A nagy felvásárlások és fúziók (M&A) éve volt 2015, ellenben az idei évvel ahol növekvő tőkepiaci bizonytalanság és a szigorodó versenyszabályozói környezet miatt egyre több tranzakció esik kútba.
Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.
Brüsszel arra hívja fel az unió kormányait, hogy ne tiltsák be és ne korlátozzák az Ubert, Airbnbt és társait, vagyis a sharing economy típusú cégeket. A betiltás legfeljebb "végső menedék" lehetne, ehelyett egységesíteni szeretnék az ilyen jellegű szolgáltatások szabályozását az unióban - írja a Financial Times. Az első uniós szabályozási javaslatot várhatóan csütörtökön teszi közzé az Európai Bizottság.
Benyújtotta a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat célja főként a zálogjog alapvető átalakítása.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási termék, amelyet igen durva kritikákkal illetnek: sokak szerint rendkívül drága, az ügyfelek számára nehezen hozzáférhető és alacsony nettó hozamot termel, a termék szolgáltatója és a nevében eljáró ügynökök pedig csak a szerződések megkötésében érdekeltek, azok ápolásában nem. Európa-szerte születnek olyan szabályozói intézkedések, amelyek ezeket a megtakarítási célú életbiztosításokat igyekeznek az ügyfelek számára is barátságosabbá tenni, apró pofonoktól kezdve gyakorlatilag a piac teljes megsemmisítéséig mindenféle eszközzel próbálkoznak a szabályozók. Magyarországon több, gyengédebb pofonon keresztül igyekszik az MNB és a kormány az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepcióval ügyfél-, és EU-konformmá tenni ezeket a megtakarításokat. Összeszedtük, hogy eddig mit tudunk a koncepcióról, illetve mire készülhetnek az ügyfelek és az ügynökök.
Hamarosan véget ér a nagy kártyatársaságok egyeduralma a kereskedelem és a bankok közötti tranzakciók lebonyolításában. Ezzel egy 28 milliárd eurós piac hasad kisebb szeletekre, ami a díjak csökkenésével járhat. Júniusig minden uniós banknak fel kell készülnie arra, hogy nyitott webes felületeken keresztül közvetlenül kommunikáljanak a kereskedőkkel. Ez előrevetíti azt is, hogy a jövőben minden netes tranzakciónkban a legkisebb díjat felszámoló bankkártyánkkal fizessünk.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) már idén nyáron kiadná javaslatát az alapkezelői piac szabályozására, az új szabályok a likviditást, a tőkekivonást és a tőkeáttételt is szabályozni fogja - írja a Reuters.
A biztosítási ügynökök jutalékának közvetlen szabályozása helyett most a költségek közvetett mérséklésével és átláthatóvá tételével csap oda a biztosítási piacnak az a törvényjavaslat, amely feltehetően az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának következő lépése.
Három helyen is lazít az MNB a lakossági hitelfelvétel során mérvadó adósságfék szabályokon - derül ki az MNB honlapján megjelent közleményből.
A rendszeres díjas unit-linked életbiztosításokat komplex és sokszor nehezen átlátható költségszerkezeteik miatt az MNB célkeresztjébe kerültek, a költségeket a TKM-mutatók szabályozásával és az elvonások egységesítésével tervezik megvalósítani.
Megosztott a banki szakértők véleménye a pénzintézetek kilátását illetően, míg egyesek szerint a felügyeleti intézkedések megfojtják a piacot, mások szerint kifejezetten jó, hogy a kockázatok csökkennek - írja a CNBC.
2018 közepéig életbe lép az EU-s Biztosításértékesítési Irányelv (IDD), amely egységes tájékoztatók létrehozását, illetve a jutalékok nyilvánossá tételét kívánja meg a biztosításközvetítőktől, valamint a Magyarországon is sok fejtörést okozó határon átnyúló szolgáltatások szabályozásában nagyobb hatalmat adna a helyi felügyeleti szerveknek - derült ki a BIPAR és az NGM képviselőjének előadásából a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.
Mint kiderült, többek között az Iszlám Állam is adománygyűjtésre használja a sötét weben a Bitcoint, ezért újra az európai szabályozók célkeresztjébe került a legismertebb kriptopénz - írja a Finextra.com.
Megállapodás született az első közösségi szintű kiberbiztonsági szabályozás elfogadásáról az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok képviselői között - közölte kedden Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos.
Tőzsdekényszer a részvények mellett a derivatívákra, a kereskedés szabályozott piacra terelése, az ügyfelekkel kötött ügyletek és megbeszélések rögzítése, szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettség - többek között ezeket a változásokat hozza a tervek szerint 2017 januárjától életbe lépő MIFID II. irányelv. A Dorsum befektetői klubján az irányelvhez kapcsolódó legfontosabb változásokra hívták fel a figyelmet az előadók, sokszor olyan pontokat is érintve, amelyeket még a jogászok sem feltétlenül értenek.
Az EKB 2022 helyett már 2018-ban bevezetheti az új tőkemutató-számítási szabályozását, ami rossz hír a bankoknak, ugyanis az új tőkemutatókban kevesebb instrumentumot vehetnek figyelembe tőkeként.
Az európai nagybankok a jelek szerint hiába lobbiztak az ellen, hogy a szabályozóik még nagyobb hatalmat kapjanak felettük. Az Európai Parlament jobb-közép és bal-közép szárnyának képviselői ugyanis tegnap tető alá hoztak egy törvényjavaslatot, amelyet ha elfogadnak, akkor a felügyeletek egy bank feldarabolását is elrendelhetik, a saját számlás kereskedésnek pedig búcsút mondhatnak a legnagyobb pénzintézetek - írja a Financial Times.
A jegybank rendeletben szabályozta, hogy a bankok milyen devizakitettséggel rendelkezhetnek a jövő év első napjától.
Úgy tűnik, fellélegezhetnek az alapkezelők, miután az ügyre rálátó források szerint a Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) mégsem bélyegzi majd meg a legnagyobb alapkezelőket rendszerkockázati szempontból fontos intézményekként - értesült a Financial Times . A szabályozó hatóságok amerikai és brit felügyeleti nyomásra úgy tűnik, inkább a piaci likviditási kockázatokra összepontosítanak a jövőben.
Folyamatosan nő a pilóta nélküli légi járművek (drónok) iránti kereslet, egyre több területen alkalmazzák ezeket a járműveket, nem csak hobbifotósok és amatőr filmesek "játékszerei" immár. Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor 20 000 darabot értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta 100 000 darab talál gazdára a világon. Elérkezett tehát az idő, hogy a hatóságok, szabályalkotók is foglalkozzanak a veszélytelenek egyáltalán nem tekinthető eszközök szabályozási kérdéseivel.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A G7 csoport felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
