Egy friss kormányzati törvényjavaslat azt írja elő, hogy ősztől az összes gáz- és vállanyszámla esetén máshogy kell kiszámítani és bemutatni a rezsicsökkentési rendszerben elért fogyasztói megtakarítást – vette észre a Portfolio. Ehhez konkrét számlaképeket ír elő a kormány; a változás lényege pedig az, hogy ezentúl a rezsivédett fogyasztás felett érvényes áron kell az összes gáz- és áramfogyasztást kiszámolni, és ahhoz képest kell bemutatni, hogy a rezsivédett árral mennyit spórolt a fogyasztó. Néhány egyéb technikai módosítás is várható majd ősztől a rezsiszámlákon.
Európa élvonalába, a második-negyedik helyre, ugrottak a nem-lakossági áramárak Magyarországon a tavalyi második félévben a különböző fogyasztási sávokban, így versenyképességi szempontból tovább romlott a magyar cégek helyzete – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Az Eurostat friss adatai alapján az is látszik, hogy a nem-lakossági gázárak közül az egyik nagy fogyasztási sávban messze a legmagasabb a magyar ár, de közben jó hír, hogy a kisebb céges fogyasztók gázára Európa középmezőnyébe csúszott vissza.
Az orosz energiaimport felszámolásáról szóló brüsszeli tervezet támadás a magyar rezsicsökkentéssel szemben, ennek nyomán évente nagyjából 600 milliárd forinttal nőne hazánk energiaimportjának költsége - jelentette ki szerdán Szijjártó Péter. A Portfolio gyors kalkulációval megnézte, hogy ez milyen mértékű tehernövekedést jelentene, ha valóban bekövetkezne, várhatóan két lépésben 2028-ig.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint a magas jövedelmű áramipari vezetőknek kellene állniuk az atomerőművek működtetésének költségeit, ha nem akarják leállítani azokat. A kormányfő ezzel próbálja elhárítani a kritikákat a rekordméretű áramkimaradás után
Az országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását, amely az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakítását célozza.
Az európai villamosenergia-hálózati rendszerüzemeltetők szövetsége (ENTSO-E) hétfői jelentésében arra tett javaslatot, hogy Németország egységes áramiacát öt árzónára bontsák fel azért, hogy a különböző régiók eltérő áramtermelési költségei jobban kiütközzenek a piaci árakban, és ez hozná a legnagyobb gazdasági hatékonyságot a lefuttatott szimulációk alapján.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
A németországi termelői árak 2025 márciusában váratlanul csökkentek, amit elsősorban az energiaárak jelentős visszaesése okozott – derül ki a német Szövetségi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
Egy új kutatás szerint az északi földrajzi szélességi körökön a függőlegesen telepített napelemek jövedelmezőbbek februárban, mint a vízszintes panelek júniusban. A függőleges panelek északon a megtermelt energia nagyobb részét tél végén és tavasz elején adják le, amikor a piaci áramárak jellemzően tetőznek, míg nyáron az árak átlagosan alacsonyabbak az ilyenkor Európa-szerte egyre több országban bőséges napenergia-termelés miatt. A norvégiai esettanulmány szerint a vertikális panelek 2025 februárjában több mint négyszer olyan jövedelmezőek voltak, mint 2024 augusztusában.
Berobban a tavasz Magyarországon, ami nemcsak abból érződik, hogy fut fel a napközbeni hőmérséklet, hanem abból is, hogy ezen a hétvégén összesen 11 órán keresztül lesz negatív a nagykereskedelmi áramár a 48-ból, akárcsak a múlt hétvégén.
A 2022. nyári rezsiátalakításkor meghatározott átlagfogyasztáshoz képest a földgáz esetén kb. 25%-kal, a villamosenergia esetén csaknem 10%-kal kevesebb mostanában a magyar háztartások átlagfogyasztása, azaz a kormány akár jócskán csökkenthetné azt a két plafon értéket, ameddig rezsivédett áron jár a gáz és az áram. Ezzel költségvetési spórolást tudna elérni a Rezsivédelmi Alapban, hiszen többen többen lógnának a két plafon fölé, másrészt további energiamegtakarításra is ösztönözhetné a háztartásokat. A Portfolio háttérinformációi szerint azonban nem készül a plafon értékek csökkentésére a kormány, és a 2026-os költségvetést is a mostani rezsiplafonok mellett tervezi meg. Mindezzel párhuzamosan viszont készül egy újabb "nagy rezsicsata" Brüsszellel, amely lényeges költségvetési következményekkel is járhat vagy a háztartások, vagy az állami költségvetés szintjén.
Az energiapiacokat meghatározó árjelzések értelmezése ma már elengedhetetlen minden piaci szereplő számára: a tájékozatlanság versenyhátrányt jelenthet. A HUPX vezérigazgatója, dr. Vajta Mátyás szerint a napon belüli piacok likviditása és volatilitása drámaian nőtt, amire a cégek egyre inkább algoritmikus kereskedéssel reagálnak. A fenntarthatóság, megfizethetőség és ellátásbiztonság közötti egyensúly, vagyis az energiatrilemma kezelése a fogyasztói szinten is adatalapú döntéshozatalt igényel - beszámolónk a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáról.
Ha az energiapiaci árakat messzebbről nézzük, akár meg is nyugodhatunk, hogy minden rendben van, az árak konszolidálódtak. Azonban ha mélyebbre ásunk, látszik két olyan fontos trend is látszik, ami árnyalja a képet. Ugyanis az emissziós kvóta és a másnapi villamosenergia ára is magasabb szinten stabilizálódott az európai energia válságot követően - mondta el Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencián. Szerinte az első és legfontosabb olyan eszköz, amivel az energiabeszerző vállalatok sok költséget meg tudnak takarítani, az a keresletoldali válasz.
A Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferencián adott ma elő Steiner Attila: az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a kormányzat által nemrég bejelentett, 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Programról árult el izgalmas részleteket. Az államtitkár kifejtette, hogy milyen tevékenységekre lehet igénybe venni a már bejelentett támogatásokat a távhő-struktúrában és a biogáz területén, illetve a fontos határidőket is közölte Steiner Attila. Emellett a meghirdetés előtt álló programokkal kapcsolatban részletezte, hogy mik a legfontosabb célkitűzések.
Míg a magyar nem-lakossági szereplők nettó gázára jellemzően 6-11%-kal csökkent a tavalyi második félévben az első félévhez képest, addig a nettó áramáruk 7-24%-kal ugrott ugyanezen időszak alatt – vette észre a Portfolio a minap közzétett energiahivatali adatbázisban. A jelenség első ránézésre furcsa, de vannak mögötte logikus magyarázatok, és ezek is szóba kerülnek holnap a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre még nem késő regisztrálni itt.
A szlovák kormány 2026 végéig fokozatosan megszünteti az új megújulóenergia-projektek garantált átvételi áras, illetve fix támogatásait. A gazdasági minisztérium ugyan továbbra is fontosnak tartja a megújuló energiaforrásokat, de úgy értékeli, hogy a technológiai fejlődés és a költségek csökkenése miatt a projektek támogatás nélkül is életképesek lehetnek - számolt be az Euractiv. A lépés csökkentheti a szlovák zöldenergia-piaci beruházási kedvet és arra késztetheti az üzemeltetőket, hogy újragondolják létesítményeik üzemben tartását, de nemzetközi következményekkel is járhat.
A részvényesek véleményére várnak.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Megszólalt az amerikai NATO-nagykövet.
Bemutatjuk a Hitelezés 2025 konferencia közönségszavazásának az eredményeit.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
