Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának.
2020. májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bérdinamika a koronavírus-válság ellenére továbbra is magas, a kiáramlás még gyorsult is a tavasz végére. A kereset reálértéke (inflációval szűrt értéke) 7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A friss adat arra utal, hogy a vállalatok nem igazán fogták vissza a bérpolitikájukat a válság során, ez pedig a belső kereslet várható alakulása szempontjából jó hír.
Az idén 0,3-2,0%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 3,8-5,1%-os lehet a GDP-bővülés - áll az MNB friss inflációs jelentésében. Bár a jegybanki optimizmus még mindig nagyon kilóg a nemzetközi szervezetek és a piaci intézmények előrejelzései közül, a részletes számokból így is kiviláglik, hogy március óta nagyon sokat romlott az MNB világképe.
Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy milyen jól élnek a románok. Van is igazság abban, hogy szépen gyarapodott keleti szomszédunk az elmúlt években, de mielőtt nekikeserednénk és elindulnánk Romániába munkát vállalni, érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére nézni. Könnyen lehet, hogy nagyon rosszul jár, aki útnak indul.
A keresetek jelentősen, 9%-kal nőttek márciusban a teljes munkaidőben dolgozók esetében, miközben a leépítési hullám már a koronavírus-járvány első időszakában elkezdődött.
Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.
Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
Tavaly novemberben is kitartott a keresetek gyors emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növekedése mellett továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot. A bruttó átlagkereset 400 ezer forint fölé emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy megugrottak a nem rendszeres kifizetések (jutalom, prémium), valamint az állami szektorban közel 20%-ra nőtt a béremelkedési ütem a korábbi 10% körüli szintről.
Mintegy 32 milliárd forintból emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, legalább 10, de átlagosan 18 százalékkal, és a cafeteria-rendszert is újra bevezetik áprilistól a területi közigazgatásban - közölte a Miniszterelnökség.
Ha megvalósul Orbán Viktor csütörtökön bejelentett terve, és a háromgyerekes anyák szja-mentességet kapnak életük végéig, az azt jelenti, hogy bármit is dolgoznak, többmilliós adómegtakarítást élvezhetnek. De nagyon nem mindegy, hogy mekkora keresettel rendelkezik, melyik szektorban dolgozik az anya: egy teljes munkaidős közmunkás anyánál például a pénzügyi szektorban dolgozó anyák 8-szor több adómegtakarítást kaphatnak.
Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseteket a minimálbér és a garantált bárminimum dinamikus emelése, valamint a munkaerőhiány is felfelé hajtja. A keresetek idén is gyorsan nőhetnek, de az infláció láthatóan egyre inkább visszafogja a reálbérek növekedési ütemét
A világgazdasági válság óta eltelt időszakban hatalmasra nőtt a járműgyártás súlya Magyarországon. Miután a folyamat leginkább néhány megyére koncentrálódott, így van néhány része az országnak, ahol gyakorlatilag az autógyártás adja a gazdaság gerincét. Mindebből sokat profitált az ország, de mostanra óriási veszélyt is jelent: nem elég, hogy az autóeladások döcögnek, a szektor hatalmas átalakuláson mehet keresztül a következő években világszerte. Most térképeken mutatjuk be, mennyire kitett Magyarország a járműgyártásnak.
A legalább négygyermekes anyák január elsején életbe lépő szja-mentessége az átlagkeresetet alapul véve évi 500-600 ezer forintot hagy az érintett családoknál - mondta Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese szombaton az M1 aktuális csatornán.
Kitartott a keresetek gyors növekedése Magyarországon a harmadik negyedévben is, miután a munkaerőhiány fennmaradt és a legkisebb kereseteket idén is érdemben emelte a kormányzat. Lássuk, melyik szektorban lehet a legjobban keresni!
Gulyás Gergely egy törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a mostani több mint 1,5 millió forintos fizetését Áder János köztársasági elnöknek a duplájára emeljék.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Zajlik a károk felmérése, valamint a kutatás az áldozatok után.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
