Kiderült, jól járnak-e azok, akik idén nyugdíjba mennek - Kezükre játszik a rendszer méltánytalansága
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.
A kormány korábbi ígéretének megfelelően szerda este megjelent a parlament honlapján a törvényjavaslat, amely rendelkezik 2022-től a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességéről.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Az év egészében a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is - jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.
Közérdekű adatigénylés után a Központi Statisztikai Hivatal kiadta, hogy 2019-ben 75 480 forinttal volt magasabb az átlagos bruttó bér, mint az átlag bruttó medián.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége ma – január 22-én – online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
A NAV adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Jelentős volt az eltérés településtípusonként - derült ki a GKI elemzéséből.
Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII.30.) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget.
Egy ideális világban a nemek közötti egyenlőség minden tekintetben érvényesülne, így a gazdaságban is: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, és kiemelt munkakörnek minősülne a gyermeknevelés, a családtagok gondozása és a házimunka is. De mi a helyzet a nyugdíjak terén?
A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
A vendéglátás és szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahely megőrzését segíthetik a legújabb lépések – mondta Bodó Sándor.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.
A vállalatok érdekképviselete nem igazán tartja lehetségesnek a minimálbér emelését a jövő évben.
Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket, azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete továbbra is kitartóan emelkedik Magyarországon a KSH adatai alapján, azonban a nemzetgazdasági bértömeg nem alakul ilyen kedvezően. Az adminisztratív adatközlés szerint a foglalkoztatás sem alakul olyan jól, mint ahogy a munkaerő-felmérés mutatja.
Négyezer forint feletti a céláruk.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
