Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1171
Reagált a Mol: átgondolják a beruházásaikat, ami az orosz leválást is érinti

Reagált a Mol: átgondolják a beruházásaikat, ami az orosz leválást is érinti

A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.

Furcsa módon Magyarország vezeti az EU-pénzek lehívási rangsorát – Ez meg hogyan lehetséges?

Furcsa módon Magyarország vezeti az EU-pénzek lehívási rangsorát – Ez meg hogyan lehetséges?

Miközben az új uniós források brüsszeli kifizetését blokkolják a jogállamisági viták, mégis Magyarország vezeti az erről szóló rangsort az Európai Bizottság adatvizualizációs oldalán. Három egyszerű technikai okkal lehet ezt a furcsa helyzetet megmagyarázni, amely helyzet egyébként nem a magyar teljesítménnyel függ össze, így nem is érdemes egyelőre nagy jelentőséget tulajdonítani neki.

Fontos terveket árult el a kormány a szélerőművekről

Fontos terveket árult el a kormány a szélerőművekről

Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Máris megjött a távhődíjak lefelezését előíró rendelet

Máris megjött a távhődíjak lefelezését előíró rendelet

A péntek reggeli energiaügyi minisztériumi közleménnyel összhangban a péntek este megjelent rendelettel tényleg lefelezte a kormány az október 1-től induló gázévben a távhőtermeléshez szükséges gázárakat. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábban jelzett harmadával csökkentés helyett felezést hajtott végre a távhőtermeléshez szükséges gázértékesítés, illetve a vállalati és önkormányzati ügyfelek felé értékesített távhő esetén a kormány.

Óriási, 60 évre szóló döntést hoztak a lengyelek: elindul az első atomerőművük tervezése

Óriási, 60 évre szóló döntést hoztak a lengyelek: elindul az első atomerőművük tervezése

Miután kiadta a környezetvédelmi engedélyt múlt pénteken a lengyel hatóság az ország első atomerőművére, tegnap aláírta a tervezési szerződést a lengyel atomerőművi állami vállalat (PEJ) a két amerikai cég által alkotott konzorciummal, így a tervek szerint 2026-ban elindul az építkezés és az első atomerőművi blokk 2033-tól már termelni is fog, az alap forgatókönyv szerint 60 évig. A lengyel miniszterelnök (képünkön) történelmi döntésnek minősítette a szerződés aláírását, amely egy új korszak kezdetét jelenti az országban a szénmentesség elérése érdekében.

Drasztikus távhőár csökkentésre készül a kormány és jön egy hatalmas céges elektromos járművásárlási program is

Drasztikus távhőár csökkentésre készül a kormány és jön egy hatalmas céges elektromos járművásárlási program is

Két eseményen is részt vett kedden az Energiaügyi Minisztérium két államtitkára és mindkét helyen fontos információkat mondtak – derült ki a tárca Facebook-posztjaiból. Az egyik szerint drasztikus távhőár csökkentésre készül októbertől a kormány az önkormányzatok és a vállalkozások felé, a másik szerint pedig várható egy vállalkozásoknak szóló, elektromobilitásra áttérést segítő program is. Nagyon valószínű, hogy utóbbi egy 80 milliárd forintos uniós program lesz, amelyből elektromos járművek beszerzését támogatja majd a kormány kedvezményes hitelkeret formájában.

Napelemesek: tiszták végre a szaldó elszámolás keretei, piaci mechanizmus jöhet a bruttó elszámolásban

Napelemesek: tiszták végre a szaldó elszámolás keretei, piaci mechanizmus jöhet a bruttó elszámolásban

A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.

Három nagy hírt kaptak ma este a napelemesek!

Három nagy hírt kaptak ma este a napelemesek!

Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.

Megdöbbentően nagy tervet villantott fel a kormány - Honnan lesz rá pénz?

Megdöbbentően nagy tervet villantott fel a kormány - Honnan lesz rá pénz?

Új, eddig még nem bejelentett, olaj- és gázipari, illetve geotermikus és ipari parki energetikai beruházási terveket villantott fel egy 7000 milliárd forintos fejlesztési program keretein belül Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, amelyek finanszírozási hátteréről megkérdezte a Portfolio a tárcát. Ezek alapján kiderült például, hogy a különféle uniós forrásokon túl hangsúlyosan épít a kormány az érintett vállalatok finanszírozási önrészére, illetve kizárólag utóbbiból valósulna meg egy 400 milliárd forintos (!) finomítói rugalmassági beruházás, és egy szintén 400 milliárd forintos program a hazai gázkitermelés fokozására. Az államtitkár az előadásában úgy fogalmazott: stratégiai áttörést jelenthetne az, ha Magyarország szivattyús tározót tudna építeni, ezért jelenleg is vizsgálják a 600-1200 MW-os méret közötti kapacitások lehetőségeit. Azt is felfedte, hogy mi a vita lényege a szélerőművek magyarországi telepítése kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány között.

Eldőlt: öt forintért veszik át az áramot az új napelemes elszámolási rendszerben

Eldőlt: öt forintért veszik át az áramot az új napelemes elszámolási rendszerben

Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.

Kihirdették a napelemes döntéseket: van két újabb könnyítés!

