Hét évvel ezelőtt kaptam egy darab papírt, amiről nem tudtam, mennyit érhet. A kis papír ugyanis egy cold storage bitcoin tárca volt, és az egyik legnagyobb magyar bitcoin-gurutól kaptam, aki azt mondta, nem tudja, van-e benne bitcoin. Én sem tudtam, de a héten végül pontot tettem a történet végére.
A bankok legacy IT-rendszerei még bőven alkalmasak arra, hogy csere helyett új eszközökkel és technológiákkal modernizálva még évekig gyorsan és hibamentesen kiszolgálják a banki üzletmenetet. A következő években a bankok folyamatosan építik ki a felhő-képességeiket, a cloud native trend és a konténerizáció hatékonyabb működést, rugalmas skálázhatóságot hozhat nekik - véli Kovach Anton, a Shiwaforce alapító-vezérigazgatója, akivel a COVID-hatásról, a banki IT-feladatok kiszervezéséről is beszélgettünk.
Önálló kontaktkutatás, saját „operatív törzs", OTP-s tisztifőorvos, állandó tesztelés – csak néhány intézkedés azok közül, amelyekkel a pénzintézet a járvány negatív hatásait próbálja meg kivédeni. Ez persze nem olcsó mulatság: Magyarországon eddig több mint egymilliárd forintot fordítottak a közvetlen járványvédekezésre, a bankcsoport egészét tekintve pedig még magasabb ez az összeg. Mindeközben a bank az elmúlt hónapokban új típusú és mértékű kibertámadásokat ver vissza, az utóbbi négy hónapban a bank kibervédelmi központja közel 1000 behatolási kísérletet akadályozott meg. Az OTP Bank informatika- és bankbiztonsági ügyvezető igazgatójával, Bucsek Gáborral beszélgettünk minderről.
A COVID-járvány berobbanásakor az MKB modern alaprendszerével könnyebb volt az átállás a digitális, home office működésre, és az új fejlesztések is gyorsabban haladtak, ugyanakkor a banki szervezet már folyamatban lévő agilis transzformációja is nagy szerepet játszott abban, hogy az egyik napról a másikra tömegesen megjelenő ügyféligényekre gyors válaszokat adjon a bank. A bank üzleti és IT-területei közötti együttműködésről, a bank digitális fejlesztéseiről, a PSD2-ben rejlő lehetőségekről beszélgettünk Pereczes Jánossal és Koczka Dániellel, akik azt is elárulták, az MKB új alaprendszere akár a bankholdingos házasságból összeálló szuperbankot is kiszolgálhatná.
Megváltozott a világ, a fejlesztési technológiák, a platformok, a bigtech vállalatok és a fintech kihívók átformálták a pénzügyi IT-cégek működését. Az innováció a fintech piacon ma már nem csupán technológiai kérdés: az üzleti know-how ismerete ugyanúgy elengedhetetlen része a termékfejlesztésnek, mint a leginkább up-to-date technológiák alkalmazása. A fintech szervezetekben dolgozó tehetségek megtalálása, megtartása és menedzselése szintén embert próbáló feladat, a témáról Csorba Gyulával, a Dorsum stratégiai igazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk, aki idén az IVSZ az év menedzsere Gyurós Tibor-díjat is kiérdemelte.
Már több mint 150 kihívó bank működik a világban, amelyek a teljes pénzügyi szolgáltatás portfóliót lefedve, gyökeresen új működési modellben versengenek a banki ügyfelekért. Sokkal alacsonyabb operációs költséggel és lényegesen hatékonyabb és gyorsabb ügyfélszerzési folyamattal, radikálisan új termék-megközelítésekkel támadják a bankok piacát. A COVID-járvány momentumot teremtett a bankoknak és nagyvállalatoknak arra, hogy átgondolják a piaci tevékenységüket és a működésüket, a hosszú távú jövőjüket. November 5-én a digitális bankolás nemzetközi trendjeiről, a SIBOS fintech-konferencián felvetett témákról tartunk online konferenciát, ahol Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatója is elmondja véleményét a globális bankszektorban zajló trendekről. A szakemberrel az eseményen várható témák kapcsán beszélgettünk.
Már több mint egy éve éles a PSD2, vagyis az új pénzforgalmi irányelv Magyarországon, ami a „nyílt bankolás” időszakát hivatott elhozni. Az európai szintű szabályozás célja, hogy a fintechek és bankok, illetve a bankok egymás közötti technológiai és üzleti kapcsolódási kockázatait kezelje, egyidejűleg kinyissa a versenyt a szereplők között. Banki körképet készítettünk arról, mi történt a területen az elmúlt bő egy évben, milyen szolgáltatásokat indítottak el azóta a bankok a területen.
