A versenypiaci villamosenergia-kereskedelmi szerződések többnyire a naptári évhez igazodnak, éppen ezért a zavartalan és folyamatos ellátás érdekében szükséges, hogy a felhasználók kiemelt figyelemmel kísérjék a határidőt és időben gondoskodjanak az új szerződések megkötéséről – figyelmeztet az Energiahivatal.
Továbbra is óvatosan szemlélik a részvénypiacokat a hazai befektetési szakemberek, mert bár októberben jobban teljesítettek, a medvepiaci lejtmenetnek még nincs vége – állítják a havi portfólió-ajánlók sorozatban. Ettől függetlenül vannak olyan részei a részvénypiacoknak, ahova érdemes lehet beszállni, és most úgy tűnik, hogy a kötvénybefektetések számára is látszik a fény az alagút végén.
A tagállamok széles köre támogatja azt, hogy a rendkívüli árugrások kivédésére vezessen be az Európai Unió a holland TTF gáztőzsde másnapi ügyletkötéseire és azon keresztül a többi európai gáztőzsdén egy dinamikus ársapkát – jelentette be a mai luxemburgi energiaügyi miniszteri ülés utáni sajtótájékoztatón Jozef Síkela (képünkön jobbra), a cseh soros elnökség illetékes minisztere.
A múlt heti EU-csúcs után hétfőn azt jelentette be a szlovák miniszterelnök, hogy ársapkát vezetnek be a gázra- és áramra szinte az összes cég számára jövő januártól márciusig. A terv akkor válna valóra, ha a 2023-as költségvetést sikerülne átnyomni a parlamenten, így tehát Eduard Heger bejelentése azt is célozza, hogy a kisebbségi kormányzás mellett is legyen elfogadott költségvetése az országnak.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.
A nyári csúcsok után számos energiapiaci termék ára meredeken csökken, az olaj, a benzin, a földgáz, és az áram ára is jóval lejjebb van, mint néhány hónappal ezelőtt. Ez egyrészt az energiaszámlák, másrészt az infláció elleni harc szempontjából is jó hír, viszont azért árnyalja a képet, hogy a néhány évvel korábbi szintekhez képest például a csúcsról közel 74 százalékot zuhanó német másnapi zsinóráram még most is több mint háromszor annyiba kerül, mint 2019-ben. Hasonló a helyzet az európai földgáznál is, ahol a jegyzés már 64 százalékot zuhant a csúcsról, mégis hatszor annyiba kerül a gáz, mint a tavalyi év elején.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
Az Európai Unió országainak szerdai újabb találkozóján az a kérdés fog dominálni, hogy hogyan, mikor, és hogy kell-e a gázárakat korlátozni, mivel a tagállamok magas gázárak letörését célzó közös tervre törekednek - ez a kompromisszum hetek óta nem sikerült.
A lengyel kormány megawattóránkénti 785 zloty (69 ezer forintnak megfelelő) árkorlátot tervez bevezetni a kisvállalatok, a helyi önkormányzatok, valamint az érzékenynek minősülő intézmények által fizetendő energiaárakra - jelentette be keddi sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Évi 2000 kilowattóráig jár a rezsicsökkentett áramár a lengyel lakosságnak, felette piaci árat kell fizetni és külön támogatást kapnak a villannyal fűtők, illetve aki nagyon spórol, díjcsökkentést érhet el – ezek azok a főbb elemek, amelyek a lengyel szejm által ma megszavazott árampiaci rezsicsökkentés kereteit szabályozzák majd és így részben hasonlítanak a magyar rendszerre.
Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában.
Az elmúlt időszakban szinte minden megváltozott a földgáz- és árampiacokon, a korábban elképzelhetetlen árak megjelenése alapvetően írta át az energiakereskedői és –beszerzési stratégiákat. Ma még nem lehet megmondani, hogy az új helyzetnek mi lesz a kifutása, de a problémák ellenére nincs ellenérdekeltség a fogyasztók és a kereskedők között, és közösen kell megoldást keresni a helyzetre azért, hogy mindkét fél nyerő módon jöjjön ki belőle – hangzott el a Portfolio Energy Investment Forum panelbeszélgetésén.
Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében - áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A Volkswagen vizsgálja, hogyan tudná biztosítani termelését az Oroszországból érkező földgáz jelentős mértékű hiánya esetén – írta meg a Bloomberg. Európa legnagyobb autógyártója számol a globális gyártóhálózatán belüli átcsoportosítással is, mint lehetséges megoldással. Egy ilyen forgatókönyv akár negatív hatással is lehet a Kelet-Európában található gyárak működésére középtávon, amennyiben a gázhiány az idei télnél tovább tart majd.
Európa országait súlyos energiaválság sújtja, elsősorban az orosz-ukrán háború és annak különböző vonzatai - mint például az orosz gázszállítások masszív csökkenése - miatt. Bár azt túlzás lenne állítani, hogy az energiaárak emelkedését a háború kirobbanása indította el, az mindenképp világosan látszik, hogy az emelkedés jelentősen felgyorsult február óta. Az energiaárak emelkedése sajnos nem csak közvetett inflatórikus hatása miatt helyezi nyomás alá a háztartások büdzséjét, hanem közvetlen hatásokról is beszélhetünk például a rekordközeli benzinár vagy a bő egy év alatt kilencszeresére emelkedő gázár miatt. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen estek az energiaárak, aminek több oka is van, és még ezzel együtt is jóval magasabban állnak, mint egy évvel ezelőtt.
Már csak néhány nap és elkezdődik október 4-én a Portfolio Energy Investment Forum konferenciája, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakmai támogatásával szervezünk és négy szekcióban beszéljük át az elszálló energiaárak, az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, a klímacélok és a megújuló energiák terjedésének sokféle kihívását és egyúttal a kínálkozó megoldási lehetőségeit is. A konferenciára regisztrálni itt lehet, az összes releváns részlet itt érhető el.
Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat - közölte csütörtökön a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Kreml szerint ugyanakkor nem akadt el a békefolyamat.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
A baloldalt erősítette a kezdetektől halálra ítélt jobboldali kezdeményezés.
A vámbejelentésekre figyelnek a befektetők.
Kollégái figyeltek fel a tolmács gyanús tevékenységére.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
