Elemzés

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.

Hogyan lehet az étel orvosság? Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Hogyan lehet az étel orvosság? Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Kutatásaink során 130 ezer molekulát azonosítottunk az élelmiszerekben, és ezeknek a kétharmadának már ismert az egészségügyi hatása - avat be az egyik folyamatban lévő kutatásába Barabási Albert-László. A világhírű hálózatkutatóval annak apropójából beszélgettünk, hogy 20 év után ismét megjelent új kiadásban a Behálózva című könyve, amelyet azóta 30 nyelvre fordítottak le és alapműnek számít a hálózatelmélet területén. Az interjúban a fizikus azt is elmondta, hogy a legegészségesebb a zöldség-gyümölcs alapú étrend, de nem kell feltétlenül vegetáriánussá válni. Ha viszont valakinél azonosítanak egy betegséget, akkor már az lesz a fontos kérdés, hogy mit ehet és mit nem. Erről szól többek között a most zajló egyik kutatásuk a Barabási Lab-ben. A kutatóval beszélgettünk továbbá a művészeti alkotó tevékenységéről, az NFT-piacáról, a blockchain technológiáról, a web 3 mozgalomról, ami szerinte meg fogja változtatni az egész gazdaságot, a metaverzumról, valamint az orosz-ukrán háborúról is.

Nincs megállás: az Aegon és az Union után újabb biztosítókra vetheti ki a hálóját a magyar állam

Nincs megállás: az Aegon és az Union után újabb biztosítókra vetheti ki a hálóját a magyar állam

Az infláció a legnagyobb gazdasági kihívás, csak 2025-ben vagy utána csökkenhet ismét 3% alá Magyarországon. Az Aegon és az Union biztosítók 45%-os részesedésének megvásárlása csak a további állami terjeszkedés előkészítését jelenti. A klímaváltozás ellen a működésben és a termékkínálatukban is keveset tettek eddig a biztosítók, közvetőből pedig még mindig túl sok működik a piacon. Ezeket a többségi véleményeket fogalmazta meg keddi Biztosítás 2022 konferenciánk közönsége a közönségszavazás során, ennek eredményeit mutatjuk most be röviden.

Jelzáloghitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a kamatokat: jön az új „forintosítás”?

Jelzáloghitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a kamatokat: jön az új „forintosítás”?

2014. november 9-én, egy szép őszi vasárnapi napon az MNB, a kormány és a Magyar Bankszövetség úgy döntött, végrehajtja több mint 2400 milliárd forintnyi devizaalapú jelzáloghitel forintosítását. Tökéletesnek bizonyult az időzítés: az MNB devizatartalékából már kigazdálkodható volt erre 8-9 milliárd euró, és sikerült megúszni a svájci jegybank két hónappal későbbi, a frankárfolyam elengedéséről szóló döntését. Kísértetiesen hasonló most a helyzet: mintegy 1800 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitelnél lenne szükség hasonló huszárvágásra, miután az eddigi megoldási kísérletek kudarcot vallottak. Az idő múlásával és a kamatkörnyezet emelkedésével sajnos egyre kisebb az esélye annak, hogy a kamatok széleskörű „piaci” fixálása lesz az új, jól sikerült „forintosítás”, pedig talán most még nem lenne késő meglépni.

Láttál már nyomtatott emberi porcot? Meskó Bertalan a jövő gyógyításáról

Láttál már nyomtatott emberi porcot? Meskó Bertalan a jövő gyógyításáról

Távsebészet, mesterséges intelligencia, fogyi appok, nyomtatott emberi szövetek, telemedicina – csak néhány terület, amelybe idén is dollármilliárdokat fektetnek be piaci szereplők szerte a világon, de vajon melyik fog kilőni és miért? Meskó Bertalan, a The Medical Futurist Institute vezetője szerint jelenleg paradigmaváltás zajlik az egészségügyben és azt is elárulta, hogy fog kinézni a jövő kórháza.

Óriási lakossági roham indult a szuperolcsó zöldhitelért, de most behúzzák a féket a bankok - mégis mi történt?

Óriási lakossági roham indult a szuperolcsó zöldhitelért, de most behúzzák a féket a bankok - mégis mi történt?

