A Financial Times mai tudósításában egy meghökkentő visszaemlékezést idéz fel. Eszerint Bill Clinton, az Egyesült Államok egykori elnöke már 2011-ben érezte, hogy Vlagyimir Putyin támadást fog intézni Ukrajna ellen.
Csütörtököt követően pénteken ismét dróntámadás érte a dél-oroszországi Ilszkij olajfinomítót – írja a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
Moszkva Ukrajnát vádolta meg azzal, hogy meg akarták gyilkolni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A jelentések szerint szerda reggel két drón támadt a Kremlre, felvételek tanúsága szerint az egyik az épület kupolájánál robbant föl. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, nincs közük az incidenshez, ők a saját területükért harcolnak. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint az eset annak jele, hogy Oroszország nagyszabású támadást tervez Ukrajna ellen a következő napokban. Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök közben a közösségi médiában közzétett posztjában kijelentette, hogy a Kreml elleni állítólagos éjszakai dróntámadás miatt Moszkvának nem maradt más választása, mint Zelenszkij ukrán elnök és csapata „likvidálása”.
Történelmi csúcsra ért a mai nap folyamán az arany ára, a klasszikus menekülőeszközként számon tartott nemesfém áremelkedése mögött több rövid és hosszabb távú ok is meghúzódik. De vajon mire lehet számítani a történelmi csúcs után, milyen események befolyásolhatják az arany árát?
Oroszország szövetségi költségvetésének olaj- és gázipari bevételei áprilisban 64%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest az olajfinomítóknak nyújtott magasabb támogatások miatt - közölte a pénzügyminisztérium a Reuters szerint.
2023 első negyedévében az orosz olajipari vállalatok mintegy 2001 új olajkutat nyitottak meg és helyeztek üzembe, ezzel az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal több kút üzemel - közölte nemrég az energiaügyi minisztérium statisztikáit ismerő forrásokra hivatkozva a Vedomosztyi napilap.
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, az olajárak a kereslettel kapcsolatos aggodalmak miatt jelentős esésen vannak túl, azonban ma reggel valami szokatlan történt. Az ázsiai kereskedésben gyakorlatilag percek leforgása alatt szakadt több mint 7 százalékot a WTI jegyzése, majd hirtelen felpattant.
A szokatlanul enyhe téli időjárásnak és az orosz fosszilis energiatermékekről való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredek olaj-és gázáresésről szóltak az energiapiacon, jelen pillanatban tehát szerencsére nem panaszkodhatunk a tavaly ilyenkor (és később) látott magas energiaárakra, amik lehetővé tették, hogy a legnagyobb olajcégek brutális rekordprofitokat hozzanak össze a negyedévekben. Hiába azonban a jegyzések beesése, a supermajor cégek így is rendkívül magas számokkal tudtak előrukkolni az elmúlt napokban - elemzésünkben utánajárunk, hogy mi okozhatta az elemzői várakozásokat túlszárnyaló eredményeket.
A bizonytalanság ott van a vállalkozók fejében, sokan most kivárnak, próbálnak adaptálódni a gazdasági helyzethez – mondja előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója Hitelezés 2023 konferenciánkon.
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
A tavasz utolsó hónapját tapossuk, ami a változékony időjárás ellenére több szempontból is jó hírnek számít. Egyrészt, hamarosan beköszönt a nyár és indulhat a nyaralási szezon, de a tőzsdei befektetőknek talán még ennél is fontosabb, hogy lezajlottak a magyar cégek éves rendes közgyűlései, amelyeken döntés született a tavalyi év eredményei utáni osztalékfizetésről. Ez azt jelenti, hogy hazai cégek hamarosan több százmilliárd forintot kezdenek el kifizetni a részvényeseik számára, és aki időben kapcsol, az még nagyon vonzó osztalékhozam mellett tud vásárolni. A rendelkezésre álló információk alapján összegyűjtöttük, hogy mekkora kifizetésekre számíthatnak a részvényesek, illetve, hogy melyek azok a kiemelt dátumok, amelyekre érdemes lesz figyelni a következő időszakban.
Dróntámadás következtében kigyulladtak egy olajtermék-tároló egyes részei egy dél-oroszországi finomítónál, a tüzet két óra alatt sikerült megfékezni – írja a Reuters az orosz TASZSZ hírügynökség csütörtökök kora reggeli jelentésére hivatkozva.
15,93 millió eurót kaphatnak a magyar gazdák abból a 100 millióból, amit Kelet-Európai tagállamoknak juttat Brüsszel azért, hogy kompenzálja a Ukrajnával határos tagállamokban a terményimport okozta problémákat. Ezzel párhuzamosan az érintett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy feloldják az Ukrajnából származó búzára, kukoricára, repcemagra és napraforgómagra, valamint minden más termékre vonatkozó egyoldalú intézkedéseiket.
Miután tegnap is jelentős mértékben esett, ma még tovább folytatódik az olajár mélyrepülése. A Brent és a WTI árfolyama 4-5 százalékos mínuszban van a szerdai kereskedés során, miután több tényező is gyengülő keresletre utal - írja a Reuters.
Az oroszországi gáztermelés 10%-kal csökkent éves szinten 2023 első negyedévében, a Gazprom termelése közel 18%-kal esett vissza - írja a Kommerszant. A független termelők, a Rosneft és a Novatak termelése azonban a meglévő projektek kapacitásbővítésének köszönhetően növekszik, de kérdéses, hogy az Európai Unió piaca nélkül mi lehet az orosz gázkitermelés jövője.
Az elmúlt két napban egymás után érkeznek hírek arról, hogy Oroszországot, illetve az orosz haderőt több apró, de rendkívül kellemetlen támadás érte. Nézzük, milyen csapásokat szenvedett el a nagyhatalom az elmúlt napokban.
Törökország megbízható és kiszámítható tranzitpartner, nélküle nem lenne garantálható a biztonságos energiaellátás Magyarországon - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Ankarában.