Nem csillapodik a feszültség a tengeri szállítások piacán, az év elején látott konténerhiány sújtja továbbra is a piacot, így az egy évvel ezelőtti árak többszörösét kell fizetni a szállítmányokért. Ez egyre több helyen áruhiányt okoz, illetve súlyosbítja az egyébként is élénkülő inflációs nyomást.
Hetek óta az infláció a legkomolyabb félelem a világban, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy 2021-ben rég nem látott áremelkedés jöhet. Néhány helyen már januárban megjelentek ennek a jelei, Magyarországon viszont első ránézésre semmi nem történt, a decemberi 2,7 százalékkal megegyező volt az áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Persze, ha a világban tartós lesz az emelkedő trend, az alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, a várakozások szerint tavasszal meglódulhat a pénzromlás üteme.
Első ránézésre eseménytelen volt múlt pénteken a Fitch és a Standard & Poor’s hitelminősítői felülvizsgálata, hiszen mindkét cég változatlanul hagyta a magyar adósbesorolást és kilátást. Az S&P elemzésében azonban volt egy érdekes megjegyzés, ami arra utalhat, hogy a hitelminősítőnél az MNB esetleges devizapiaci beavatkozását kockázatként értékelnék. Ezzel kapcsolatban megkerestük a cég Magyarországgal foglalkozó szakemberét, aki kicsit bővebben kifejtette meglátásukat.
2020 sok szempontból nem volt szokásos év a koronavírus-járvány miatt, meglepetésre elmaradt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves konzultációja is Magyarországon. Eddig megszokott volt, hogy a szervezet szakértői évente egyszer ellátogattak Budapestre és egyeztettek a gazdaságpolitika főbb szereplőivel, majd egy hosszú jelentést publikáltak a tárgyalások eredményéről. Ezek sokszor nem voltak hízelgők magyar szempontból, gyakran fogalmazott meg bennük éles kritikát a Valutaalap. A Portfolio úgy értesült, hogy a 2020-as felülvizsgálatot a járvány miatt halasztották el, a tervek szerint tavasszal érkezik az IMF-küldöttség Magyarországra.
Januárban még az előző havi szint körül maradhatott az infláció Magyarországon, azonban ez csak a tavalyi magas bázisnak volt köszönhető. Az év további részében a Portfolio által megkérdezett elemzők egyértelműen az áremelkedési ütem élénkülésére számítanak, és szerintük 2022-ben is alig enyhül majd a nyomás. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd a jegybank, szükségesnek tartja-e szigorítani a monetáris kondíciókat.
Várhatóan pénteken késő este teszi közzé felülvizsgálatának eredményét a Fitch és a Standard & Poor’s, vagyis egyszerre két hitelminősítőtől is friss értékelést kaphat Magyarország. Most mindkét cégnél stabil a kilátásunk ugyanolyan besorolás mellett, kérdés, hogy a járvány második hullámának hatására ezen változtatnak-e ezúttal.
Sikertelen kitörési kísérlet után nagy erővel pattant vissza az euró-forint jegyzés, részben ez magyarázza a magyar deviza utóbbi két napban mutatott alulteljesítését. Persze könnyű lenne csak egyszerű technikai tényezőre fogni a dolgot, emellett ismét gyűlnek a viharfelhők a forint egén, melyek hosszabb távon is akadályozhatják a komolyabb erősödést.
Egészen tavaly tavaszig a nagyok játéktere volt a mennyiségi lazítás (quantitative easing – QE) a monetáris politikában, a világ jelentős jegybankjai a 2008-as válság után vég nélkül vásárolták az állampapírokat. 2020-ban a feltörekvő piacon is ledőlt az addigi tabu, az MNB is elkezdett állampapírokat vásárolni. Az év végéig aztán rögtön több mint ezer milliárd forintos állományt halmozott fel a magyar jegybank. Ezzel persze nemzetközi összehasonlításban még ezzel is kezdőnek számít az eszközvásárlásokban az MNB, ám a magyar gazdaság és adósságállomány méretéhez képest kifejezetten erőteljes a magyar QE.
Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.
