Magyarország arra törekszik, hogy augusztus végéig megegyezzen az Európai Bizottsággal a több milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról - közölte Bóka János uniós ügyekért felelős államtitkár kedden a Reuters beszámolója szerint.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn újabb uniós támogatásról állapodtak meg Ukrajna fegyverellátására, a háború kitörése óta már ötödik alkalommal.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
A korábbi Budapest Fejlesztési Központ utódcégét, a Nemzeti Közlekedési Központot a Lázár János vezette tárca égisze alatt viszik tovább - számol be az Infostart.
Az Európai Bizottság az emberi eredetű anyagok, köztük a vér, a szövetek, a sejtek, az anyatej, vagy a mikrobióta biztonságos, összehangolt és könnyebb adományozását célzó jogszabályjavaslatot terjesztett elő - tudatta a brüsszeli testület csütörtökön.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Korlátozni kell a vízfogyasztást a dél-európai országokban a súlyos aszályok és a kevés csapadék miatt - írja összeállításában a DW, amely rámutat, hogy az éghajlatváltozás az egész kontinensen érezteti hatását. Rendkívüli aszály sújtja Olaszországot, leghosszabb folyójának vízszintje utoljára a 2. világháborúkor állt ennyire alacsonyan, ezzel teljesen megbénítva a mezőgazdaságot. Már tél óta készült a szélsőséges melegre Portugália, amelynek a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízköltségekkel kell majd együtt élni. Fájdalmas állapotokról számolnak be a spanyolok is, az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ellenőrizetlenül tomboló erdőtüzek, a brutális szárazság tönkrevágja a termést, a folyók kiszáradtak vagy visszafelé folynak. Ilyen jelentések általában eddig Európa mediterrán országaiból érkeztek, azonban most már Kelet-Németországban is ennyire drámai a helyzet. Magyarországon is sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Nagy István agrárminiszter szerint az elmúlt száz évben nem volt akkora szárazság, mint most. A szakértők rendkívül fontosnak tartják a vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, azonban azt is vallják, hogy az éghajlatváltozáshoz mind egyéni, mind helyi és kormányzati szinten is alkalmazkodni kell.
Számos érdekes részletet elárult az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások tartalmáról Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az ATV kedd esti műsorában, amelyek biztató és kevésbé biztató jeleket is tartalmaztak arra nézve, hogy összejön-e az alku a brüsszeli testülettel az uniós pénzek kiszabadítása érdekében. A miniszter összességében azt mondta a helyreállítási program kapcsán: „abban bízom, hogy az ősz folyamán itt is meg tudunk állapodni” és érzékeltette, hogy mindkét fél részéről politikai akarat kell az alkuhoz, ami elmondása szerint a magyar kormány részéről megvan. Példaként elmondta, hogy „mi hajlandóak vagyunk arra, hogy a közbeszerzési eljárások módosításával további garanciákat adjunk az Európai Bizottságnak, ha erre szükség van”. Emellett jelezte: bár lehet, hogy könnyebb lenne a megállapodás akkor, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, de tisztázta, hogy „nincs ilyen kötelezettség, nem követeli tőlünk az Európai Bizottság és a mostani tárgyalásokon úgy tűnik, hogy kielégítő jogi garanciákat tudunk adni, amellyel meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyeket eddig felvetettek.”
Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket és ezért az uniós intézmények addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, illetve amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat - szögezi le az Európai Parlament (EP) friss jelentéstervezete.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.
Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 226 millió euró (90 milliárd forint) összegű magyar programot, amely különböző ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására irányul az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben - áll a Bizottság közleményében.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Továbbra is nagyon kiköltekező a magyar állam: az államadósság az első negyedévben emelkedett, a szektor finanszírozási igénye pedig magas maradt. Az első negyedév pénzszórása alapján a friss adatok nem jelentenek meglepetést, de megerősítik, hogy a költségvetésben kiigazításra van szükség.
Városok és nagyközségek jelentkezhetnek arra a pályázatra, amit az OTP Bank hirdetett, a települési fejlesztési tervek fenntarthatósági-finanszírozhatósági feltételeinek megalapozására, kidolgozására. A cél az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők együttműködésével megvalósítandó, integrált fejlesztési tervek sikeres, jó gyakorlatainak kialakítása. A Portfolio a részletekről Wolf Lászlót, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét és Schmidt Jenőt, a pályázatot támogató Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét kérdezte.
A Budapest Airport 176 elektromosautó-töltőállomást telepít a repülőtér területén a következő 3 évben a földi kiszolgálók, egyéb repülőtéri járművek, valamint az itt dolgozó partnervállalatok kiszolgáló járművei számára, európai uniós támogatás felhasználásával és saját forrásból - közölte a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető társaság kedden az MTI-vel.
Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a jogállamisági eljárást elindító levél kapcsán úgy fogalmazott, hogy az alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának”, mert csaknem minden vitás kérdésben megállapodtak, így már csak az Európai Bizottságon múlik a program aláírása, a testület szóvivője azt jelezte a Népszavának, hogy még számos nyitott kérdés van. Mindez persze nem zárja ki, hogy a magyar kormány úgy látja: a felrótt problémák orvosolhatók és majd például a jövő hétfő-keddi brüsszeli egyeztetéseken tett felajánlásokkal el is simíthatók. Mindenesetre bizottsági oldalról a jelek szerint annyira azért még nem tekintik nagyon közelinek a megállapodás lehetőségét és egyébként is arra figyelmeztetett a szóvivő, hogy a jogállamisági levél és a helyreállítási programról szóló tárgyalások két külön dolog.
Azért indítja el ma Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást az Európai Bizottság, mert védeni akarja az EU költségvetését, miközben legalább 7-8 területen „komoly aggodalmai vannak” azzal kapcsolatban, ahogyan Magyarországon az uniós források felhasználása zajlik - jelezték egy keddi brüsszeli háttértájékoztatón a Bizottság magasrangú illetékesei.