A Széchenyi István Egyetem bázisán létrejött Digitális Fejlesztési Központ fő tevékenységi területe a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése, kiemelt fókuszában az 5G technológiával. Az autonóm járműrendszerek fejlesztése és az országban egyedülálló európai színvonalú méréstechnikával vizsgálják a technológiában rejlő lehetőségeket. Mindemellett a központnak kiemelt szerepe van abban, hogy az 5G-vel kapcsolatos félelmeket eloszlassa, az álhírekből táplálkozó konteókat megcáfolja. Wersényi Györggyel, a Széchenyi Egyetem dékánjával beszélgettünk minderről.
A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagjából több fontos intézkedés várat még magára: ilyen a lakossági tranzakciós illeték kérdésének kezelése, az e-ügyintézési törvényben rögzített szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása vagy éppen a jelzáloghitelek folyósításánál szükséges közjegyzői közreműködés egyszerűsítése. A készpénz társadalmi költsége évente több száz milliárd forintra tehető, ezért szükség lenne a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel megszüntetésére, készpénzhasználati limitek bevezetésére – véli Csányi Péter, az OTP Bank digitális értékesítésért és fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az egész bankszektor érdeke, hogy a mobilfizetési megoldások elterjedjenek, ezért is fejlesztett az OTP egy más bankok számára is nyitott mobilfizetési megoldást.
Magyarországon tömegével jelentek meg az új vásárlók a koronavírus-járvány első hullámában, az új és a visszatérő vásárlók között is sokan voltak, akik előtte nem, de most bankkártyával fizettek. Az e-kereskedelemben a vásárlási folyamat egyik nagyon fontos eleme a fizetés, ha ez nehézkesen zajlik, a vásárló elhagyja a kosarat, a kereskedő elbukja a bevételét. Hogyan érdemes kialakítani a vásárlási folyamatot, milyen kötségekkel és feladatokkal jár ez és hogyan érinti a kereskedőket az év végétől az online fizetések esetében is kötelezővé váló erős ügyfélhitelesítés követelménye? A Mastercard szakértőivel, Szetnics Lászlóval és Racskó Tamással beszélgettünk minderről.
A készpénz volt a koronavírus-járvány első napjainak nagy nyertese, de a félelem miatt felhalmozott készpénz nem sokáig maradt „king”: a készpénzhasználat csökkenésének mértéke idén nagyjából ötszörösére gyorsult az elmúlt években látotthoz képest. A bankok hatalmasat buktak az év első felében a pénzforgalmi bevételeikből, de év végéig sokat ledolgozhatnak ebből a McKinsey friss globális elemzése szerint. Az is kiderült, a világjárvány brutálisan felgyorsította a fizikai bankolásról való áttérést a virtuálisra, rengeteg fiókot zárnak be, és még több ATM-et szüntetnek meg a bankok.
Magyarországon eddig példátlan léptékű és intenzitású túlterheléses (DDoS) kibertámadást észlelt és hárított el a Magyar Telekom múlt hét csütörtök délutánján. Az akció több bankot is elért, és rövidebb szolgáltatáskiesést is okozott. Utánajártunk, hogyan vernek vissza egy ekkora támadást, számíthatunk-e újabbakra, kiderül-e valaha, kik követték el és miért, és hogy a bűnözők milyen kiberfegyverekkel rontanak a rendszerekre.
Paradigmaváltásra készül a legnagyobb hazai informatikai érdekvédelmi szervezet, az IVSZ életében Vinnai Balázs, a szövetség újonnan mgválasztott elnöke. A szakember szerint Kelet-Közép-Európa digitális munkaerő és a technológiai képzettség tekintetében erősebb, mint Nyugat-Európa, ez a régiónk számára kitörési lehetőséget jelent. Ez már nemcsak a bérköltségről, hanem a szürkeállományról is szól: a diplomás és az átképzett informatikusokra is szükség lesz. Az IT-bérek megtorpantak, de tovább fognak emelkedni - véli az új elnök. Vinnai Balázzsal a fintech-szektor új szerepéről, a digitalizációs Covid-hatásról, a kkv-szektor digitalizációjáról is beszélgettünk.
