Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Bejelentette szerdán a német energiaszolgáltató Uniper, hogy felmondja az orosz Gazprom Exporttal fennálló hosszú távú gázvásárlási szerződését, és több, mint 13 milliárd eurós kártérítést követel az orosz céggel szemben. Mindez nagy jelentőségű fejlemény, hiszen jogi értelemben egy fél évszázados kapcsolat szakadt meg a két cég között, és komoly tovagyűrűző hatásai lehetnek arra a tucatnyi egyéb választottbírósági eljárásra is, amely jelenleg zajlik az uniós energiaszolgáltatók és az orosz cég között, és amely fejleményekre Magyarországnak is figyelnie kell. A mi régiónk következő hónapokbeli orosz gázellátásával kapcsolatos kérdőjelek miatt ugrottak ma a gázárak.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy gond nélkül újraindul az egyhetes éves karbantartás után a Török Áramlat gázvezetéken a gázszállítás, amely útvonalat korábban a magyar kormányfő a magyar gazdaság ütőerének hívott.
A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
A tavaly rekordszintűre ugrott adózott eredmény láttán a magyar állam végül nem 309, hanem 324 milliárd forintos osztalékot vett ki az MVM Zrt.-ből a 2023-as üzleti év alapján, a plusz 15 milliárd forintos osztalékot június végéig kell befizetnie az államkasszába a cégnek, igaz még ezután is marad neki 178 milliárd forint eredménytartaléka, ami számos célra kapóra jöhet – derült ki a Portfolio vizsgálatából, illetve az MVM sajtóválaszából.
Az elmúlt egy hétben figyelemre méltóan nagyot esett a forint, amely mögött fundamentális okot nem találtunk, piaci hangulati elemet, illetve technikai elemzési tényezőt is csak gyengét. Éppen ezért körbe kérdeztünk a piacon, hogy mi lehet a magyarázat. Kiderült, hogy banki-piaci szakértői körökben is sokan vakarták a fejüket, de említettek olyan tényezőket, amelyek együtt megmagyarázhatják az esést. Szerdán egyébként már határozott forinterősödés zajlott le, ami arra utal, hogy átmeneti esési hullámot láttunk.
Mielőtt ma leállt a magyar gazdaság ütőerőnek nevezett Török Áramlaton a gázszállítás Magyarország felé az éves karbantartás miatt, csúcsra járt a Szerbia felőli gázimportunk – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Az oroszok Ukrajna felé régóta azonos napi gázmennyiséget küldenek, így a két megmaradt nagy vezetéken együttesen napi 90 millió köbméter körüli orosz gáz érkezett mostanában az Európai Unió határaira. Ez éves szinten mintegy 50%-os emelkedést jelent, de a háború kitörése előtti időkhöz képest továbbra is drasztikus, 70% feletti zuhanásról beszélhetünk.
A Paks II. Zrt. az ötéves időablakon belül, már egy évvel a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedése után megkezdte az atomerőmű építéséhez szükséges építési előkészítési munkálatokat, amit a Portfolio információi szerint akkoriban az illetékes hatóságok felé írásban is jelzett, így a környezetvédelmi engedélye változatlanul hatályban van.
Rendkívüli jelentőségű kormányrendelet jelent meg a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben, amellyel a kormány elébe akart menni annak, hogy a Gazprommal szembeni uniós gázpiaci végrehajtási ügyhalmazt a magyar állami MVM-mel szemben érvényesítsék – erősítette meg a Portfolio értelmezését egy megbízható magyarországi forrás. Ha ez a végrehajtás teljesülne idehaza, akkor az akár elvezethetne oda is, hogy leállna az orosz cég gázszállítása a magyar állami gázszolgáltató felé, nem jutna ugyanis hozzá az orosz Gazprom az MVM-től elindított átutalásokhoz. Egy külföldi, uniós versenyjogban jártas szakértő közben arra figyelmeztetett, hogy a kormányrendelet uniós alapszerződésbe ütközhet, és nem feltétlenül iktatott ki vele minden veszélyforrást a kormány. Megkérdeztük az MVM Csoportot is a kormányrendeletről, amely azt hangsúlyozta: "minden olyan kezdeményezést és megoldást fontosnak tart, amely hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához".
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Litván lapértesülések szerint a svájci székhelyű MET Csoport megvásárolhatja a litvániai székhelyű Achemos Group-ot, amely többek között egy nagy műtrágyagyárat, illetve logisztikai, energiatermelési és kereskedelmi vállalkozásokat is magába foglal. A Portfolio megkeresésére a MET Csoport szűkszavú válaszközleményben reagált, amelynek értelmében nem kívánnak piaci értesüléseket kommentálni.
