Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint 900 jelölést mérlegelve kiválasztották azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Csökkenő infláció és jegybanki alapkamat Magyarországon, gyengülő forint és dollár, erre számít az Equilor. Hogy mibe érdemes ilyen környezetben befektetni? Az elemzőház óvatosságra int a növekvő bizonytalanságok miatt, de jó alternatívát jelenthetnek a magyar állampapírok, amelyek relatíve magas reálhozamot kínálnak, a részvénypiacokon érdemes lehet a régiós, különösen a lengyel és magyar piacok felé fordulni, amelyek historikusan olcsónak számítanak. A szektorok közül a defenzívebb ágazatok, mint a közművek, gyógyszeripar és nem ciklikus fogyasztási cikkek gyártói lehetnek vonzóbbak a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszában, derült ki az Equilor sajtótájékoztatóján.
Jozef Sikela uniós energiaügyi biztosjelölt az orosz gázfüggőség csökkentését szorgalmazza az EU-ban, egy tervet is bemutatott, hogyan vágná le Kelet-közép-Európát az orosz ellátásról. A politikus már felszólította a magyar kormányt, hogy építse le a Gazprom-szállításait, és az oroszok gázmosásaiba se menjenek bele.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) elkészítette a Trump Risk Index (TRI) mutatót, amely egy második Trump-elnökség lehetséges globális kihatását értékeli az egyes országok szempontjából. A leginkább az Egyesült Államok szomszédai és Németország aggódhatnak, az erős gazdasági kapcsolatok miatt Magyarországnak is van mitől félnie. Azonban a magyar kormány mellett szól a kedvező viszony a Rebulikánus Párttál.
Szinte nincs még egy olyan európai ország, ahol a helyi befektetői részarány olyan nagy szeletet hasítana ki a teljes ingatlanbefektetési volumenből, mint Magyarországon, miközben a külföldi befektetők többsége az emelkedő hozamok ellenére sem tartja vonzónak a magyar ingatlanpiacot más európai országokhoz képest. Hogy a bizonytalansággal jellemzett tavalyi év óta hogyan változott a piaci hangulat, mennyire jött vissza az iroda, az ipar-logisztikai, a hotel vagy az alternatív szegmensekben a befektetői és fejlesztői étvágy, milyen tranzakciók jellemzik most a piacot, illetve, milyen globális folyamatok alakíthatják a következő években a szektort, arról Furulyás Ferenccel, az iO Partners Hungary ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Ukrajna újjáépítésének és stabilizációjának sikere szorosan összefonódik a nemzetközi támogatás és a helyi reformok hatékonyságával. Az országnak stratégiai lépéseket kell tennie a gazdasági diverzifikáció, a humán tőke fejlesztése és az infrastrukturális modernizáció terén, hogy hosszú távú fenntartható fejlődést érjen el – vélik el a Centre for European Policy Studies kutatói, akiknek friss jelentése szerint a további nemzetközi, főként piaci befektetések legkomolyabb visszatartó ereje nem a háború, hanem a szükséges politikai reformok végrehajtása.
Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően ma, azaz 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este. A magyar állam 80%-os tulajdonrészt szerzett, a vételár 3,1 milliárd euró, emellett a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt is meghosszabbították.
A legtöbbet a mérsékelt és szélsőjobboldali pártok költötték eddig kampányolásra az európai parlamenti választásokra készülve. Az online térben a politikusok már nem használhatnak célzott online hirdetéseket, de így is ez lett a legnépszerűbb hirdetési forma. Európában eddig a magyar Fidesz-KDNP pártszövetség költötte a legtöbbet, mögéjük görög és német pártok fértek fel a listára.
Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
A Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzéséből.
A német ipar hosszabb ideje lejtmenetben van, és ami magyar szempontból kellemetlen, hogy ezzel párhuzamosan a hazai ipar is recesszióba süllyedt. De miért szenved Európa mintagyereke, és mik a kilátásai? A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentésében ezt a kérdést járták körül a szakértők.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
A szülők a nem szülőkhöz képest bő két és félszer több saját erőforrást áldoznak a társadalom fenntartására, a gyereknevelésre fordított idő közvetett „adója” pedig átlagosan 77%-os – állapította meg egy 12 európai országot vizsgáló dán-magyar kutatás.
Jelentősen csökkentette 2023-as eredményvárakozásait a Masterplast ma reggeli bejelentésében, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, Tibor Dávidot kérdeztük ennek hátteréről, a tavalyi évről, és a jövő évi kilátásokról. Szóba került a hazai építőipar nehéz helyzete, és az, hogy mikor várhatóak itthon az állami energetikai támogatási programok, amin a cégvezér szerint aktívan dolgozik a kormányzat.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek. Ezeknek a hatásoknak az eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.
