Tavaly a román lakáspiacon 157 462 lakás cserélt gazdát, 10,3 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) legfrissebb adatai szerint.
Év végi lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben ingatlanpiaci elemzők, cégvezetők és értékesítési vezetők mondták el véleményüket a piac várható alakulásáról, előrejelzést adva a 2024-ben várható lakásárakról, tranzakciószámokról, vagy a bérleti díjak mozgásáról. Ezt követően Csorba Dániel, ingatlanértékesítő, vlogger, a kollégái körében is készített egy hasonló felmérést, melyben kimondottan ingatlanértékesítőket kérdezett meg a várható irányokról. A kérdésekre több mint 100 válasz érkezett, melyeket összegezve mutatunk be, lehetőséget adva az általunk megkérdezett szakemberek véleményével való összehasonlításra.
A pozitív gazdasági előrejelzések és a kormányzati intézkedések hatására újra növekedési pályára léphet az ingatlan- és hitelpiac 2024-ben a Duna House cégcsoport várakozása szerint. Ez az ingatlanpiacon 20-30, a hitelpiacon 30-40%-os növekedést is jelenthet a főbb mutatószámokban. A piaci élénkülés az árakra is pozitív irányba fog hatni, éves szinten 5-10%-os emelkedéssel számolnak az ingatlanközvetítő vállalatnál. A CSOK Plusz, az önkéntes kamatplafon, az egyre erősödő bizalom, a bőséges kínálat, és a csökkenő állampapírhozamok lehetnek a legjelentősebb pozitív tényezők.
Portugália lakáseladásai 22%-kal csökkentek 2022 első félévében az emelkedő kamatlábak és a külföldi vásárlóknak nyújtott ösztönzők megszűnése miatt - írta meg a Bloomberg. Az idei év első felében a lakáseladások 22%-kal, 68 000 darabra csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest. A visszaesést a növekvő kamatlábaknak és a kormány azon döntésének tulajdonítják, hogy megszünteti az egyes külföldi vásárlóknak nyújtott ösztönzőket - jelentette a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlanszolgáltató.
A 2022 végén előre jelzett borús ingatlanpiaci helyzet végül nem teljesen a várakozásoknak megfelelően alakult idén. Bár a bizonytalan kilátások a tavalyi második félévben mind a keresleti, mind a kínálati oldalon visszaesést hoztak, tavasztól ismét nőtt az érdeklődők száma a lakáspiacon. Az OTP Bank és az OTP Ingatlanpont szeptemberi közös sajtóeseményén elhangzottak alapján az elkövetkező egy-két évben még nem számíthatunk látványos javulásra, de a piacra élénkítően hathat az energiahatékonyságra való fókuszálás, mely hosszútávon elősegítheti a költséghatékony otthonteremtést és lakhatást.
2023 első negyedében önmaga Európa-csúcsát is megdöntötte a magyar lakásárindex. Bár az év vége után az idei első három hónapban is lassulás jellemezte az európai piacot, biztató információkat is találni a legfrissebb európai statisztikákban a hazai lakásszektor kilátásainak megítéléséhez. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint azonban nem biztos, hogy az Eurostat piaci pillanatfelvételén már feltűnt a hazai lejtmenet vége.
Frissítette idei első negyedévre vonatkozó lakásárindexét a KSH, ami alapján minimálisan felfelé módosultak a számok, azaz a korábbinál valamivel erősebb volt az árnövekedés. Ez sem jelent azonban nagy ugrást a megelőző negyedévekhez képest, kis túlzással elmondható, hogy 2022 harmadik negyedéve óta stagnáló lakásárakat látunk, ami elsősorban a gazdasági folyamtokkal összefüggő keresletcsökkenéssel és ezzel együtt az adásvételek számának csökkenésével magyarázható.
A brazil Pix azonnali fizetési rendszer továbbra is sikert sikerre halmoz: az első negyedévben több tranzakciót hajtottak végre a platformon, mint hitel- és betéti kártyával együttvéve - írja a Finextra.
Megjelent a KSH legfrissebb, 2023 első negyedéves, előzetes adatokat tartalmazó lakásárindexe, ami alapján úgy tűnik, hogy az adásvételek számának drasztikus visszaesését egyelőre nem követte az árak hasonló ütemű zuhanása. Az előzetes számok szerint nominálisan stagnáló árakat látunk: a korábbi negyedéves 2 százalékos csökkenés után most 2 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis lényegében a 2022 harmadik negyedéves szinten állnak. De mit jelent ez a piaci fundamentumokhoz képest és mi jöhet az év hátralévő részében?
