Az érdemi, az adott kérdés mélységeit feltáró szakmai vita mindig előre mutató. Elsősorban azért, mert a résztvevőket álláspontjuk átgondolására, módosítására, pontosítására vagy visszavonására késztetheti. Ezért is olvastam nagy figyelemmel Varga Mihály - noha elutasító - mégis kiegyensúlyozott írását.
Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban - közölte az uniós parlament kedden.
Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.
Orbán Krisztián és Zsiday Viktor is egyetértettek abban, hogy Magyarország EU-tagságának nincs alternatívája, a gazdasági fejlődésünkhöz elengedhetetlen, hogy az EU tagjai legyünk.
Ha nem változtatunk a jelenlegi gazdasági struktúránkon és a gazdaságpolitika irányán, akkor Magyarország fejlődési lehetőségei erősen korlátoltak, csak a dél-európai országok fejlettségi szintjére vagyunk jogosultak - mondták a meghívott szakértők az Egyensúly Intézet online eseményén. A beszélgetésen a közgazdászok arra keresték a választ, hogy milyen gazdaságpolitikai lépéseket kell tenni ahhoz, hogy Magyarország fejlett országgá váljon. Csak az állam képes ugyanis arra, hogy a jelenlegi fejlődési pályáról - amit örökül kaptunk - pozitív irányba térítse az országot.
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott.
Oroszország kénytelen lesz egy időre megszakítani a kommunikációt az Európai Unió vezetőivel, ha ebben a közösségben nem értik meg, hogy Moszkvával a párbeszédet a kölcsönös tisztelet alapján kell folytatni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Valdaj vitafórumon kedden elmondott online előadásában.
A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
Lefelé módosították a német gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzésüket Németország vezető gazdaságkutató intézetei szerdán megjelent közös elemzésükben.
A tavalyi év egyik legfontosabb kérdése az új lakások 5 százalékos áfája volt, ami eredetileg 2019 végéig lett volna érvényben, de a 2018. november 1-je előtt beadott építési engedélyek esetében ezt meghosszabbították 2023 végéig. Sokan úgy vélik azonban, hogy a 27 százalékos áfa hátráltatja a lakásállomány megújulását, ezért további módosításokat is elképzelhetőnek tartanak. A kérdésről a piac vezető lakásfejlesztőit és szakértőit kérdeztük meg.
Washington tárgyaljon Moszkvával ahelyett, hogy kilép a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből - közölte szombaton a kínai külügyminisztérium.
Tavaly 854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből. Ezzel már a harmadik különböző szám lát napvilágot ugyanazzal a folyamattal kapcsolatban, így nem árt tisztázni, melyik adat megbízható.
Az MNB szerint Magyarország már megérett a felminősítésre, a Fitch Ratings ehhez arra várhat, hogy a jelenlegi kedvező szinteken stabilizálódjanak a mutatók, és konszolidálódjon a globális befektetői környezet, így továbbra is várható a felminősítés.
A baleseteket követően a dolgozókat sújtó stressz a második legnagyobb kockázati tényező a munkahelyeken egy EU-s felmérés szerint. Mivel a probléma a dolgozók egészsége mellett a vállalatok hatékony működését is veszélyezteti, az utóbbi 1-2 évben egyre több munkaadó kezdi komolyan venni. Ráadásul a munkavállalói jólét- és egészségtámogató programok, eszközök használata már nem az irodai dogozók kiváltsága: a fizikai munkások fluktuációjával küzdő hazai gyárak is nyitnak az olyan gyors és hatékony megoldások felé, mint a relaxációs helységek vagy a masszázsfotelek. Szakértőket kérdeztünk meg, hogy mit tehetnek azok a vállalatok, amelyeknek a dolgozói fokozottan ki vannak téve a stressznek.
Régi vita az, hogy a közgazdaságtan mennyiben tekinthető tudománynak, illetve mennyiben lenne szükség a "főáramú" közgazdaságtan radikális megújítására. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság hatására jelentősen erősebbek lettek a kritikus hangok, elsősorban a makroökonómia területén, amely a tágabb közönség számára megtestesíti a közgazdaságtant. Ebben az írásban megpróbálom áttekinteni, hogy mennyiben jogosak a bírálatok, illetve a szerteágazó kritikák közül melyek vehetők komolyan.
Ehhez szükséges röviden áttekinteni makroökonómia evolúcióját, a válság óta történt változásokat, illetve a tudományos élet és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatot. Megelőlegezve a részleteket, véleményem szerint a radikális kritika nagy része nem megalapozott, vagy félrevezető. Jó példa erre a magyar sajtóban is megjelent 33 tézis. Nem célom ennek a részletes megvitatása, ezt megtették többen is az angol sajtóban. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy érdemes magyar nyelven is áttekinteni a makroökonómia (és a közgazdaságtani módszertan) jelenét és jövőjét, és szétválasztani a jogos és megvalósítható, a jogos, de reménytelen, illetve a jogtalan kritikákat.
A Magyar Nemzeti Bank által első alkalommal publikált Versenyképességi jelentés célja, hogy átfogó és objektív képet adjon Magyarország versenyképességi helyzetéről. A versenyképesség alapos értékelése céljából a jelentés 11 témakört fed le, 100-nál is több indikátort használ, amelyek több mint 90 százaléka objektív. Hiteles diagnózis nélkül ugyanis nem lehet megfelelő és következetes strukturális politikát folytatni, illetve hazánk esetében versenyképességi fordulatot végrehajtani, ami viszont nélkülözhetetlen a közepes fejlettség csapdájából való kitöréshez.
Bár az olaj idei várható árfolyammozgásaira vonatkozó előrejelzések inkább óvatos megközelítést tükröznek, ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy tovább folytatódhat az energiahordozó drágulása. Miközben a Kőolaj-exportáló Szervezetek Szövetsége (OPEC) szerint a globális olajpiacot továbbra is túlkínálat jellemzi, a finomított termékek tartalékainak alakulása, az alapkezelők pozíciói, a határidős árfolyamok vagy éppen a piac elmúlt hetekben a geopolitikai történésekre mutatott reakciója a további áremelkedésre vonatkozó figyelmeztetésként értékelhető.