Kihirdették a napelemes döntéseket: van két újabb könnyítés!

Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.

Bréking: két nagy napelemes bejelentést is tett Gulyás Gergely!

Bréking: két nagy napelemes bejelentést is tett Gulyás Gergely!

Egészen a szerdai Kormányinfó legvégéig kellett várni arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lakossági napelemek betáplálási stopja feloldásáról, illetve a jövő évtől érvényes bruttó elszámolásról új és egyúttal rendkívül fontos bejelentéseket tegyen. Az első témában azt mondta, hogy január 1-től az ország csaknem teljes területén, 7-8%-nyi részt kivéve, feloldják a betáplálási stopot, a másodikban pedig arra tett utalást, hogy kb. 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem tulajdonosok a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért 2024-től kezdve.

Nyilvánosságra hozta a kormány az EU-s hitelkérelem részleit, és rögtön nyomatékosan kérte az előleget

Nyilvánosságra hozta a kormány az EU-s hitelkérelem részleit, és rögtön nyomatékosan kérte az előleget

Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.

Megtudtuk: nem válnánk le az orosz fűtőanyagról Pakson, de a franciákkal is megállapodunk

Megtudtuk: nem válnánk le az orosz fűtőanyagról Pakson, de a franciákkal is megállapodunk

Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.

Máris megszólalt az Energiahivatal elnöke a napelemes elszámolás várható változásairól!

Máris megszólalt az Energiahivatal elnöke a napelemes elszámolás várható változásairól!

A mai egyeztetésen egyetértettünk Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel abban, hogy az éves szaldó elszámolási rendszer fenntartása a háztartási napelemeknél egy meghatározott személyi körre és időtartamig nem ütközik uniós jogba, és ezért a megtérülési szempontokat is figyelembe véve fokozatos átmenetet rögzítünk a szabályozásunkban – gyakorlatilag ezt jelezte a röviddel ezelőtt közzétett Facebook-videójában Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke a miniszter által szorgalmazott hatósági szabályozás kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy a MEKH rövidesen megjelenő rendelete jogszabályi szinten is úgy határolja el a dolgokat, hogy aki tegnapig jelentkezett az elosztójánál napelem telepítésre, vagy már működik neki a háztetőn, ők éves szaldóban maradnak/kerülnek a feltelepítéstől számítva tíz évig, aki pedig mától jelentkezik, ők uniós kötelezettség miatt már a bruttó elszámolási rendszerben csatlakozhatnak.

Óriási bejelentés érkezett a napelemeseknek!

Óriási bejelentés érkezett a napelemeseknek!

Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – gyakorlatilag ezt jelentette be percekkel ezelőtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Facebookon, miután ma találkozott Juhász Edittel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével. Fontos, hogy a Fidesz frakcióvezető kérésével összhangban azon háztartások számára is megmarad az éves szaldó szerinti elszámolás lehetősége a feltelepítéstől számított tíz évig, akik már akár évekkel ezelőtt csatlakoztak a hálózathoz, vagy a tavaly őszi nagy jelentkezési hullám nyomán még csak mostanában zajlik a telepítés a háztetőjükre. Frissítés! Pénteken délután a MEKH elnöke is jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben azt jelezte, hogy a miniszteri jelzéssel összhangban alakítják át a hatósági szabályozást.

Kiderült: háromszorozná a kormány a szélerőmű kapacitásokat és rengeteg lakóingatlan felújítását is szükségesnek tartja

Kiderült: háromszorozná a kormány a szélerőmű kapacitásokat és rengeteg lakóingatlan felújítását is szükségesnek tartja

A kormány azt tervezi, hogy az évtized végére megháromszorozza, azaz 1 GW-ra növeli, a magyarországi szélerőmű kapacitásokat, miközben 5 GW-ról 12 GW-ra növeli a naperőművi kapacitásokat, emellett pedig legalább 2027-ig, az új gázerőmű megépüléséig, üzemben tartaná a legnagyobb CO2-kibocsátással járó Mátrai Erőművet, és közben aktívan vizsgálja a kis moduláris atomreaktorok telepítését is – többek között ezek derültek ki a minap Brüsszelbe kiküldött, itthon még nem bemutatott frissített Nemzeti Energia- és Klíma Terv anyagából. Ezek a célok lényegében a megerősítései annak az összefoglaló tervezetnek, amelyet a nyáron társadalmi egyeztetésre is kitett a kormány. Emellett lakossági szempontból kiemelten fontos, hogy a kormány szerint „mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni”. Az anyag azonban sajnos az érdemi részleteket nem tartalmazza.

Sorra kapja a rossz híreket a forint – Megint minden összeesküdött ellene?

Sorra kapja a rossz híreket a forint – Megint minden összeesküdött ellene?

Az elmúlt napokban megint a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, lassan a 390-es szinttel kacérkodik az árfolyam. Pedig a hét még úgy indult, hogy a Moody’s péntek esti döntése után inkább optimisták lehettünk a magyar deviza kilátásait illetően. Azóta viszont inkább negatív hírek jöttek itthonról, miközben a dollár is erősödni kezdett, így a hazai és nemzetközi hírek is a forint ellenében alakultak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.