Bár a tavalyi év első fele még erősnek bizonyult a hazai lakáspiacon, az év második felében már elindult a kereslet visszaesése, ami együtt járt a tranzakciószámok csökkenésével is. Hogy az országban hol, mely területeket érintette ez legjobban és hol tudott élénkülni a piac, azt az OTP Jelzálogbank számai alapján mutatjuk be, térképeken is ábrázolva az éves változásokat és azt, hogy a járásokban egy év alatt a teljes lakásállomány mekkora része cserélt gazdát.
A tavalyi év forgalomcsökkenése ellenére 2022-ben még növekedni tudtak a lakásárak. Az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe alapján megnéztük, hogy hol, milyen árszintek jellemezték tavaly a hazai lakáspiacot, hol lehetett a legolcsóbban és hol a legdrágábban lakóingatlant vásárolni. Emellett a korábbiakhoz hasonlóan ismét térképen mutatjuk meg, hogy országosan, illetve Budapesten belül mekkorák a lakásárakban mért különbségek és azt, hogy a piac mostani gyenge teljesítménye mikor válthat ismét növekedésbe.
A 2021-es volt az utolsó erősnek mondható év a hazai lakáspiacon az adásvételek számát tekintve, amikor az egy év alatt eladott lakások száma elérte a járvány előtt jellemző 150 ezres szintet. A tavalyi év már gyengébb volt ennél, az idei pedig még gyengébbnek ígérkezik, így a KSH által kiadott TÉR-KÉP című gyűjtemény alapján a 2021-es évre néztük meg, hogy az országban milyen különbségek voltak az adásvételek tízezer lakosra vetített számát tekintve.
A panellakások épülésükkor csodának, később szitokszónak számítottak, a pandémia ideje alatt pedig a megváltozott vásárlói szokások miatt váltak mellőzötté a lakáspiacon. A 2022 óta újra reneszánszát élő ingatlantípus erőssége a „rezsivédett” címkével együtt tovább növekedett, amelynek köszönhetően a lassuló piaci körülmények ellenére is gyorsan és jó áron találtak új tulajdonosra a lakótelepi otthonok a Duna House értékesítési adatai szerint.
Tíz éve, vagyis 2013 óta nem volt olyan gyenge a december az adásvételek számát tekintve, mint 2022 végén. Ahogy korábban megírtuk, a tavalyi utolsó hónapban mindössze 6474 lakás cserélt gazdát és az azt megelőző hónapok is nagyon visszafogottak voltak. Vajon ez a trend kitart az idei évben is? Nézzük, milyen folyamatok határozhatják meg 2023-ban a lakáspiacot, mi szól a kereslet további csökkenése mellett, és mi szól ellene, illetve, milyen lakások lehetnek továbbra is népszerűek a piacon?
„Még nem tudják, de maguk a nincsek nemzedéke: nincs munka, nincs tőke, nincs jövedelem. Kellemes kilátások…” – hangzott el Michael Douglas szájából a híres mondat, a 2010-es Tőzsdecápák: A pénz nem alszik című filmben. A főszereplő akkor az amerikai jelzáloghitel-válságról beszélt, ami 2008 után több évvel vetette vissza a legtöbb ország gazdaságát és ingatlanpiacát. Magyarországon például 2014-ig tartott amire a kereslet, a lakásfejlesztések száma és a lakásárak öt év után ismét növekedni tudtak, ezt követően azonban beköszöntött az ingatlanpiac aranykora. A szárnyalás után viszont most másként, de ismét a „nincsek” időszaka jöhet. Nincs olcsó hitel, nincs elég tranzakció, nincs olcsó energia, az állami támogatások körüli bizonytalanságról, vagy a munkaerő- és alapanyaghiányáról nem is beszélve. Egy ilyen környezetben vajon meddig állhatja a sarat a piac anélkül, hogy az árak is csökkenni kezdjenek?
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Ernst&Younggal közösen készített legfrissebb jelentése szerint az egyesület befektető tagjai 2022. harmadik negyedévében 31 tranzakció keretében összesen 12,712 milliárd forintot fektettek 31 vállalkozásba. Az átlagos tranzakció mérete 410 millió forintot ért el a harmadik negyedévében, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez az összeg csupán 298 millió forint volt. A vizsgált negyedévben 3,420 milliárd forint értékben került sor magyarországi alapokba történő forrásbevonásra – derül ki a HVCA közleményéből.
Indulhat az országkeringő.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeivel.
Hullámzó volt a kereskedés Amerikában.
A HDZ nagy fölénnyel nyert.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