Látványosan kettészakadt a magyar lakáshitelpiac az elmúlt hónapokban: miközben hitelfelvevők tízezrei kénytelenek még a legjobb piaci hitelek közül válogatva is kiegyezni az egyre inkább 6%-ot meghaladó kamatokkal, mintegy 6500 szerencsés hitelfelvevő legfeljebb 2,5%-os kamattal úszhatja meg a lakásvásárlást a Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Nem csoda tehát, hogy óriási versenyfutás lett a 200 milliárdos jegybanki program lehívásából. A bankok most már ott tartanak, hogy egymás után kénytelenek felfüggeszteni a hitelkérelmek befogadását, pedig a február végi MNB-adatok alapján még csak 77 milliárdos szerződéskötésnél járt négy hete program. Mégis mi történt most?

A devizahitel-válság óta nem látott kutya világ jöhet Magyarországon a kamatstop nélkül

A devizahitel-válság óta nem látott kutya világ jöhet Magyarországon a kamatstop nélkül

Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.

Orbán Balázs: az orosz energiafüggőség csökkentése évtizedekig tarthat

Orbán Balázs: az orosz energiafüggőség csökkentése évtizedekig tarthat

Az orosz agresszió miatt a Nyugat és Oroszország közötti viszony alapjaiban megváltozott - értékelte a Portfolio-nak adott interjújában az orosz-ukrán háború következményeit Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának elmondása szerint a magyar kormány támogatja a szankciós politikát, egy területet kivéve, ez az energetika. Magyarország álláspontja szerint ugyanis ezen a téren az Oroszországgal fenntartott pragmatikus gazdasági kapcsolat még középtávon sem felmondható. Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy az orosz energiafüggőség csökkentése - miközben helyes cél - csak fokozatosan megvalósítható, és évtizedekig tarthat a kormány várakozása szerint. Az interjúban szóba került még a menekültek befogadása, az EU bővítésellenes politikája, a háború utáni kapcsolatépítés Ukrajnával, a V4-partnerség, az uniós források és a Brüsszellel folytatott vita, a Paks II beruházás jövője, valamint a rezsicsökkentés és a benzinárstop jövője is.

Megérkezett a negatív fordulat a magyarországi Covid-járványban - Ez áll a háttérben!

Megérkezett a negatív fordulat a magyarországi Covid-járványban - Ez áll a háttérben!

Egyre több jel utal arra, hogy a napokban valami megváltozott a koronavírus-járványban idehaza: az esetszámok emelkedésnek indultak, több megyére is kiterjed ez a romló folyamat, a vírus terjedési képességét mutató mérőszám egyre magasabb. Ennek hátterében több tényező állhat, de a felelős egyértelműen az omikron fertőzőképesebb alvariánsának hazai felfutása lehet.

Putyin népe már a földi pokol felé tart – Oroszország a harmadik világ kapujában

Putyin népe már a földi pokol felé tart – Oroszország a harmadik világ kapujában

Vlagyimir Putyin akár úgy is bevonulhatott volna a történelembe, mint egy olyan diktátor, aki országában egy hazugságokra épített világot kialakítva létrehozott egy stabil, közepes jövedelmű gazdaságot. Hangozzon bármilyen furcsán, nem kis teljesítmény egy elnyomó rezsimtől, hogy ilyen szépen elvegetálnak a „közepes jövedelem csapdájában” nagyobb megrázkódtatások nélkül. Ehelyett Ukrajna lerohanásával Putyin a XX. század diktátoraihoz csatlakozik, aki most népét gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is a harmadik világ szegénységének és kilátástalanságának útjára vitte.

Kilenc ok, amiért nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság

Kilenc ok, amiért nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság

A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.

Kiszámoltuk: durván megüti a magyar gazdaságot az energiaválság

Kiszámoltuk: durván megüti a magyar gazdaságot az energiaválság

Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.

