Egy olyan tényező húzza fel a reálbérek növekedését, ami csak a dolgozók egy nagyon kicsi részét érinti, a rendvédelmi és fegyveres erőket. A foglalkoztatottak döntő többsége azonban nem kapott fegyverpénzt, így az ő reálbérük már csak nagyon szerény mértékben nő.
A világgazdaság növekedése már most lassul, Európa pedig egyre nagyobb energiaellátási problémákkal néz szembe. Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások.
Az interneten kering egy rejtettkamerás videó, melyen állítólag az látható, hogy egy albán fegyverkereskedő egy régi Volkswagen hátuljából amerikai gyártmányú, ukránoknak szánt páncéltörő fegyvereket ad el a videót készítő beépített embernek. A felvétel hitelességét egyelőre nem lehet megerősíteni, de a videó egy nagyon is valós kockázatra hívja fel a figyelmet.
A horvát kormány további két héttel meghosszabbított az üzemanyagár-stopot - közölte a kabinet hétfőn.
Megvalósítható a Fed számára az úgynevezett "puha landolás", ha a kínálati problémák mérséklődnek - mondta Ben Bernanke, a Fed egykori elnöke. A puha landolás alatt az infláció elleni küzdelem alacsony reálgazdasági áldozatát értik az Egyesült Államokban.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről, amely elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes uniós országban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalók számára - közölte az uniós tanács kedden.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Vlagyimir Putyin elnök volt gazdasági főtanácsadója szerint a nyugati országok által az orosz energiával szemben bevezetett "valódi embargó" megállíthatná az ukrajnai háborút, írja a BBC.
Fokozódik az inflációs nyomás, a gazdasági növekedési kilátások tele vannak kockázatokkal, a költségvetés rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, korrekcióra szorul, azonban ennél keményebb munka lesz a jövő évi büdzsé megalkotása, hiszen a mindenkit nehezen érintő intézkedések akkor érkezhetnek majd - beszélt a Portfolio-nak makrogazdasági meglátásairól Oszkó Péter, gazdasági szakember, aki a lakosság körében nem számít megszorításokra. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a költségvetés valószínűleg más pontokon, akár állami beruházásokon próbál majd forrást megtakarítani. A beszélgetés során elárulta, hogy mit gondol a múlt heti parlamenti választásokról, valamint kifejtette véleményét az Európai Bizottság Magyarország jogállamiságát vizsgáló eljárásról is. Mindezek mellett az OXO Holdings igazgatóságának elnöke, kockázatitőke-befektető beszélt arról is, hogy a mostani gazdasági kihívásokkal teli időszak milyen kihívást okozott a befektetési politikájukban, valamint megosztotta tapasztalatait a fintech szektorról is. Oszkó Péter szerepet vállal az idei vizes világbajnokság hazai megszervezésében annak érdekében, hogy a sportesemény pénzügyileg fegyelmezett legyen.
Több mint a fele megkérdezett tervez tovább dolgozni azok közül a britek közül, akik idén mennek nyugdíjba – két év alatt tehát csaknem megduplázódott az arányuk az Abrdn friss felmérése szerint, amelyet a Financial Times szemlézett.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Hosszú hetek után nincs több kérdés Putyin szándékát illetően: az orosz elnök tegnap elismerte a szakadár kelet-ukrán területek függetlenségét, és még meg sem száradt a tinta a papíron, az orosz erők már felvonultak Donyeckben. A háború szinte elkerülhetetlen, és az orosz agressziót látva okkal ébred félelem a magyarokban, lengyelekben, románokban. A részvénypiacok zuhannak, a rövid lejáratú orosz kötvényekből és a rubelből menekülnek a befektetők. A nyugati vezetők harcias retorikájukban az orosz gazdaság tönkretételét ígérik. Valóban, ha vetünk egy pillantást a gazdasági mutatókra, azt látjuk, hogy a fejletlen orosz gazdasági törpe áll szemben a fejlett nyugati óriással. Miért nem félt Putyin mégis megindítani az inváziót? A válasz az, hogy az orosz elnök szándékainak ismeretében - hangozzék ez bármennyire furán - úgy tűnik, racionális döntést hozott.
A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.
Alaposan megcsappant Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori népszerűsége az orosz invázió veszélye közepette: az egyik januári felmérés szerint csak az ukránok 30 százaléka szeretné, hogy másodszor is induljon az elnökválasztáson.
Évek óta nem látott béremelkedés és több mint egy évtizede nem tapasztalt infláció. Végül a fizetések növekedése vagy az árak emelkedése lesz nagyobb?
A gazdagabb települések vásárlóereje sok helyen stagnált a koronavírus-válság évében, de például az egyébként is módosabb Debrecen és Jászberény térségében nőtt a vásárlóerő, miközben rengeteg dunántúli, tiszántúli eleve szegényebb településen csökkent, így a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket fokozta a járványválság – rajzolódik ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített ábrákból. Az életszínvonalbeli széttartás mellett az egy főre jutó átlag 2020-ban 2 millió forintra jött ki, de emögött hatalmas különbségek voltak: a legszegényebb és a leggazdagabb település egy főre jutó vásárlóereje között közel 6,5 millió forint volt ez.
Kifejezetten forró a helyzet Ukrajna körül, ahogy lélegzetét visszafojtva figyeli a világ, hogy vajon Putyin kiadja-e a támadási parancsot az ukrán határ körül állomásozó 100 ezer orosz katonának. Bár a Kreml továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem akar támadni, nyugati elemzők azt találgatják, hogy teljes invázióra, vagy csupán limitált behatolásra kerülhet sor. Az orosz erőfölény jelentős, ettől függetlenül az ukránok remélik, hogy ha az oroszok valóban támadnak, az egész ország fegyvert fog és egy elhúzódó háború során sikerül „kivéreztetni” az inváziós sereget.
A meredeken emelkedő infláció hatására egy évtizedes mélypontra romlott a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban novemberben a Michigan egyetem szokásos havi felmérésének tanúsága szerint.
Hivatalosan is magához ragadta a hatalmat a hadsereg Szudánban. A katonák őrizetbe vették Abdalla Hamdok miniszterelnököt és feloszlatták az országot irányító katonai-civil koalíciós testületet. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, a puccs vezetője vészhelyzetet hirdetett és beszédet intézett Szudán népéhez, melyben tettét a "béke és stabilitás megőrzésével" indokolta. Elemzők szerint valószínűleg épp a puccs lesz az, amely ismét destabilizálja az országot, melyben alig 16 éve zárult le a történelem egyik legvéresebb polgárháborúja.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
