Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
Az előzetesen becsült 40 milliárd forint helyett végül 36 milliárd forintnál kevesebbet költött a kormány arra, hogy három kijelölt gazdasági szektorban a 200 euró/MWh feletti áramár szerződéseket kiegészítse – jelentette be szerda reggel az Energiaügyi Minisztérium a 10%-os spórolás tényét. A vállalatok áram- és gázbeszerzési szerződéseinek aktualitásairól és az ár kilátásokról részletesen szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
A globális határidős árampiaci termékekben 36%-os, ezen belül az európai termékekben 55%-os, forgalomnövekedés volt 2023-ban a megelőző nehéz év után Európa vezető áramtőzsdéjén, az EEX-en, közölte az éves összesítést a tőzsde. A globális határidős és spot gázpiaci kontraktusok volumene 9%-kal, ezen belül az európai termékeké 28%-kal nőtt.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az extrém hideg miatt messze új történelmi csúcsra ugrott pénteken Finnországban a nagykereskedelmi áramár, ami azért is problémás, mert a napi áramárhoz kötött fogyasztók rezsiszámlája akár húszszorozódhat is egy átlagos naphoz képest. A finn gázpiaci rendszerüzemeltető azonnal új cseppfolyós gázszállítmányt rendelt, mert annyira durván megugrott a gázfogyasztás az országban, hogy félő: nem lenne elég az eltárolt gáz az egyik tárolóban addig, amíg megérkezik majd a tervezett LNG-hajó.
A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Miután a Portfolio elsőként írta meg, hogy Európában messze Magyarországon volt a legmagasabb a közepes és nagyfogyasztók áramára az idei első félévben, ma lényeges bejelentést tett a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH), illetve ehhez kapcsolódan az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Jócskán csökken ugyanis az áramár egyik lényeges összetevője, a rendszerhasználati díjak (az átviteli díj és az elosztói díj), sőt az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak. Mindez több tízezer cégnek jelent jó hírt, és a 2024-es áramköltségük mérséklődéséhez az is hozzájárul, hogy mostanában alacsonyabb az energia nagykereskedelmi ára, mint tavaly ősszel-télen jellemző volt.
Idén novemberben a magyar mikro- és kisvállalati szegmens csaknem háromnegyede (73%) az energiaárak emelkedését jelölte meg a legnagyobb kihívásként, azaz nagyobb arányban panaszkodtak erre, mint tavaly (71%), a második legmagasabb arányban (65%) az alapanyagárak növekedését jelölték meg fő nehézségként, a harmadik helyen (64%) pedig a turbulens gazdasági környezet említése szerepelt – derült ki az MBH Bank országos reprezentatív felmérésének összefoglalójából. A kutatás arra is rávilágított, hogy a gazdasági kihívások láttán sok cég az új piacok nyitásában, vagy üzleti bővítésben látja a kiutat, illetve sokan költségcsökkentésben, illetve termék- szolgáltatás fejlesztésben gondolkodik. Ezekkel a témákkal mind foglalkozik a Portfolio új egésznapos konferenciája, a Vállalati Energiamenedzsment 2024 című rendezvényünk jövő április 11-én.
Jogos a kritika azzal kapcsolatban, hogy „az állampolgár gyorshitelt ad az MVM-nek”, ami az állami cég összetett számlázási rendszerével is összefügg, ezért azon dolgozik a cégcsoport, hogy „az összes számlázási tevékenység egy informatikai rendszerben bonyolódjon” – többek között erről is beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán Lantos Csaba.
Nagyon fontos mondat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányrendeletében, ami gyakorlatilag megtiltotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy a küszöbön álló 2024-es díjrendeletben megemelje a lakosság számára a rendszerhasználati díjakat. Ezzel a megoldással a jövő évre is változatlan lakossági rezsiárakat tud fenntartani a kormány.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
Áramszünetekkel kell számolni Ukrajnában.
Legalább 60 napja várnak műtétre.
Még mindig tart az októberben indult kötelezettségszegési eljárás.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.