Nem fogod kitalálni, hány magyar családnak van autója, részvénye vagy éppen lakáshitele

Nem fogod kitalálni, hány magyar családnak van autója, részvénye vagy éppen lakáshitele

Saját bevallása szerint a magyar háztartások 60%-ának van saját autója, 2%-nak tőzsdei részvénye és 17%-nak ingatlanhitele – mutatják az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményei. Az ingatlantulajdon értékével együtt egy medián magyar háztartásnak 20 millió forintnyi (adóssággal csökkentett) vagyona volt 2020 végén. Három év alatt a legidősebbek gyarapodtak a leginkább, a legfiatalabbak a legkevésbé.

A benzinárstopot most megmentették, de nincs ingyenebéd

A benzinárstopot most megmentették, de nincs ingyenebéd

A benzinárstop első négy hónapja után egyértelművé vált: a piacgazdasággal nem konform intézkedéseket a piacgazdaság szereplői a racionális érdekeiktől vezérelve természetes módon kikezdik. Ez történt az üzemanyagok árára tavaly novemberben bevezetett, majd az energiapiaci áremelkedések miatt egyre kifeszítettebb hatósági árral is. A kormány most újabb intézkedésekkel reagál a helyzetre, és kilátásba helyezte, hogy ha kell, újra odacsap az asztalra. Ettől még az árplafon közgazdaságilag nem fenntartható és a kivezetés idején fájdalmas lehet a kijózanodás.

Térdre kényszerítette a forintot a devizapiaci vihar – Tényleg még az ukrán hrivnya is jobban teljesít?

Térdre kényszerítette a forintot a devizapiaci vihar – Tényleg még az ukrán hrivnya is jobban teljesít?

A hét elején szinte pánikszerű eladások jellemezték a forint piacát, majd szerdára hasonlóan nagy lendülettel erősödött vissza a magyar deviza 380 alá. Ez persze a korábbihoz képest még mindig kifejezetten magas szint, viszont már érezhető fordulatról beszélhetünk. Így is a forint az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb vesztese eddig. De miért épp a magyar deviza került célkeresztbe? Hogy lehet, hogy még az ukrán hrivnyánál is nagyobbat gyengültünk?

MNB: A fenntartható felzárkózásunk záloga a versenyképességi reformok átfogó végrehajtása

MNB: A fenntartható felzárkózásunk záloga a versenyképességi reformok átfogó végrehajtása

A Versenyképességi Tükröt, amelynek célja a 2019-ben bemutatott 330 pontos Versenyképességi program megvalósulásának utókövetése, 2022-ben harmadik alkalommal jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank. A koronavírus-járvány által rendkívüli módon megnehezített körülmények ellenére a program javaslatainak összesített teljesülése a 2020. végi 34 százalékról 42 százalékra emelkedett, emellett a 330 javaslatból 253 esetében már megindult a megvalósulás. A látott eredmények ellenére további erőfeszítések szükségesek a versenyképességi reformok teljes végrehajtására, ugyanis csak ezáltal biztosítható az ország fenntartható felzárkózása.

Lakáshitelek háború idején: milliókat buktak a hitelfelvevők, és csak ezután jöhet a java

Lakáshitelek háború idején: milliókat buktak a hitelfelvevők, és csak ezután jöhet a java

Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.

"Összeomlik a lakáspiac és brutális árcsökkenés jön!" - A háború kiszabadította a szokásos jósokat

Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.

A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?

A magyar költségvetés is megborulhat az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt

A magyar költségvetés is megborulhat az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt

Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati államok arra adott Oroszország elleni szankciósorozata nyomán néhány nap alatt nagyot változtak a magyar gazdaság kilátásai is. Az elemzők és a piaci szereplők is elkezdték elővenni a pesszimista forgatókönyveket a 2022-es évre: az eddig tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés, tartósan magasabb infláció, magasabb kamatok, gyengébb forintárfolyam, elszálló energiaárak. Összességében ez egy olyan mix, ami akár a költségvetés ambiciózus 4,9%-os hiánycélját is könnyen szétfeszítheti. Kérdés, hogy a romló folyamatokat látva meddig tarthat ki a fiskális politika "stratégiai nyugalma", az idei büdzsé ugyanis nincs nagy tartalékokkal elkényeztetve és a mozgástér is folyamatosan szűkül. Főleg a kedd reggel megjelent friss államháztartási helyzetkép fényében.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!