Hiába írták alá egy éve a megállapodást a kereskedelmi háború első fejezetének lezárásáról, 2020-ban még nőtt is az USA kereskedelmi hiánya Kínával szemben. Ebben persze jócskán benne volt a koronavírus-járvány hatása is, hiszen az elmaradó kereslet miatt Kína lassabban tudta teljesíteni vállalt importkötelezettségeit, illetve megugrott a távol-keleti termékek iránti kereslet. Ezzel együtt a tavalyi év sem hozta el a nagy fordulatot, amit Donald Trump előző amerikai elnök mindenáron szeretett volna elérni a kereskedelmi kapcsolatokban.
Az utóbbi egy hónapban jelentősen csökkent a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya, majdnem kétéves mélypontra esett a magyar deviza elleni spekuláció – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Az utóbbi hetekben a piacon is viszonylag nyugodtak voltak a kedélyek, a forint 360 alá tudott erősödni. Ennek ellenére a szakemberek többsége úgy gondolja, hogy korai lenne fellélegezni, 2021-ben is jöhetnek még felhők a forint egére.
Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.
Előzetesen is lehetett tudni, hogy sok minden megváltozik majd a Brexit után, de az a legfontosabb mindenkinek, hogy decemberben sikerült megállapodni az Európai Unióval – mondta a Portfolionak adott interjúban Paul Fox budapesti brit nagykövet. A diplomata szerint elkerülhetetlen, hogy a változásnak legyenek árnyoldalai is, hiszen mostantól az EU-állampolgároknak is drágább lesz az egyetem és nehezebb lesz munkát vállalni a szigetországban. A magyar demokráciára és jogállamiságra vonatkozó nemzetközi kritikák kapcsán Fox elmondta: szerinte nem feladata más országokat megleckéztetni, ő nem a nyilvános vitákban, hanem a párbeszédben hisz.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.
A válság ellenére két nagy hitelminősítő is pozitívra javította a magyar adósbesorolás kilátását 2020-ban, vagyis összességében nem volt rossz éve Magyarországnak ebből a szempontból. Kérdés, hogy a cégek hogyan értékelik majd a válságból való kilábalási pályák különbözőségeit és kockázatait, ezek miatt lehet, hogy majd csak 2021-ben árazzák be a hosszabb távú hatásokat. Az előzetes naptárakból az kiderült, hogy idén is mindhárom cég kétszer-kétszer vizsgálja majd felül a magyar besorolást, először február közepén rögtön ketten is dönthetnek.
2020-ban már tavasszal új történelmi mélypontot állított fel a forint az euróval szemben, majd ezt ősszel többször megközelítette. Jövőre várhatóan egymással ellentétes erők hatnak majd a forintra, hiszen a gazdaság kilábalása ugyan megkezdődhet a válságból, viszont ezzel párhuzamosan nem fog eltűnni a magyar deviza alulteljesítése. Az elemzők többsége most stagnálásra, kis erősödésre számít 2021-ben, de persze szokás szerint megjelennek a szélsőséges vélemények is.
Alapvetően a dollár mélyrepüléséről szólt a 2020-as év a devizapiacon, elvétve lehetett olyan fizetőeszközt találni, mely veszített a dollárral szemben. Ezek főleg kifejezetten kockázatosnak számító feltörekvő piaci eszközök voltak. Első ránézésre a forintnak nem volt oka a panaszra, azonban a közvetlen riválisokkal összehasonlítva elég egyértelmű alulteljesítés jellemezte a magyar devizát.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Az utóbbi időszak inkább a forint erősödéséről szólt, ez pedig a magyar deviza friss piaci pozicionáltságán is meglátszik, hiszen a spekulatív külföldi befektetők zárták korábbi short pozícióikat. Abban ugyanakkor erősen megoszlik az elemzők véleménye, meddig tarthat a kegyelmi állapot, a többség arra számít, hogy jön még újabb gyengülő hullám a következő hónapokban-években. Így pedig az idén tavasszal látott 370-es történelmi mélypont sincs kőbe vésve, 2021-ben vagy 2022-ben könnyen láthatunk ennél magasabb euróárfolyamot.
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
