Nehéz helyzet előtt áll Európa, ugyanis nemcsak a koronavírus-járvánnyal kell megküzdenie, de várhatóan egy pénzügyi válság kialakulásával is számolnia kell. Annak érdekében, hogy az eurózóna országai biztosítani tudják a közös valuta pozícióját, eddig nem látott összefogásra lehet szükség. Egy új javaslat azonban bizalomra adhat okot, mert ellenállóbbá teheti az eurózóna gazdaságát – írja a Bloomberg.
Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztja szerint meghaladta az 5500 milliárd forintot a MÁP+-ban kezelt állomány.
A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai céljait követve aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte, mellyel az ország a régió élmezőnyébe került. Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, míg potenciális menedékeszközként a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, illetve esetleges válságok idején is erősíti az országgal szembeni bizalmat, támogatja a pénzügyi stabilitást. Emellett az elmúlt időszakban tovább erősödtek azok a hosszútávú gazdasági folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Ennek megfelelően az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött, a jegybankok nettó vásárlókká léptek elő az aranypiacon.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.
A jelenlegi járványhullámot és a lassú oltási programot látva szignifikáns mértékben nőtt az esélye, hogy idén nyáron még érvényben lesznek a korlátozó intézkedések Európában - derül ki a bank modelljéből, amelyben a lehetséges kimeneteleket vizsgálta. A tavalyi félig "elveszett nyár" nagyon fájt a déli gazdaságoknak, az idei nyárnak viszont még mélyebb hatása lehet. Ha a jelenlegi oltási tempó nem gyorsul, akkor legjobb esetben is csak zöld útlevéllel utazhatunk, ami egyéni szempontból sem egy kedvező kimenetel, a déli országoknak viszont olyan ütést vinne be, amely után évekre leszakadnának az északi tagállamoktól, azaz a divergencia az EU-ban mélyülne. Szerencsére a Morgan Stanley szerint még mindig nem ez a legreálisabb forgatókönyv, de ahhoz, hogy elkerüljük ezt, a jelenlegi oltási templt duplázni sem lenne elég az EU-ban.
A német kormány szerdán elfogadta a 60 milliárd eurós költségvetés-kiegészítését, amellyel rekord magas idei hitelfelvételt tesz lehetővé 240 milliárd euró összegben - írja a Reuters.
2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.
Emmanuel Macron francia elnök pártjának képviselői ellenzik a francia pénzügyminiszter ötletét, amellyel adót vetne ki a koronavírus miatt megnövekedett állami költekezés ürügyén - írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség - értesült a Bloomberg hírügynökség.
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Egy fokozattal javította Szerbia adósságbesorolását a Moody's. A lépés várható volt, hiszen a Ba3-as besoroláshoz pozitív kilátást sorolt a hitelminősítő. Az új, Ba2-es kategória kilátása stabil.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
Joe Biden demokrata elnök kormánya 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot terjesztett elő, amelyet a kongresszus alsó háza el is fogadott. A hatalmas összegű csomag rövid távon érezhető hatást fejt ki a gazdaságban: az OECD friss jelentésében közölte számításait az amerikai, európai, kínai és egyéb gazdaságok GDP-jére, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól. Nem meglepő módon a csomag számottevő mértékben javítja a kilátásokat, ugyanakkor erősítheti az inflációs félelmeket is.
1980-ban kellemetlenül magasra, 5% fölé szökött a nyugat-német infláció. Ebben az évben lett a Bundesbank elnöke Karl Otto Pöhl. Tőle származik az híres mondás, miszerint az infláció olyan, mint a fogkrém: ha egyszer kinyomtuk a tubusból, akkor már nagyon nehéz a felesleget visszaügyeskedni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb, amit az ember tehet az, hogy nem nyomja meg túl erősen a tubust.
Észtorság sikerének okait elemzi újabb cikkében Matolcsy György, a magyar jegybank elnöke. Matolcsy szerint sokat tanulhatnánk az észt példából, akik - adottságaik mellett - tudatos építkezéssel értek el gyors felzárkózást.
Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.
2020 végén 81%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Egyetlen év alatt 15 százalékponttal emelkedett a mutató, ezzel az utóbbi hét év adósságcsökkentése tűnt el. Az államháztartásnak a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 14,7%-át kitevő finanszírozási igénye keletkezett, ami történelmi rekordnak számít.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
