Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a meghirdetett 30 milliárd forintnyi keretre mindössze 21,6 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, így az ÁKK 15,5 milliárdra vágta az elfogadott mennyiséget.
Az európai alapkezelők szövetségének egy friss tanulmánya mutat rá arra, milyen elszomorító képet fest az európai háztartások pénzügyi vagyonának megoszlása: a legtöbb országban készpénzben és bankbetétekben van a lakossági megtakarítások legnagyobb része, ami Magyarországra is igaz, holott ezek az eszközök gyakorlatilag semmit nem kamatoznak.
Korábbi cikkünkben már jeleztük, ma pedig meg is jelent a Babakötvény egy újabb sorozatának, a 2043/S-nek a nyilvános ajánlattétele, amely szerint a papír februártól 20,6%-os kamattal ketyeg.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Visszafogott vételi érdeklődés jellemezte a ma tartott 3 darab magyar államkötvény aukciót, így a 3 éves papírból a meghirdetettnél 2 milliárddal kevesebb mennyiséget adott el az Államadósságkezelő Központ. Az 5 és 10 éves papírból azonban a tervhez képest 6, illetve 6,5 milliárddal megemelte az elfogadott mennyiséget, így összességében a meghirdetetthez képest 10,5 milliárddal több, együttesen 46,5 milliárd forintnyi papírt adott el. Az átlaghozamok jócskán emelkedtek az előző hasonló futamidejű kibocsátás átlaghozamához képest, és mérsékelt emelkedés a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest is bekövetkezett.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.
A kedden megtartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción a megemelt meghirdetett mennyiségre visszafogott vételi érdeklődés jelentkezett, de az Államadósság Kezelő Központ ezzel együtt is a meghirdetett mennyiséget fogadta el, minimálisan emelkedő hozamszint mellett.
Az ÁKK-nak nincs olyan célja, hogy érdemben emelje a mostaniról a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. Elégedettek vagyunk a piaci részesedésünkkel - mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Kurali szerint nem kell tartani attól, hogy alacsonyabb inflációs környezetben a lakosság elkezdené visszaváltani a PMÁP-okat, mivel alacsony infláció mellett a többi befektetési lehetőség is nagyjából ugyanolyan, vagy még rosszabb lesz.
2022 júniusában volt utoljára 10 ezermilliárd forint felett a lakossági állampapírokban kezelt állomány, ezt sikerült újra megugrani tavaly év végén. A munka oroszlánrészét a Prémium Magyar Állampapír végezte el, a PMÁP 62%-os állománybővülésének köszönhető, hogy a MÁP+ 1500 milliárdos mínusza ellenére is 10 ezermilliárd felett zárt a piac.
A szemfülesek már észrevehették, hogy január 20-ától új kamata van minden idők legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír sorozatának, a 2033/I-nek: mostantól 17,85%-os kamattal ketyeg.
Azzal, hogy egyre közelebb kerül az Európai Központi Bank kamatcsökkentése, olyan nagy amerikai befektetők jelennek meg az európai államkötvények piacán, mint a Vanguard és a Candriam – számol be a hírről a Bloomberg.
Kihívásokkal és lehetőségekkel teli év lesz 2024 a vagyonkezelői piac számára a Capgemini friss előrejelzése szerint. A világszerte berobbanó AI alaposan felforgatja az iparágat, de eddig nem látott segítséget is nyújthat. Mindeközben egyre inkább előtérbe kerül a privátbanki ügyfelek mellett a prémium ügyfélszegmens, a generációváltás pedig óriási vagyonokat mozgat meg. A Capgemini összeszedte, melyik az a 10 trend, ami leginkább befolyásolja majd a vagyonkezelői piacot idén.
A Blikk szúrta ki, hogy eltűnt a Webkincstár és Mobilkincstár felületéről a korábban kifejezetten jól kamatozó 2027/B jelzésű állampaír. Az anomáliára a Magyar Államkincstár is reagált.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
Közel 8000 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Miközben betörnek új szolgáltatók a piacra, vannak, akik felhagynak a prémium banki szolgáltatással.
A csütörtöki 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción ismét fokozott vételi érdeklődés mutatkozott a tegnapi 6 havi aukció után, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva az ÁKK a meghirdetett 20 milliárd forintnál több, 33 milliárd forintnyi vételi ajánlatot fogadott el 7% alatti átlaghozammal. Az adósságkezelő egy hosszú kötvényből is tartott ma aukciót, ott is a meghirdetettnél több forrást vont be az intézmény.
Ma a 6 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegy aukción a meghirdetett 20 milliárd forintnyi mennyiségre több, mint kétszer több vételi ajánlat érkezett, és ezt látva 30 milliárdra emelte az Államadósság Kezelő Központ az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam 7% alatt alakult.
Kiemelkedő évet zártak tavaly a hazai befektetési alapok: a kezelt vagyonuk soha nem látott ütemben növekedett, év végére pedig a hozamok sem alakultak rosszul. Mindez annak ellenére történt, hogy július 1-i hatállyal a kormány új, 13%-os adót vetett ki az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével a befektetések hozamaira, így a befektetési alapokra is - ez júniusban rekordértékesítést eredményezett, de hiába vártunk ezután hanyatló keresletet, a befektetési alapok év végéig népszerűek maradtak a magyar befektetők körében. Ennek köszönhetően csak a tavalyi évben 4700 milliárddal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon.
Tavaly ismét lendületet vett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon bővülése, december végével meghaladta a 9500 milliárd forintot. Kevésbé derűlátóak azonban a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók, a Portfolio friss, Privátbanki Felmérésében a szabályozói és piaci környezet miatt aggódnak leginkább, de a hazai gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzete is fejtörést okoz. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de a többiek sem maradtak tétlenek: az OTP és az MBH mellett már a K&H és az Erste privátbankja is több mint 1000 milliárdos ügyfélállományt kezel.