Az európaiak 93 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, állapítja meg az Európai Parlament által ma teljes terjedelmében közzétett, legutóbbi Eurobarometer felmérés.
A világ felfordult körülöttünk. Ami eddig a józan észnek ellentmondó lehetőségnek tűnt, az ma lépten-nyomon szembejön velünk. Vagy lehetséges alternatívaként (mint a számomra egyre valószínűbb számottevő globális recesszió), vagy megvalósulva (mint az orosz agresszió nyomán kibontakozó háború).
Jelentősen eltér egymástól a kormányzat és a jegybank reálbérekre vonatkozó előrejelzése. Míg a kormányzat minimális növekedést vár, addig a jegybank jelentős visszaesést. Makroközgazdászok szerint az utóbbi forgatóköynv valósulhat meg egy érdekes csavarral.
Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Ó, ió, ció… A téli szünetet váró diákoknak természetes folytatás a vakációóóó, azonban elemzőként nekem az inflációóóóó ugrik be.
Napjainkban egyre több országban szab gátat a társadalmi mobilitásnak a jó gazdasági potenciállal rendelkező területek és városok lakáspiacának telítettsége, illetve a magas ingatlan és albérletárak. Az ilyen típusú korlátokat azonban némileg mérsékelhetik az egyének társas hálózatai. A cikk alapjául szolgáló tanulmány egy, a lakhatási probléma által különösen terhelt ország, Svédország részletes adatait felhasználva hoz bizonyítékot a személyes kapcsolathálózatok fontosságára. Egy adott személyt és egy hozzá tartozó tetszőleges célpontot kiválasztva nagyobb valószínűséggel figyelünk meg költözést, amennyiben az egyénnek (közeli vagy távoli) rokona, egyetemi szaktársa vagy volt kollégája lakik ott. A kimért hatások különösen erősek, amennyiben nehezen elérhető célpontokra, vagy rosszabb háttérrel rendelkező egyénekre fókuszálunk. A kapcsolathálózatok segíthetnek a társadalmi mobilitás elősegítésében.
A Federal Reserve szigorú monetáris politikája, és a továbbra is évtizedes csúcsokon lévő infláció magában hordozzák annak a veszélyét, hogy az Egyesült Államok, és vele együtt akár a teljes világ gazdasága is recesszióba süllyedhet. A CNBC Make It című műsorának szakértői ezúttal összegyűjtötték azokat az iparágakat, amelyek a leginkább ki vannak téve egy esetleges gazdasági visszaesésnek. A listán főként olyan iparágak szerepelnek, amelyek a fogyasztói kiadásoktól függenek.
Ismertette 2035-ig szóló általános fejlesztési céljait a Kínai Kommunista Párt (CPC) a vasárnap megnyílt 20. pártkongresszuson. Eszerint jelentősen növelni a gazdaság erejét, a tudományos és technológiai képességeket, erőteljesen bővíteni, egy közepesen fejlett ország szintjére emelni az egy főre jutó GDP-t, csatlakozni a leginnovatívabb országok köréhez "nagy önállósággal, a tudomány és a technológia erejével" - írja az MTI. A kínai vezetésre a következő években számos kihívás vár, és kérdéses, hogy ezeket hogyan lehet megoldani.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a február 24-ei, Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokan gondolták volna, hogy a háború nyolcadik hónapjára ott fogunk tartani, hogy az ukrán fegyveres erők szisztematikusan tolják ki a demoralizált és rosszul felszerelt orosz haderőt Ukrajna területéről. Még Mark Milley, amerikai vezérkari főnök is azt mondta egy zártajtós kongresszusi meghallgatáson, hogy Kijevet 72 óra alatt beveszik az oroszok, mielőtt az invázió megindult. Eleve ciki volt, hogy a rettegett orosz haderő, melyet rendre a világ második legerősebbjeként emlegettek a háború előtt, nem volt képes Herszon térségén, az Azovi-tenger partszakaszán és Luhanszkon kívül érdemi sikereket elérni offenzív műveletek során, az viszont kifejezetten megalázó, hogy az elmúlt bő egy hónapban számos stratégiai fontosságú városból egyszerűen fejvesztve menekültek el az orosz katonák az ukrán ellentámadás elől. A historikus precedens azt mutatja, hogy a következő lépés az orosz haderő teljes összeomlása, esetleg az orosz államapparátus összeomlása lesz. Vlagyimir Putyin viszont nem biztos, hogy beleillik ebbe a historikus képbe, ez pedig nagyon aggasztó következményekkel járhat.
Tizennégy helyszínen legalább 76 ember, köztük hat nő és négy gyerek halt meg Iránban az utóbbi tíz nap tüntetései során - közölte az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHR) nevű jogvédő szervezet kedden.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
Életszínvonal-csökkenést érzékel a csehek 70 százaléka, közülük mintegy 50 százalék erőteljes romlást tapasztal - derült ki azokból az országos felmérésekből, amelyeknek az összesített eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában.
Olyan bizalmi válság van kialakulóban Oroszországban a Kremllel szemben, amely nem csupán Vlagyimir Putyin hatalmi helyzetét teszi bizonytalanná, hanem akár az Orosz Föderáció végét is jelentheti – véli Ben Hodges, nyugalmazott amerikai tábornok, aki a Telegraph hasábjain osztotta meg gondolatait.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv elfogadása kulcsfontosságú a szociális jogok megerősítéséhez, valamint fontos üzenetet hordoz mindazon többmillió munkavállaló számra, akik keményen dolgoznak, de keveset keresnek - jelentette ki Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
A Bank of America kedden közzétett felmérése szerint a Z generációnak nehézséget okoz megtakarítani és elérni pénzügyi céljait az évtizedek óta nem látott magas inflációs és kihívásokkal teli gazdasági környezetben – számol be a hírről a Reuters.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.
Egy olyan tényező húzza fel a reálbérek növekedését, ami csak a dolgozók egy nagyon kicsi részét érinti, a rendvédelmi és fegyveres erőket. A foglalkoztatottak döntő többsége azonban nem kapott fegyverpénzt, így az ő reálbérük már csak nagyon szerény mértékben nő.
A világgazdaság növekedése már most lassul, Európa pedig egyre nagyobb energiaellátási problémákkal néz szembe. Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások.
Az interneten kering egy rejtettkamerás videó, melyen állítólag az látható, hogy egy albán fegyverkereskedő egy régi Volkswagen hátuljából amerikai gyártmányú, ukránoknak szánt páncéltörő fegyvereket ad el a videót készítő beépített embernek. A felvétel hitelességét egyelőre nem lehet megerősíteni, de a videó egy nagyon is valós kockázatra hívja fel a figyelmet.
Nincs egyszerű dolga a Fednek a mai kamatdöntő ülésen.
Megnéztük, mit kell tudni a cégről.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
