Ismertette 2035-ig szóló általános fejlesztési céljait a Kínai Kommunista Párt (CPC) a vasárnap megnyílt 20. pártkongresszuson. Eszerint jelentősen növelni a gazdaság erejét, a tudományos és technológiai képességeket, erőteljesen bővíteni, egy közepesen fejlett ország szintjére emelni az egy főre jutó GDP-t, csatlakozni a leginnovatívabb országok köréhez "nagy önállósággal, a tudomány és a technológia erejével" - írja az MTI. A kínai vezetésre a következő években számos kihívás vár, és kérdéses, hogy ezeket hogyan lehet megoldani.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a február 24-ei, Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokan gondolták volna, hogy a háború nyolcadik hónapjára ott fogunk tartani, hogy az ukrán fegyveres erők szisztematikusan tolják ki a demoralizált és rosszul felszerelt orosz haderőt Ukrajna területéről. Még Mark Milley, amerikai vezérkari főnök is azt mondta egy zártajtós kongresszusi meghallgatáson, hogy Kijevet 72 óra alatt beveszik az oroszok, mielőtt az invázió megindult. Eleve ciki volt, hogy a rettegett orosz haderő, melyet rendre a világ második legerősebbjeként emlegettek a háború előtt, nem volt képes Herszon térségén, az Azovi-tenger partszakaszán és Luhanszkon kívül érdemi sikereket elérni offenzív műveletek során, az viszont kifejezetten megalázó, hogy az elmúlt bő egy hónapban számos stratégiai fontosságú városból egyszerűen fejvesztve menekültek el az orosz katonák az ukrán ellentámadás elől. A historikus precedens azt mutatja, hogy a következő lépés az orosz haderő teljes összeomlása, esetleg az orosz államapparátus összeomlása lesz. Vlagyimir Putyin viszont nem biztos, hogy beleillik ebbe a historikus képbe, ez pedig nagyon aggasztó következményekkel járhat.
Tizennégy helyszínen legalább 76 ember, köztük hat nő és négy gyerek halt meg Iránban az utóbbi tíz nap tüntetései során - közölte az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHR) nevű jogvédő szervezet kedden.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
Életszínvonal-csökkenést érzékel a csehek 70 százaléka, közülük mintegy 50 százalék erőteljes romlást tapasztal - derült ki azokból az országos felmérésekből, amelyeknek az összesített eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában.
Olyan bizalmi válság van kialakulóban Oroszországban a Kremllel szemben, amely nem csupán Vlagyimir Putyin hatalmi helyzetét teszi bizonytalanná, hanem akár az Orosz Föderáció végét is jelentheti – véli Ben Hodges, nyugalmazott amerikai tábornok, aki a Telegraph hasábjain osztotta meg gondolatait.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv elfogadása kulcsfontosságú a szociális jogok megerősítéséhez, valamint fontos üzenetet hordoz mindazon többmillió munkavállaló számra, akik keményen dolgoznak, de keveset keresnek - jelentette ki Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
A Bank of America kedden közzétett felmérése szerint a Z generációnak nehézséget okoz megtakarítani és elérni pénzügyi céljait az évtizedek óta nem látott magas inflációs és kihívásokkal teli gazdasági környezetben – számol be a hírről a Reuters.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.
Egy olyan tényező húzza fel a reálbérek növekedését, ami csak a dolgozók egy nagyon kicsi részét érinti, a rendvédelmi és fegyveres erőket. A foglalkoztatottak döntő többsége azonban nem kapott fegyverpénzt, így az ő reálbérük már csak nagyon szerény mértékben nő.
A világgazdaság növekedése már most lassul, Európa pedig egyre nagyobb energiaellátási problémákkal néz szembe. Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások.
Az interneten kering egy rejtettkamerás videó, melyen állítólag az látható, hogy egy albán fegyverkereskedő egy régi Volkswagen hátuljából amerikai gyártmányú, ukránoknak szánt páncéltörő fegyvereket ad el a videót készítő beépített embernek. A felvétel hitelességét egyelőre nem lehet megerősíteni, de a videó egy nagyon is valós kockázatra hívja fel a figyelmet.
Megvalósítható a Fed számára az úgynevezett "puha landolás", ha a kínálati problémák mérséklődnek - mondta Ben Bernanke, a Fed egykori elnöke. A puha landolás alatt az infláció elleni küzdelem alacsony reálgazdasági áldozatát értik az Egyesült Államokban.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről, amely elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes uniós országban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalók számára - közölte az uniós tanács kedden.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Vlagyimir Putyin elnök volt gazdasági főtanácsadója szerint a nyugati országok által az orosz energiával szemben bevezetett "valódi embargó" megállíthatná az ukrajnai háborút, írja a BBC.
Fokozódik az inflációs nyomás, a gazdasági növekedési kilátások tele vannak kockázatokkal, a költségvetés rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, korrekcióra szorul, azonban ennél keményebb munka lesz a jövő évi büdzsé megalkotása, hiszen a mindenkit nehezen érintő intézkedések akkor érkezhetnek majd - beszélt a Portfolio-nak makrogazdasági meglátásairól Oszkó Péter, gazdasági szakember, aki a lakosság körében nem számít megszorításokra. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a költségvetés valószínűleg más pontokon, akár állami beruházásokon próbál majd forrást megtakarítani. A beszélgetés során elárulta, hogy mit gondol a múlt heti parlamenti választásokról, valamint kifejtette véleményét az Európai Bizottság Magyarország jogállamiságát vizsgáló eljárásról is. Mindezek mellett az OXO Holdings igazgatóságának elnöke, kockázatitőke-befektető beszélt arról is, hogy a mostani gazdasági kihívásokkal teli időszak milyen kihívást okozott a befektetési politikájukban, valamint megosztotta tapasztalatait a fintech szektorról is. Oszkó Péter szerepet vállal az idei vizes világbajnokság hazai megszervezésében annak érdekében, hogy a sportesemény pénzügyileg fegyelmezett legyen.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
