Itt az új rekord: megindultak külföldre a magyar fiatalok

Az Engame Akadémia nyolc éve követi nyomon a külföldi egyetemeken tanuló magyarok számának alakulását. Adataik szerint

egy év alatt 7 százalékkal nőtt a létszám, hét év távlatában pedig 3 százalékos bővülés látható.

Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenség a hazai felsőoktatás párhuzamos erősödésével együtt értelmezhető.

A felvi.hu statisztikái alapján 2025-ben tizenöt éves csúcs dőlt meg: a több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezren nyertek felvételt. Ez nagyjából 74 százalékos arányt jelent. Az adatokban azok a fiatalok is benne vannak, akik végül külföldön kezdik meg tanulmányaikat, mivel jellemzően itthon is beadnak jelentkezést.

A hazai egyetemek iránti érdeklődés is élénkül. Tavaly több mint 310 ezren pályáztak magyar intézményekbe, ami 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az alap- és mesterszakokon tanulók száma meghaladja a 252 ezret, ez 17 százalékos bővülés a 2021/2022-es tanév óta.

Manapság minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul, és arra számítunk, hogy ez a szám tovább emelkedik

– mondta Nádas Rita.

A motivációkat is felmérték,

• a válaszadók közel fele (48,8 százalék) a hazai politikai és társadalmi viszonyok miatt választja a külföldet.
• A második legfontosabb szempont a külföldi diplomával járó munkalehetőségek köre volt (36,1 százalék).
• Harmadik helyen a magyar felsőoktatás színvonalával kapcsolatos fenntartások szerepeltek. A kitöltők 30,3 százaléka kalandvágyból vág bele a nemzetközi tanulmányokba.

A legnépszerűbb célországok között Ausztria 4218 hallgatóval vezet. Ebben szerepet játszik a földrajzi közelség, az ingyenes képzések és a kiszámítható felvételi rendszer. Hollandiában 3340 magyar diák tanul, széles angol nyelvű kínálat mellett – kivéve az orvosképzést, amelyet már csak holland nyelven oktatnak. Az évi 2601 eurós tandíj sokak számára még megfizethető, és a tanulás mellett dolgozó EU-s hallgatók jelentős állami támogatást is kaphatnak.

Németország 3139 fővel a harmadik. Itt a szemeszterenként fizetendő díj jellemzően mintegy 300 euró, a mesterképzések jelentős része pedig angolul is elvégezhető. Az Egyesült Királyságban jelenleg 1500, Dániában 881 magyar hallgató tanul. Dániában ugyan tandíjmentes az oktatás, ám a magas megélhetési költségek miatt mégsem tartozik az olcsóbb opciók közé.

Egyre több alternatív célország jelenik meg a térképen. Írországban 210 magyar diák tanul, részben azért, mert a Brexit után több technológiai óriásvállalat – köztük a Google, a Microsoft, az Apple és a Cisco – Dublinba helyezte az európai központját. Belgium, Svédország és Finnország az ingyenes képzései miatt szintén egyre népszerűbb. A svéd egyetemeken 22 százalékkal nőtt a magyar hallgatók száma, Spanyolországban 49-cel többen tanulnak, mint egy éve, Olaszországban pedig 25 százalékos bővülést mértek.

Svájcban a közhiedelemmel ellentétben megfizethetők az egyetemek, az alpesi országban már több mint 300 magyar tanul. Népszerűek az amerikai egyetemek külföldi kampuszai is, például a bécsi CEU, a budapesti McDaniel College vagy a berlini Bard College.

Az Egyesült Királyság a Brexit óta veszített a vonzerejéből. A 2017/2018-as tanévben még 2260 magyar hallgató járt brit egyetemre, mára ez a szám 1500-ra csökkent. A tandíjak jelentősen megemelkedtek: általában 22 ezer font körül alakulnak, az orvosképzéseknél pedig akár a 70 ezer fontot is elérhetik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images