Az e-kereskedelem forgalma hatalmasat ugrott az idei első félévben, Magyarországon is tízezrek vásároltak életükben először a neten. A szektor felfutása mellett 2021-től fontos változások lépnek életbe az e-kereskedelem egyik kulcsterületén, a fizetéseknél: kötelező lesz az elektronikus tranzakcióknál az erős ügyfélhitelesítés alkalmazása bizonyos esetekben, és az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások is megjelenhetnek az opciók között. Mindez arra sarkallhatja a kereskedőket, hogy felülvizsgálják, újratervezzék a fizetési folyamataikat. Az új világban való eligazodásban segít a Mastercard, a Frontira és a Big Fish közös riportja.
A pandémiás időszak után a bankszektorban, a privátbanki szektorban hamar belátták, hogy a digitális transzformációt gyorsítani, a privát és prémium szegmenst pedig erősíteni kell, ugyanakkor a fintech-piacon is változások indultak be. A hazai piac egyik meghatározó szereplője, a Dorsum modellváltást hajtott végre: új, software-as-a-service alapú szolgáltatást indítottak el, illetve megkezdődött a piaccal közös gondolkodás a privátbankokat kiszolgáló nagy alaprendszerek cseréjéről. Fischer Bálinttal, a Dorsum innovációs vezetőjével, és Szalai Sándorral, a cég értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
A Transferwise nemzetközi pénzküldő fintech társaság bejelentette, hogy nemrégiben közvetlen hozzáférést kapott Magyarország fizetési rendszeréhez. Magyarország az első olyan ország az Európai Unióban, ahol a pénzforgalmi szolgáltató licenccel rendelkező társaság ezt megtehette. A cég költségei és idővel díjai is csökkenhetnek a lépés által, illetve mivel a brit azonnali fizetési rendszerhez már korábban csatlakoztak, másodpercek alatt küldhetnek pénzt az ügyfelek a két ország számlái között. Emellett a társaság forintszámlát is vezethet, vagyis az ügyfeleik fogadhatnak és küldhetnek belföldi utalásokat Magyarországon a többdevizás transferwiseos számláját használva. Barna Balázs, a Transferwise európai terjeszkedésért felelős vezetője exkluzív villáminterjúban kommentálta lapunknak a bejelentést.
A digitalizáció már a nagyvállalatok mindennapjainak része az energiaszolgáltatóktól kezdve a bankokon át a biztosítókig. A COVID-járvány kirobbanása után, a három tavaszi hónapban akkorát ugrott az ügyfeleik digitális fogékonysága, mint korábban másfél év alatt. A digitalizáció már nem csak belső hatékonysági kérdés, hanem kikerült a frontvonalba, a digitális képesség nagyon éles versenytényezővé vált. Egyre több nagyvállalat végzi el a rutinszerű „robotmunkát” szoftverekkel, és a már meglehetősen régi, örökölt alaprendszerek cseréje is elindult a piacon. A Deloitte öt partnerével, Fülöp Andrással, Schenk Tamással, Mező Csabával, Kiss Dániellel és Komjáthy Csabával beszélgettünk a hazai nagyvállalati digitalizációról.
Újfajta azonosítási módot engedélyezett és a szelfis azonosítás terjedését segítő szabálymódosítást hajtott végre az MNB a pénzmosásról és terrorizmusfinanszírozásról szóló rendelet frissítésével. Mostantól a jogszabályi háttere már megvan annak, hogy akár az új e-személyi chipjét egy mobiltelefonnal beolvasva nyissunk számlát, de persze ennek az azonosításnak a gyakorlati alkalmazásához még a technikai feltételek megteremtésére is szükség lesz. A rendelet szakszerű értelmezésében az MNB munkatársa segített lapunknak.
Egyre több hazai banknál jelennek meg a felhő technológiát használó alkalmazások, például a kollaborációs irodai szoftverek és a chatbotok, digitális asszisztensek. Ugyanakkor a szektor még a felhő evolúció elején jár, egyetlen ugrással nem megy a technológia teljeskörű bevezetése. A szervezeteknek át kell rágniuk magukat a technológiai, műszaki és megfelelőségi feladatokon, ugyanakkor cserébe gyorsabb, modernebb alkalmazásokat hoznak létre, gyorsan mehetnek piacra a termékekkel, és olcsóbban tehetik mindezt.
A Mastercard tavaly novemberben elindította Doppio névre keresztelt infrastruktúra fejlesztési programját, melynek célja, hogy három év alatt megduplázzák az elfogadóhelyek számát, és ezzel gyakorlatilag minden boltban, kereskedőnél, szolgáltatónál elérhető legyen a kártyás fizetés. Emellett új technológiák hazai bevezetésével is támogatnák a készpénzmentes fizetést, és párbeszédet kezdeményeztek a piaci szereplők között. A Mastercard üzletfejlesztési igazgatójával, Szász Ferenccel beszélgettünk a program hátteréről.
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi...
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
