Négy portfóliómenedzser hagyta ott a Citadel Hedge Fundot, mind a négyen az alapkezelő globális részvéy üzletágánál dolgoztak – számol be a hírről a Bloomberg.
Március elején egyszerre verte szét a piacokat a koronavírus-pánik és az olajárak összeomlása, ami a magyar alapok többségének teljesítményére is kihatott, nagyon sok befektető nézhette végig, ahogy portfóliója pár nap alatt 20-30%-ot értékelődik le. Szerencsére a hangulat múlt heti javulását sok vagyonkezelő az előnyére tudta fordítani és szép lassan elkezdett emelkedni a nagyobb leértékelődést elszenvedő alapok jelentős része.
Az Elmű és az Émász részvényei a mai nappal törlésre kerülnek a BÉT terméklistájáról. Az E.ON-nak át nem adott részvények pedig érvénytelenítésre kerültek.
A magyar gazdaságpolitika komoly védelmi fegyverrel rendelkezik, de az eddigi jelek alapján úgy tűnik, hogy a közeledő tankra csak puskával akarunk lőni - írja Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke és Zsiday Viktor, a Citadella Alap alapkezelője a Portfolio-nak küldött írásában. Arra figyelmeztetnek: ha a kormány nem lép napokon belül, akkor a következő hetekben több százezer alkalmazottat is elküldhetnek a magyar cégek. Hasonlóan a Portfolio álláspontjához, úgy vélekednek, gyorsan kell cselekedni. Az intézkedéssorozat több ezer milliárd forintjába is kerülhet az országnak, de most nincs akadálya annak, hogy a kormányzat a hatalmas összeomlást hatalmas (bár ideiglenes) költekezéssel ellensúlyozza. Szabó László és Zsiday Viktor, a magyar befektetési piac két nagyágyújának írását közöljük.
A H2O brit alapkezelő a befektetőknek küldött levélben őszintén bocsánatot kér az elmúlt napokban bekövetkező nagy veszteségek miatt. Van olyan alap az alapkezelőnél, amely a koronavírus miatti tőkepiaci mozgásokon kezelt vagyonának felét elvesztette - írja a Financial Times.
Átlagosan közel 10%-ot értek el tavaly a nyugdíjpénztárak, a többféle portfóliót kínáló szolgáltatóknál sok esetben két portfólió is 10% felett teljesített. Az idei évet viszont nagyon megnehezítheti hozamszerzési oldalról a koronavírus, egyetlen részvényindexet vagy kötvénypiacot sem hagy érintetlenül a járvány terjedése, ilyen pánikra hajazó környezetben pedig nagyon nehéz pénzt keresni.
A világ legnagyobb hedge fundjának számító Bridgewater Associates is elismerte, hogy sok pénzt vesztett a koronavírus okozta piaci turbulenciák miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Extra fedezetek betolására kérik gazdag ügyfeleiket az olyan vagyonkezelők, mint a UBS és a Credit Suisse, miután a koronavírus okozta tőkepiaci pánik a lombardhitelek fedezetét is veszélyezteti – számol be a hírről a Financial Times.
Nincs olyan régió a világon, amely megúszta volna a koronavírus miatti tőkepiaci összeomlást, és ugyanez igaz a gazdagokra is. A világ 500 leggazdagabb embere csak tegnap összesen 331 millió dollárt vesztett vagyonából, idén eddig pedig már összesen közel ezermilliárd dollárt, tehát tízszer több pénzt, mint amennyi a világ leggazdagabb emberének, Jeff Bezosnak van.
A KELER élén és a KELER Csoport igazgatóságaiban Marosi Bence váltja a KELER-t 2,5 éve vezérigazgatóként irányító, valamint a KELER Csoportban korábban számos pozíciót betöltő Mónus Attilát.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy a Portfolio vezető üzleti-gazdasági hírportálként miért foglalkozik ilyen mértékben és mélységben a koronavírussal. Van számukra egy rövid magyarázatunk.
A tegnapi esés mély nyomot hagyott a tőkepiacokon, a fontosabb részvénypiacok már „víz alatt” vannak, de nagyot esett több nyersanyag ára is.
A kínai tőkepiaci felügyelet arra „kért” néhány nagyobb kínai alapkezelőt, hogy ne adjon el részvényeket, hacsak az befektetői tőkekivonások miatt indokolt –írja négy forrásra hivatkozva a Reuters. A kínai tőzsde hétfőn nagy eséssel nyitott, a befektetők láthatóan negatívan értékelik az új koronavírus gyors ütemű terjedését.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.
Rendhagyó módon indult a szerdai kereskedési nap. Az Equilor Befektetési Zrt. és a Budapesti Értéktőzsde vezetői a befektetési szolgáltató székházában indították el a kereskedést a tőzsde csengőjének jelképes megszólaltatásával abból az alkalomból, hogy az Equilor, mint a legrégebbi magyar befektetési szolgáltató 30 évvel ezelőtt, 1990-ben kezdte meg működését, majd ebben az évben részt vett a BÉT újraalapításában.
Félezer ember kirúgását tervezi a UBS a vagyonkezelői üzletágában, az Iqbal Khan vezette divízió így próbál javítani a teljesítményén és jövedelmezőségén – számol be a hírről a Financial Times.
A részvényalapok mellett a vegyes alapok is azok közé a befektetési alapok közé sorolhatóak, amelyekkel szinte lehetetlen volt bukni 2019-ben: egyéves időtávon 116 sorozatból mindössze kettő végzett mínuszos hozammal, 35 alappal pedig legalább 10%-ot lehetett keresni tavaly. A részvénytúlsúlyos portfóliók között nem volt ritka a 20% körüli hozam, a Sharpe-mutató alapján pedig egyértelműen az látszik: kifizetődő volt vegyes alapokkal nagyobb kockázatot vállalni.
Ritkán, de van úgy, hogy szinte lehetetlen egy befektetéssel hibázni. Így volt ez a magyar részvényalapokkal is 2019-ben. Három sorozatot leszámítva nem volt olyan részvényalap Magyarországon, amely ne hozott volna legalább 5%-ot tavaly, a legjobb teljesítményű 15 lakossági sorozat közé 28%-os hozam alatt be sem lehetett kerülni, de még a legrosszabbul teljesítők is többségükben 10% felett hoztak. Olyan év volt ez, amit szinte lehetetlen lesz megismételni. Mégis tömegek bánkódhatnak: sokan ugyanis inkább kivették pénzüket tavaly a részvényalapokból, de akik kitartottak, nagyot kaszálhattak.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Ráadásul ez még nem is a legnagyobb változat.
Több fontos lazítást is bejelentett a belügyminisztérium.
Az akadémikus a Checklist keddi adásának vendége volt.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Nagy Márton beszélt a részletekről.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
