Nemcsak a kockázatitőke-piac helyzetét, hanem a magántőke aktivizálásának lehetőségeit is középpontba állította a kétnapos 0100 Emerging Europe 2025 régiós befektetői konferencia, ahol a startupokat és klasszikus vállalkozásokat célzó befektetések és az intézményi források mozgósítása is napirendre került. Habár szépen fejlődik a magyar tőkepiac, és egyre inkább nő a régió szerepe az iparágban, a szektor további élénkítéséhez szükség lenne a magántőke aktivizálására is, amihez az intézményi befektetőknél lévő források becsatornázása lehetne jó módszer. A szakértők szerint ez a lépés nemcsak a vállalkozások növekedését, hanem a teljes ökoszisztéma fejlődését szolgálná.
Március 3-tól beadhatók az igénylések a Demján Sándor Tőkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett és a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara által működtetett programban a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzésére 100 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre - közölte az NGM és az MKIK.
Szarvas Ferencet, több állami nagyvállalat volt vezetőjét, a MAVIR volt Felügyelőbizottsági tagját nevezte ki a Felügyelőbizottság január 1-től a MAVIR vezérigazgatójának - derült ki a villamosenergia rendszerirányító honlapján megjelent közleményből. Ezzel párhuzamosan a testület Szarvast az Igazgatóság tagjává választotta.
Százmilliárd forintos keretösszeggel indul februárban a Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek keretében a Kft. vagy Zrt. formában működő cégek 100-200 milliós forrást igényelhetnek jelképes, 1 százalékos tulajdonrész átadása és évi 5%-os kamat fejében. Legalább két lezárt üzleti év és 300 milliós árbevétel szükséges a részvételhez, az MFB jegyzi a befektetési jegyeket, az MKIK pedig a tőkealap kezelésérért lesz felelős. Az ingatlanvásárlást kizárták a lehetséges felhasználási célok közül.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) befektetésével elindult az Európai Beruházási Alap (EIF) által kezelt Három Tenger Kezdeményezés innovációs alap, az MFB csatlakozásával vállalta, hogy 20 millió eurót biztosít növekedési szakaszban lévő közép- és kelet-európai vállalkozások fejlődésének finanszírozására.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.
Bezár a magyar informatikai sikersztori, a Green Fox Academy a Facebookon jelentette be: a háború következményei, a magas infláció és egyéb gazdasági nehézségek folyamatos kihívás elé állította őket, ezért bezárják kapuikat.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
A Szilícium-völgyben és Londonban is aktív, 120 fős nemzetközi szoftverfejlesztő céggel bővül a Gloster csoport, olvasható a vonatkozó közleményben. A P92 IT Solutions megvásárlásával egy 30 éves múltra visszatekintő, Kaliforniában és az Egyesült Királyságban is saját leányvállalatokkal rendelkező erősíti a Gloster tőzsdei sztoriját, az akvizíciónak köszönhetően a Gloster csoport konszolidált árbevétele (magyar szabvány szerint) várhatóan mintegy harmadával, EBITDA-ja közel a felével növekedhet, az exportarány pedig már az idei év végén meghaladhatja a management előzetes 2025-ös várakozásait.
A Széchenyi Alapok (SZTA) 10 millió eurót fektet a 500 Emerging Europe (500EE), amerikai hátterű alapkezelő második alapjába. Az együttműködés részeként a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének franchise cége Budapesten nyitná meg irodáját, és az SZTA befektetésével megegyező összeget a régióban fektetne be – tudta meg a Portfolio.
A Széchenyi Alapok 10 millió euróval beszáll az 500 Emerging Europe amerikai hátterű befektetőcég legújabb tőkealapjába, amelynek irodája Budapesten lesz - közölte a magyar állami tőkefinanszírozó kedden.
A tavalyi évben látványosan átrendeződött a kockázatitőke piaca, a magas kamatok mellett és tartósan kiszámíthatatlan pénzpiaci környezetben felértékelődött a tőke szerepe. A Széchenyi Alapoknál az elnök-vezérigazgatói tisztséget új szakember tölti be Deme Géza személyében, akivel továbbra is a nagyobb - például tőzsdére lépés környéki, sikeres - vállalatokban keresik a befektetési lehetőséget, de olyan új területek felé is nyitnának, mint a filmfinanszírozás, amitől kivételes megtérülést várnak, és hosszú távon, még akár stúdió építésbe is beszállnának. Interjú.
A jelenlegi gazdasági környezetben, a magas kamatok, a bizonytalan energiahelyzet és a beruházási kedv visszaesése közben kiemelten fontos az olcsó, kedvező feltételek mellett felvehető, fix kamatozású hitel jelenléte a kkv-szektorban – ez volt a fő üzenete a Portfolio és a KAVOSZ országos rendezvénysorozatának kecskeméti állomásán megtartott szakmai eseménynek. A Széchenyi Kártya olcsó forrásai pótolhatatlan segítséget nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak, ráadásul döntés született arról is, hogy decemberig a program változatlan feltételekkel mehet tovább.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedése nemcsak hazánkban okozott hatalmas kihívásokat, a környező és EU-s országokban is éreztette hatását. Megyei szinten sincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, habár az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. Milyen pénzügyi és fejlesztési lehetőségei vannak ma a kis- és középvállalkozóknak, amelyek segíthetik az újraindulást és kiutat jelenthetnek a válságból? Hol tartunk az alagútban és mi jöhet még szembe? A Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvénysorozatának szegedi állomásán az elérhető hazai források és hitelprogramok mellett a versenyképesség növeléséről is szó volt.
Márciusban berobbant a tőkepiacra a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által meghirdetett, három pillérből álló Baross Gábor Tőkeprogram. Az első pillér két alprogramot tartalmazó pályázati kiírása már le is zárult, 14 alap fordíthatja beruházásokra, zöldfejlesztésekre és a tőzsdei aktivitás ösztönzésére az elnyert mintegy 170 milliárd forint forrást. A pályáztatás tapasztalatairól, az alprogramok várható eredményeiről és az NTH intézkedéseiről Katona Bence vezérigazgatóval beszélgettünk.
A kormány elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 600 milliárd forintnyi új tőkeforrást pumpál a gazdaságba - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
A Széchenyi Alapok 2020 áprilisában fektetett be a technológiai cégcsoportba 764 millió forintot, 200 forintos árfolyamon, amelynek egy részét most 850 forintos árfolyamon értékesítette egy 210 millió forint összértékű részvénycsomagban. Az alapkezelő ugyanakkor továbbra is tartja részvényeinek nagyobb részét, mert további növekedési potenciált lát a cégben, amely tavaly történetének legsikeresebb évét zárta: a társaság által közölt előrejelzések szerint árbevétele 20-30%-kal, adózott eredménye pedig 40-50%-kal nőhetett. A befektetés eredeti célja a hozam realizálásán túl a magyar tőzsde fejlesztése is volt, a tőkeemelés a Gloster Xtend piacra lépésének keretében történt.
