva változtatott ezen, így június végétől könnyebben kaphatnak 15%-kal, legfeljebb 30 millió forinttal több támogatást a közszférabeli nyertesek.
Minden képzeletet felülmúló álomszerű beruházások, amelyek többségében azóta sem készültek el. Grandiózus tervekből nem volt hiány 2008-ban a fővárosi ingatlanpiacon, a válság azonban a legtöbb ötletet hurrikán módjára söpörte el. A tízéves évforduló kapcsán megnéztük, mi lett az egykori tervekből, hogy állnak ma az akkori vezető beruházások.
Az elszámolható költségeken belül a projekt-előkészítés aránya 5 százalékról 7 százalékra nőtt, illetve ezzel együtt az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya pedig 12,5 százalékról 15,5 százalékra emelkedett - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a kormány valamelyest visszalépett a korábbi szigorból, mert az előző uniós ciklusban 16-45%-nyi részt engedett elszámolni, majd ezt drasztikusan maximum 12,5%-ra vágta és innen jött most az emelés. Új fejlemény, hogy a pénzügyi eszközök esetében 23,5 százalék az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya. Ezen fontos módosítások mellett még további pontosítások történtek az uniós pályázatokat szabályozó rendeletben.
Az elmúlt hónapokban hihetetlenül felpörgött az ingatlanpiac: mindenki lakást akar venni. A szakértők úgy gondolják, hogy a tavalyinál jóval több, akár 12 ezer új lakás épülhet 2016-ban. Nagy kérdés persze, hogy mennyiért lehet majd megvenni ezeket, és hol juthatunk a legolcsóbban lakáshoz Budapesten. Mutatjuk a legérdekesebb fejlesztéseket, köztük azokat, melyek a május 6-8. között megrendezésre kerülő LAKÁS 2016 kiállítás és vásár kínálatában is szerepelnek.
Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.
Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.
Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból Magyarország rendelkezésére álló források teljeskörű lehívása érdekében újabb fontos feladatcsomagot kapott a négy illetékes miniszter, hiszen a friss Magyar Közlöny egyik kormányhatározata szerint teljeskörűen át kell világítaniuk az összes, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007-2013 között indított projektet, hogy melyek szakaszolhatók (vihetők át a 2014-2020-as ciklusra) és melyek nem, illetve az így át nem vitt projektek miatt felszabaduló forrásokkal mit lehet kezdeni. A kormány feszes határidőket is rendelt a jelentős feladatok mellé.
Kötelezettségszegési eljárást kockáztat Magyarország azzal, hogy több tucatnyi szennyvíz-, ivóvíz-, illetve hulladékprojekt végrehajtása csúszik, így a hazánk által kapott átmeneti szabályozási könnyítések határidejéből is kicsúszhatunk - mutat rá a veszélyre a Világgazdaság. A lap szerint kis túlzással egy 28 fős minisztériumi háttérintézményen múlik az, hogy el tudja-e kerülni az ország az akár százmilliárd forintot is meghaladó uniós forrásvesztést.
A januári 106 milliárd után februárban 144 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar intézményrendszer a pályázóknak, és utóbbinak mintegy kétharmada a nagy közútfejlesztési és környezetvédelmi projekteknél csapódott le - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Az idei év első két hónapjában egyébként csaknem ugyanannyi uniós támogatás érkezett a pályázókhoz, mint tavaly és a 2014-es évről már tudjuk, hogy rekordot hozott a kifizetésekben. Ezt az 1870 milliárd forintnyi kifizetést szeretné a kormány idén bő 200 milliárddal túlszárnyalni, amely cél jórészt abból ered, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusból már csak idén lehet forrást lehívni Brüsszeltől.
A Portfolio múlt pénteken már felhívta a figyelmet arra, hogy átbillent a 7000 milliárd forintos határon az uniós források kifizetési számlálója, ma pedig ezt az eseményt a 2007-2013-as ciklus mérföldkövének nevezte sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért felelős helyettes államtitkára az előző ciklus forráskeretének teljeskörű lehívása érdekében végrehajtandó kemény lépéseket ismételte meg újra és egyúttal jelezte, hogy jövő szerdán nyilvánosságra hozzák az összes késedelemben lévő állami projektet, amely miatt az országot forrásvesztési kockázat fenyegeti.
Három magyar közlekedésfejlesztési nagyprojektet fogadott el az elmúlt hetekben az Európai Bizottság. A már zajló kivitelezési munkák eredményeként 21 kilométeren megerősítik és két elkerülővel bővítik a 62-es utat, korszerűsítik Vác vasútállomást és a csatlakozó vágányhálózatot, elkészül a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer első üteme. A finanszírozási döntések több mint 67 milliárd forint uniós támogatást biztosítanak a 87,2 milliárd forint összköltségű beruházások számára - az NFM közleménye szerint.
Itt a konvergenciaprogram.
Illetve további 500 alkalmazottól is megválik Elon Musk.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
