Kihirdették a friss "valorizációs szorzókat" tartalmazó kormányrendeletet: a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók idén 13,3%-kal nőnek, azaz alapesetben ennyivel magasabb egyéni átlagkereset lesz figyelembe véve az idén megállapított nyugdíjak esetében. A valorizációs szorzók az átlagbér-emelkedés ütemét követik, ezért nagy béremelkedés és moderált infláció esetén sok esetben megéri egy későbbi évre halasztani a nyugdíjba vonulást.
Nagy vitát döntött el a statisztikai hivatal. A vállalati szervezetek és a cégek béremelési terveit összegző kutatások alacsony növekedést prognosztizáltak, míg a közgazdászok 8-10%-os bérnövekedést jósoltak. Lehetett sejteni az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy inkább az utóbbi várakozás állhat majd közelebb a valósághoz. De a 10% feletti béremelkedési ütem mindenkit meglepett. Mennyivel élnek jobban a magyarok, mint öt éve? Mennyit visz el az infláció a bérünk növekedéséből?
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
A vágtató infláció és a magas kamatkörnyezet a magyarok hitelezhetőségének is sokat ártott: két éve az átlagkeresettel maximum 20,7 millió forintnyi, a medián keresettel 15,7 millió forintnyi húszéves lakáshitelhez lehetett jutni Magyarországon. Mára ez nagyot változott: az átlagkeresők már 32,4, a mediánkeresők 25,0 milliós felső összeghatárral számolhatnak az MNB adósságfékszabályai alapján - mutatják a Portfolio számításai. A kamatok csökkenése és a nominálbérek emelkedése egymás után adott lendületet a hitelpiacnak az utóbbi időben, ami meglátszik azon is, hogy átlagban egyre nagyobb adósságot vállalnak a magyarok.
Márciusban várható a 2025-ös valorizációs szorzószámok közzététele, amelyek 13,2 százalékkal lehetnek magasabbak a tavalyinál. A nyugdíjszámítás kulcsfontosságú elemének számító mutatók jelentősen befolyásolják az idén nyugdíjba vonulók ellátásának összegét - írta Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu oldalon.
Tavaly bruttó 647 ezer forint volt az átlagkereset Magyarországon. Az is kiderült, hogy milyen nagy a bérkülönbség az egyes szektorokban, illetve a nők és a férfiak között. Most azt mutatjuk meg, hogy az egyes járásokban mennyi pénzt lehet keresni. Egyre több olyan része van az országnak, ahol meghaladja az 1 millió forintot a bruttó átlagbér. A gazdaságilag lemaradó országrészekben azonban alig 400 ezer forint az átlag. Megmutatjuk a teljes listát az országos bérekről.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Tavaly novemberben csaknem 700 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Ez annak köszönhető, hogy az év végi jutalmak miatt megugrottak a bérek az előző hónapokhoz képest, ugyanakkor éves alapon a bérdinamika lassulása látható.
Budapesten a legmagasabbak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek Magyarországon. Az országos nettó átlagkereset 421 ezer forint, azonban a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron megyében lehet ennél több pénzt keresni, a többi megyében alacsonyabbak a bérek.
Országos átlagban 372 ezer forintra nőtt a nettó kereset 2023-ban, ám a reálkeresetek a települések 68%-án csökkentek. Budapest továbbra is vezeti a rangsort havi 469 ezer forintos átlaggal, azonban a legnagyobb nominális növekedést Győr és agglomerációja érte el. A legalacsonyabb jövedelmek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak, ahol az átlag mindössze 297 ezer forint.
2024. októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt - jelentette a KSH. A bruttó átlagkereset 12,9, a nettó átlagkereset 12,7, a reálkereset pedig 9,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 529 000, a nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, 15,9, illetve 15,0%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Az idei évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd bruttó keresete csaknem ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Megjelentek az idei első három negyedév járási szintű béradatai. A járások közötti jövedelmi különbségek kifejezetten jelentősek, a főváros legtehetősebb kerületei és a vidék kevésbé prosperáló régiói között több mint két és félszeres bérkülönbség mutatható ki. Megmutatjuk, hogy hol mennyi pénzt lehet keresni.
Körülbelül évi 270 ezer dolláros, azaz mintegy 106 millió forintos éves (vagyis mintegy 8,8 millió forintos havi) fizetés kellene ahhoz, hogy valaki pénzügyileg sikeresnek mondhassa magát – ez áll egy friss amerikai jelentésben a Bloomberg szerint.
Rubio még fontosabb ember lett, egyelőre.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rég nem látott mértékben esett a forgalma.
Az iráni olaj vásárlásának bojkottjára szólított fel mindenkit.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