Minden idők második legalacsonyabb napközbeni áramára alakult ki múlt vasárnapra a magyar áramtőzsdén, és sorozatban már a hetedik egymást követő napon negatív napközben a másnapi áramár, mindez pedig óriási változásokat jelent, többek között a Paksi Atomerőműre és az ipari fogyasztók áramszámlájára is – derül a Portfolio rövid vizsgálatából.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
A Paks II. építkezés gigantikus gödrében jártunk a minap, amikor exkluzív nagyinterjút készítettünk paksi irodájában Jákli Gergellyel, a projektcég vezérigazgatójával, és óriási talajszilárdító, illetve egyéb gépeket láttunk. Meg is örökítettük őket, így a most közzétett interjúval párhuzamosan egy különleges képgalériával is jelentkezünk alább.
A korábbi 23%-ról 10% alá csökkent azon magyar háztartások aránya, akik gázszámláján megjelenik a 7,5-szeres gázár az átlagfogyasztás felett, és 13%-ról 3,6%-ra csökkent az eladott gázvolumenen belül a 7,5-szeres gázár aránya, amely eredmények "az ország szempontjából jók", és "ez az, amit el akartunk érni" – jelentette ki Lantos Csaba a 24.hu podcast műsorában. Az energiaügyi miniszter szerint részben emiatt, részben egyéb okok miatt "most nincs napirenden", hogy csökkentsék a 7,5-szeres gázárat, igaz nem állítja, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
Bár egysíkú lett a Portfolio szakértői felmérése a keddi MNB kamatcsökkentéssel kapcsolatban, mégis izgalmas lesz az esemény, főleg amiatt, hogy mit kommunikál a jegybank a további kamatvágási pályáról. A keddi döntéshez ugyanis úgy jutottunk el, hogy jócskán beszűkültek a piaci kamatvágási várakozások, mégis esett a forint. Látványos ábrákat mutatunk.
"A pénz az pénz", az MVM nem hajlandó többet fizetni azért, hogy LNG-re váltson, és éppen ezért használ még mindig orosz gázt, amelynek a súlya Magyarországon még 60-80%-os, Ausztriában pedig 80-90%-os – többek között ezt mondta egy múlt heti bécsi olaj- és gázipari konferencián Mátrai Károly. Az MVM vezérigazgatója azt is jelezte: reménykedik a cégcsoport abban, hogy az orosz-ukrán gáztranzit valamilyen formában megmarad 2025. január 1. után is, és így "a Török Áramlat jó alternatívája" lehet, mert a két szállítási útvonal lehetősége csökkenti az abból eredő a kockázatot, hogy valamelyik útvonalon történik valami.
Az Európai Bizottság várhatóan napokon belül kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, amiért az uniós egységes piaci szabályokat megsértve extra díjat vetett ki a gáztárolókból a szomszédos országoknak értékesített gázra - tudta meg a Reuters két jól informált forrástól. A Bizottság hivatalosan nem erősítette meg, hogy ez a lépés bekövetkezik, a német kormány pedig azt hangsúlyozza, hogy a 2022-es válság alatt a német tárolók feltöltése kulcsfontosságú volt, aminek előnyeit egész Európában érezni lehetett. A német exportadó az árszint emelése miatt Magyarország és a többi régiós ország leválását is nehezíti az orosz vezetékes földgázról.
"Elég negatív a jövőképem Európa kapcsán", mert azt látom sok amerikai és ázsiai üzletemberrel, döntéshozóval beszélgetve, hogy Európa folyamatosan veszít a globális gazdasági súlyából, és ez már mostanra odáig vezetett, hogy "egy európai gazdasági válság közepén állunk, csak sokan nem veszik észre" – adta meg az alaphangot a Budapesti Corvinus Egyetemen kedd délután tartott, "Hogyan maradjon Európa gazdaságilag versenyképes: vezetői szempontok" című előadásában Lakatos Benjamin. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio jövő heti fenntarthatósági és techológiai konferenciáján, a Sustainable Tech-en, további részletek itt érhetők el. A keddi esemény napján adta ki a MET Csoport a 2023-as évi pénzügyi eredményéről szóló tájékoztatást is, amelyből az derült ki, hogy a tavalyi volt a történetének második legjobb éve, további részletek alább.
