Elon Musk élesen bírálta a Donald Trump által támogatott adócsökkentési és kiadási törvényjavaslatot, "undorító szörnyszülöttnek" nevezve azt, amely szerinte tovább növeli a szövetségi költségvetés hiányát - jelentette a Cnbc.
A kínai e-kereskedelmi vállalatok az amerikai piacról Európa felé fordulnak a Trump-féle vámok miatt, de a váltás több ok miatt sem egyszerű - írta meg a Bloomberg.
Üres polcok és kígyózó sorok a szupermarketekben: a japánok megrohamozták a kiskereskedelmi láncokat, miután a kormány a vésztartalékból származó rizst kezdett el árusítani az előző héten – hívta fel a figyelmet a Reuters. Az ok: egy év alatt megduplázódott az alapélelmiszer ára.
A Mol-csoport és az azerbajdzsáni SOCAR aláírta a Shamakhi–Gobustan régiót lefedő új szárazföldi szénhidrogén-kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodás legfontosabb feltételeit - olvasható a Mol közleményében.
A megújuló energiaforrások térnyerése újabb mérföldkőhöz érkezett Olaszországban: a MET Energia Italia és az Eredi Gnutti Metalli tíz évre szóló szélenergia-alapú áramvásárlási szerződést (PPA) kötött - közölte a MET.
A Microsoft újabb több száz alkalmazottól válik meg, miközben a technológiai ipar a költségcsökkentésre törekszik, de közben milliárdokat fektet a mesterséges intelligenciába - közölte a Bloomberg.
Az ukrán hadsereg vezetésében tapasztalható túlzott központosítás és a főparancsnok, Olekszandr Szirszkij beavatkozása a taktikai döntésekbe gyengíti Ukrajna védelmi képességeit és lassítja a kritikus fontosságú döntéshozatalt a fronton - számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Elengedhetetlenek a technológiai fejlődéshez és a zöld átálláshoz, viszont az egyre koncentráltabb kínálat miatt könnyen válhatnak geopolitikai erőfitoktatások eszközévé – ha valaki nem találta volna ki, hogy miről beszélünk, annak elmondjuk: a CRM-el, azaz a kritikus nyersanyagokkal foglalkozik ez az elemzés. A kritikus nyersanyagok kis túlzással egyik pillanatról a másikra a globális energiabiztonság és a gazdasági fejlettség megőrzésének frontvonalává váltak. A kormányzatok már kapcsoltak az EU-ban és az USA-ban is, szakpolitikai intézkedések és támogatások sora indult meg azzal a céllal, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság Kína felé. Az egyre hangsúlyosabb állami támogatások és a beruházási folyamatok felpörgetése egy nagyon izgalmas befektetési lehetőséget teremt, hiszen a területen tevékenykedő legnagyobb vállalatok részvényeivel lehet kereskedni az amerikai vagy az európai tőzsdéken.
Remek évük volt a vezető hazai alapkezelőknek 2024-ben: a tíz legnagyobb alapkezelő együttesen 76 milliárd forint adózott nyereséget termelt, ez 33%-kal haladja meg az előző évi értéket. A kezelt vagyon is szépen nőtt, bár valamivel lassabb ütemben (26%-kal), így a top tíz alapkezelőre 15 000 milliárd forintot bíztak a befektetők. A friss beszámolók alapján a három legnyereségesebb szolgáltató az OTP Alapkezelő, az MBH Alapkezelő és a Hold Alapkezelő volt, a legnagyobb kezelt volumennel pedig az OTP Alapkezelő, az Erste Alapkezelő és az MBH Alapkezelő büszkélkedhetett év végén.
Június 3-án tartják az előrehozott elnökválasztást Dél-Koreában, amely véget vethet az országban régóta tartó belpolitikai instabilitásnak. A társadalom ezen idő alatt rendkívül polarizált lett, de más kihívások is várnak majd a következő államfőre. Közben a helyzet egyáltalán nem megnyugtató, mivel nyitva van annak a lehetősége, hogy a jövőben az eddigiekhez hasonlóan fennmarad a káosz.
Közel 5 százalékkal nőtt a Spar Magyarország Kft. árbevétele 2024-ben, de a vállalat üzemi és adózott eredménye a korábbinál is nagyobb veszteséget jelez. Ennek ellenére a cég nem lassított: új boltokat nyitott, meglévőket újított fel, és tovább építi franchise-hálózatát.
A bankok és a biztosítók is erősebb évet zártak 2024-ben, mint egy évvel korábban, legalábbis az adózott eredményük alapján. Míg azonban a hét legnagyobb bank osztaléka 458-ról 762 milliárdra emelkedett, a hét legnagyobb biztosító ugyanúgy 19 milliárd forint körüli összeget fizet ki a tulajdonosainak, mint tavaly, ráadásul a legnagyobb osztalékfizető biztosító nem a nagyok közül került ki. A május 31-éig megjelent éves beszámolókból csemegéztünk.
A Puskás Arénát tavaly háromszor megtöltő magyar előadó rövid visszavonulás után október 17-én fog ismét koncertet adni az MVM Dome-ban - szúrta ki a Telex.
Az Európai Unió korlátozni készül a kínai orvostechnikai eszközgyártók hozzáférését az uniós közbeszerzési szerződésekhez, miután vizsgálata kimutatta, hogy Peking diszkriminálja a külföldi cégeket – tudósított a Bloomberg.
"Nem a profit, hanem a magyar családok az elsők – a kamatstop a lakhatás biztonsága mellett a bankokat is védi!" - reagált közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy több hazai bank az Alkotmánybírósághoz fordult a jelzáloghitelek kamatstopja miatt a Magyar Bankszövetség pénteki bejelentése szerint. A minisztérium megítélése szerint az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadvány "veszélyezteti a magyar családok helyzetét és a lakhatás biztonságát."
Rekordévet zárt a Budapest Airport, nem csak az utasforgalom, de a bevétel és az adózott eredmény tekintetében is – derül ki a cég éves beszámolójából. Ami még izgalmasabb, hogy a tavalyi év után jelentős, mintegy 106 milliárd forintos osztalékot kapnak a tulajdonosok, a magyar állam és a Vinci Airports.
Donad Trump amerikai elnök visszavonta az Elon Muskkal különösen jó kapcsolatot ápoló Jared Isaacman NASA-vezetői jelölését, és bejelentette, hogy hamarosan egy új, az "Amerika az első" elvhez igazodó jelöltet nevez meg a szervezet élére - írta meg a CNN.
A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.
Mi lenne, ha pontosan tudnád, mennyit keres a kollégád? Mi lenne, ha mindenki szabadon megoszthatná a saját fizetését? És mi lenne, ha az álláshirdetésekben végre kötelező lenne feltüntetni a várható fizetést? Mindez hamarosan valóra válhat!
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!